Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-09 / 33. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 F S. ' ? * •? 247 legfőbb legszebb legolcsóbb 1 ¿«1A kutorgyárosnál Címre ügyelni! B^iiilál^if Jáiy Feketesasu. 15. Részletfizetés™ készpénz&rban. Glosszák a zenepedagógusok harcához Egyik muzsikuslap januári számában megjelent »Az elmúlt év történetet dmü cikkben olvasom, hogy »a magyar zenepedagógusok dacára a nehéz gárdasági viszonyoknak, lankadatlan szorgalommal folytatják oktatói munkásságukat«... stb. Erre eszembe jut egy anekdóta: Két zsidó be­szélget, közben az egyik panaszkodik, hogy milyen nehéz gazdasági viszonyok vannak, képtelen az üzletét fentartani, mindig ráfizet, — felel rá a másik: tudod mit, adok egy jó tanácsot; szüntesd be az üzletet, igy megmarad a pénzed és nem fogsz ráfizetni l Azt nem, feleli az első, hogy a konkur­rens örüljön, — na és miből fogok élni? így van ez nálunk is, pedagógusoknál. A fent idézett cikk írja, — »dacára a nehéz gaz­dasági viszonyoknak, lankadatlan szorgalommal dolgozunk,« -r próbáljunk ne lankadatlan szorga­lommal dolgozni, — ugy a megélhetés teljesen ki lenne zárva. Mi is ráfizetünk, mint az anekdótabeli kereskedő, azonban nem pénzzel, hanem súlyo­sabban, — idegekkel. Mert tőlünk, szakavatottaktól feltétlen eredményt követel az a szülő, aki hozzánk adja gyermekét, — mert tényleg valamivel magasabb a honorá­riumunk. Természetesen gyermeke előzőleg olcsó tanerőnél tanult, — laikus felfogás szerint az első években ez is jó — és 4—5 évi úgynevezett »tanulást után mi kínlódhatunk, amíg többé-ke­vésbé sikerül helyre hozni. Képzelhető, milyen megerőltetett szellemi munkát kell ilyenekkel vé­geznünk. Elsősorban, hogy a belénk vetett bizal­mat kiérdemeljük, — másodsorban, megmutassuk, milyen eredményt érnek el a növendékek szakavatott pedagógusnál — hogy még a laikus szülőket is meg­győzze, — harmadszor, ha nem érünk el feltűnő eredményt, azt mondja a laikus szülő, jó lesz a >koca«-tanitó is és elvesztjük a növendékeket Eredményt minden körülmények kőzött ki kell préselni, még ha kevésbé tehetséges a növendék — végeredményben nem a tehetséges, hanem a tehet­ségtelen növendékekből élünk. Sajátságos jelenség, ha például házlvarrónőt ajánlanak, előbb látni kívánják, milyen munkát végzett, mert csak akkor van bizalom — azonban « zenetanitásnál a legtöbb szülő megelégszik azzal, ha azt hallja, hogy ismerőseinek lánya vagy rokona rábízza gyermeke nevelését (sokszor elnevelését) valakire. Legjobb esetben megkérdi a szülő: »fog tudni a gyermekem?« és ha rá fejel, hogy igen, — kész a megállapodás. Sajnos, a dilettáns zenetanitő, Idnek tulajdon­képpen más a foglalkozása, nemcsak ront a zene­kultúrán. hanem veszélyeztett a megélhetésünket Számszerűleg veszi el a növendékeket és letöri a honoráriumokat. Kiváltképp a mai nehéz viszonyok mellett ha már a szülő rászánja magát arra, hogy taníttassa gyermekét — sok esetben a költséget az anyáknak kell megtakarítani — de nem a hus árából, hanem a leves árából —, képzelhető mennyi van előirányozva... fontos, hogy olcsó le­gyen.. Magam is sok példával tudnék szolgálni; nyug­díjas urak vagy azok feleségei — akik ifjúkori zenetanulmányaikat gyümölcsöztetik — egyetemi hallgatók, ldsasszonykák, akik talán 2—3 évig ta­nultak, vagy tanulnak hangszert, középiskolai (más szakos) tanárok tanítanak. Ez nagyon visszás helyzet és antiszociális, hogy biztos állásban levő (vagy nyugdíjas) egyének csupán jövedeiemgyarapitás céljából, ebből élő hivatásszerű pedagógusokat megrövidítenek. Tehát ha nem dolgoznánk vállvetett erővel, hová jutnánk? — mivelhogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Hány tehetség vész igy kárba, hogy nem szak­ember kezébe kerül — dacára annak, hogy n renge­teg laikus zenetanitó minden növendékben tehet­séget Iát, hogy a szülők bizalmát megnyerje —, de eredményt felmutatni, — erről még nem sikerült bizonyságot szereznünk. Természetesen a szülő bizalma sokszor megtor­pan, ha látja, hogy gyermekét 4—5 évi tanulás után, ha szakavatott tanárhoz kerül, elölről kell kezdeni tanítani. Most kérdem, ki jön ki rosszab­bul: a szülő vagy a tanár? Nézetem szerint mind a kettő, mert a szülő tömérdek pénzt dobott ki, a tanár pedig egy elrontott növendéket kapott aki­vel sokszorosan több idegroncsoló munkát kell végezni, mint egy kezdő növendékkel, akit a leg­jobb a tudása szerint a tanult pedagógiai mód­szer szerint és saját tapasztalatait alkalmazva, a helyes útra terel. Ugy hiszem, hogy testületileg több eredményt lehetne ebben az ügyben elérni, gondolom, hogy erre igen alkalmas lenne az Országos Zenész Szö­vetség. E cél érdekében, valószínű, áldozatra is kész lenne. Ezt előre bocsájtva, egy ötletem lenne: tartson a szövetség ugy a fővárosban, mint a vidé­kén propagandaelőadásokai a szülők részére — a helyes zenetanitásról. Fuchs Ervin, zongora tanár. Városatya-portrék Dr. Berecz János A Tisza Lajos kőrútnak azon a végefelé eső ré­szén, amely a Demke épületet Is magában foglalja, nemrégen merengve mondta valakinek dr. Berecz János egyetemi tanár: — Látod azt a szemközti ablakot a piaristagimnázium •fázán? Olt volt az én időm­fcen az ötödik osztály s ha kinéztünk az ablakon, mesz­Bzire ellátott a szem pusz­taságoVra, házromokra, ócs­ka épületekre. Hittem vol­na akkor, hogy azt a helyet látom, amelyiken egyszer a klinikám fog Isten segítsé­gével díszelegni! Berecz Jánost ml min­denkor Szeged fiának te­kintettük, akárcsak azt a sok délvidéki kis diákot, akik a nagy alföldi met­D-. Berecz janot ropoüs messze földön híres tanintézetébe, a Kegyes Oskolába jöttek tanulni vallásosságot, hazaszeretetet. A kis diákok, jaj, de elszakadtak tőlünk országrészekkel együtt! Sokan tudni se akarnak rólunk, nincs már meg belő­lük más, csak az emlékünk, a sötétkék kis egyen­ruhájuk. az eleven zsivajgásuk, küzdelmük a ke­mény, meg a puha hangzókkal. Berecz János is délvidéki diák volt, mert hiszen küldték ide fiai­kat magyar tájak is, — ugy tért vissza átmeneti időre, mint kész orvos, hogy aztán egészen haza­jöjjön s fiatalon, tudásának és erejének teljességé­ben. élére álljon a legfontosabb klinikának, a nő­gyógyaszatnak. Azt hisszük azonban, hogy ha nem is gyökerez­nének már régebbi szálai Szeged talajában, ak­kor is épp olyan hamar egyik legnépszerűbb em­berévé vált volna a városnak, mint igy. Mert szin­te legendás ez a népszerűség, aminthogy rendkí­vüli az egész férfi. Semmelvelsz, mikor nevét halhatatlanul irta be­le az őrök emberiség történetébe, a Berecz-tipus­ra gondolt, ha arról álmodozott, hogy kik és mi­lyenek lesznek az ő utódjai, tanításának végre­hajtói A világ legszentebb dolga az anyaság, ab­ból származik minden, az anya egészsíge jelenti a további nemzedékek egészségét. (Ami nem je­lenti még az apa szabadosságát.) Szinte fanatikus szülész és nőorvos Berecz Já­nos, aki ott at félnapokat a vajúdó anya mellett, amikor az a problémája, hogy melyiket kell és lehet megmenteni: <u anvát-e, vagy a születendő gyermeket? Aztáp megmenh mind a kettőt Maga az élő lókedély, az emberszeretet, — kli­nikájának orvosa, azt a ritka valakit áldják ben­ne, aki törődik a munkatársai anyagi jólétével is, szinte rendszeresen juttatva részükre a maga jö­vedelméből. Aki ismeri a mai világot a mai szo­kásokkal, tudja, hogy ex mit jelent. Mint a fiahor­dó. ugy viszi magával a doktorait, abból a mély­rehaté' filozófiából indulva ki, hogy a közős mun­kához kőzós jókedv, megelégedettség kell. Nincs mozgalom Szegeden, amelynek megindí­tásakor ne liMr;,áztatnák elsősorban az 6 ne­vét. A Piari^a-diiuok szövetsége voltaképpen az ő eszméje, .— így csöpp háia leróvása a nyolc éven át kapott sok jóért. Amikor pedig a Katho­likus Körnek volt elnökre szüksége, az ő szemé­lyének alkalmatosságában találkozott minden gon­dolat. Nagyszerűbbet nem is ta'Alhat'.ak volna. Vallá­sosság nélkül nem ember az ember, akármilyen istent imád. Beiec;: János azonban nem a for­radalmak lezajlása uláni időkben jött rá, hogy :>náakozni tud., tiiri a templom, meg az imádság lelki szükséglet és uem konjunktura, abban ne­velődött abban maradt Hisz az Istenben anél­kül, hogy ezt alkalmas időkben é& formában köz­tudomásra hozná, egyházának pedig igy válik egyik legjobb fiává, a közéletnek tisztelt, becsült érté­kévé. Mert »ez« a vallásosság nem lehet sem tü­relmetlen, sem haszonleső, sem ajjgressziv, ha­Vérles Miksa nem embert. A Berecz Jánoshoz hasonló egész ember pedig olyan ritkaság, hogy büszkék va­gyunk, amiért Szeged a magáénak vallhatja. Hi­vatása dupla: az életet menti, az egészséget s épp olyan gonddal őrködik a lélek egészsége fölött. Vérles Miksa Karrierje egyike a legszebb közgazdasági kar­riereknek, amely itt bontakozott ki valamennyiünk szemeláttára. Az utolsó másfél évtized alatt olyan hullámzásokat láthattunk, ame. lyekhez hasonlót csak Zola irt ¿eg valamikor, ujabban Glas­flrorthy, generációk történelmét ölelve fel. Hogyne emelkednék kl to­IDnvmagasságra összehasonlít­hatatlanul, a sorból Vértes Miksa, aki ma Szeged közgáz­^^»aáfiy• dasági életének egyik jelentős H """ J^BKk fakora s nagystílű kereskedő­!№.<—Jg^diHMB nek bizonyult minden időbeni Mikor a természetes és kőny­nyen megérthető hisztéria leg­inkább a kereskedelmi osztályt fogta el, ő a legválságosabb helyzetekben is nyu­godt tudott maradni. Szörnyű probléma, hogy van-e egyáltalában szerencse, vagy csak a kényel­mesek használják negatív értelemben, ha ugyanis nem sikerül nekik valami. Mi inkább az utóbbi felfogás felé hajlunk, mert a szerencse talán ben­ne van minden emberben, a felkészültségébe, az akaratában, a munkaerejében, a dolog iránt való .»zeretetében. Résen állani minden pillanat­ban, hiszen az élet is háborn s ha csak egy pere­re elalszik az őrszem, már mindent veszélyeztet­het. Akkor fogni meg a dolgokat amikor nem szaladhat ki a kézből, — soha előbb a kelleténél és soha elkésve. Azt mondhatnám, hogy a jó új­ságíró érzékére van szüksége a jó kereskedőnek: mit, mikor, hangban, árnyatatban, másodpercek alatt eldöntve, teljes jadiciummal Ha lapzártakor, hajnali két órakor Jön a telefon jelentés, hogy meg. halt valami világnagyság. — nincs idő a meditáláft­ra, azonnal meg kell tudni Írni róla a vezércikket, amit soronkint kap ki a kezéből a lap lekésésétöl félő szedő. Mikor elnézem Vértes Miksa állandó egyformán­nyugodt arcát higgadt temperamentumát, nem tu­dok ennél jobb hasonlatot találni. Aki nem Így csinálja, az még mindig a «ült galambról «zóló hitregén rágódik. Le nem tagadható értékel révén lett a keres­kedelmi és iparkamara osztályelnöke — már pe­dig kik értékelnének valakit jobban, mint a szak­társak, — s ez az érték állította a kereskedők szövetségének élére, ahol eddig is rengeteg mun­kát végzett hasznosat, jót a modem kor köve­telményeinek megfelelőt A közgyűlésen Jut csak Vértes Igazi területhez, hiszen ha baja van az egész magyar közgazdasági életnek, fokozott ez a veszedelem a határvárossá degradált Szegeden. Az ö szene épp olyan izzó, mint a tudása, a munka­szeretete, no, meg a — mondatkonstrukciója. Tungsram Gyöngyfény izzó körték összes nagyságokban IW' eredeti gyári Arauon. 'VH Cslll&rolt óriási választékban, kedvozS fizetési feltételek mellett ia Fonyó Soma villanyvilágitiSsi üzletében Kölr»ey ucra 4. 405 Telefon íOi. igazolványba P^erékpár inazoS' 6% s fényképet 1P SIMON V I («nykftpétx. Kort« Mozival szemben (lerney-HÄ*). _ . 3 or bol fillérért kfezU

Next

/
Thumbnails
Contents