Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-06 / 30. szám
1930 február 6. DÉLMAG? \TtOT?SZ AG Város! nyomozók focifák végigiárni azokat a munkanélkülieket akik ismét jelentkeznek inségmunkára MankáskQIdöítség a városházán — Egyhetes szafeaégmuekáí sendelnek el az ezer= nyi munkanélküli számára CA Délmagyarország munkatársától.') Szerdán délfelé hatalmas munkástömeg gyűlt öszS2» a városháza kapuja előtt. A munkanélküliek monstreküldöttsége volt, amely nyugodtan várakozott arra, hogy a polgármesterhez küldött kisebb küldöttség milyen választ hoz. A polgármester elé a városháza előtt várakozó többszáz főnyi küldöttség nevében csak Lájer Dezső és Horváth József törvényhatósági bizottsági tagok' terjesztették a munkanélküliek kívánságát és a polgármester előszobájában csatlakozott a szocialista kiküldöttekhez Petrik Antal is. A polgármester egynegyed óráig tárgyalt a deputációval, amely azt kérte, hogy tekintettel a munkásnyomorra és a nem enyhülő munkanélküliségre, a város hatósága folytassa tovább in* ségmunka akcióját és gondoskodjon arról, hogy azok a munkanélküliek, akik önhibájukon kivül nem juthatnak keresethez, ilyen módon mégis részesüljenek valami segítségben. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a város hatósága kötelességének érzi a munkanélküliek szükségmunkával való segítését, a város anyagi helyzete azonban meglehetősen szük kereteket állit föl. Elmondotta a polgármester, hogy az első szükségmunka alkalmával, közvetlenül karácsony előtt, 10S0 munkanélkülinek adott a város tizenhat napig munkát. Karácsony után ismét 2040 munkanélküli jelentkezett. Ezeket a város hatósága már három turnusban foglalkoztatta és kénytelen volt az órabéreket is lejebb szállitani. Ugy intézték a turnusokba osztást, hogy a leginkább ráutaltak, öl százan két hétig kaptak munkát, ezek már decemberben is dolgozhattak, tehát négy hétig vettek részt az inségmunkában. A többiek két-két' heti munkát kaptak. A város hatósága már az első alkalommal kimondotta, hogy csak az igazolt szegedi munkanélküliek vehetnek részt a szükségmunkában. Ezt a munkakönyvekből és a bejelentőlapokból ellenőrizték. Később olyan jelentések érkeztek a városházára, hogy a szükségmunkások között sok idegen illetőségű van, így a Dunántulról, Tolnamegyéből is jelentkeztek munkások. Kiderült az is — mondotta a polgármester —, hogy sokan vannak olyanok is, akik nem szorulnának rá föltétlenül a segélyezésnek erre a módjára. A polgármester kijelentette ezután, hogy a legközelebbi inségmunka elrendelése alkalmával — amikor 7—10 napig tartó inségmunka kezdődik — igen szigorúan ellenőrzik, hogy csakis szegedi és tényleg ráutalt munkanélküliek kaphassanak munkát. A jelentkező munkanélküliekről jegyzéket készítenek és egy héttel a munka megkezdése előtt a város nyomozói egyenkint végigjárják a munkanélkü iek lakásait, megállapítják, hogy a jelenikező egyedül tartja-e el családját, vagy pedig egyik-másik családtagjának van-e jövedelmet biztosító foglalkozása. Az ilyeneket nem osztják be a munkásturnusokba. Közölte még a polgármester a munkások küldöttségével, hogy a városi népkonyhán mindenki kaphat ebédet, aki arra rászorult. Ezért csak a tényleg ráutalt, családfen tartó munkanélküliek kapnak munkát az inségmunka keretében. Amíg a küldöttség a polgármesternél járt, addig a munkanélküliek a városháza előtt várakoztak. Egyre többes gyűltek őssse, körülbelül kétszázan lehettek. A tömeg izgatottan várta a polgármester válaszát. Egy óra után jött le a küldöttség a polgármestertől, tagjait a munkanélküliek , azonnal körülfogták, lassankint nagy csoport képződött és élénken vitatták a polgármester válaszát. A rendőrség a munkanélküliek tüntetésétől tartott és azonnal széleskörű intézkedéseket rendelt el. « hashajtók kírélye M.10 Z erősségben készUl ? felnőttek és gyermekek részére« Rendőrök, detektívek vették körül a tömeget, amely azonban a küldöttség tagjainak meghallgatása után a Jeateliesebb rendben tzétoszlott. Paprika-ankét a földmivftlésügyi minisztériumban Nem tavasolták a külföldre szállítandó feldolgozatlan caurifca Illetékeinek leszálll léséi (A Délmagyarorszig munkatársitól') Tegnap délután nagyfontosságú értekezlet volt a földművelésügyi minisztériumban Prőnay államtitkár elnökletével a paprika-kérdésről. A megbeszélésen, amelyet a minisztérium paprikaűgyekkel foglalkozó osztálya hivott össze, mintegy negyvenötén vettek részt, köztük Szeged hatóságának, paprikatermelőinek, feldolgozóinak és kereskedőinek képviselői is. A város hatóságát a polgármester képviselte, alá kedd reggel utazott Budapestre és szerdán délelőtt érkezett vissza Szegedre. A polgármester a paprikaankétról elmondotta, hogy annak megtartását a »Pantodrog« részvénytársaság kérelme tette aktuálissá. Ez a gyógynövény-exportálással foglalkozó kereskedelmi vállalat azt kérte a földművelésügyi minisztériumtól, hogy szállítsa le a külföldre szállítandó feldolgozatlan paprika vizsgálati diját és kiviteli illetékét, mert különben a külföldi magas védővámok miatt lehetetlenné válik az export, viszont ha a kormány megfelelő kedvezményeket biztosit, akkor lényegesen nagyobb tömegben less exportálható a feldolgozatlan paprika. A kérdéshez leen sokan szóltak hozz! & kivétel nélkül valamennyien a kedvezmény meggdáse ellen foglaltak állást Kifejtették, hogy ha a feldolgozatlan paprika exportjának' fokozódása pillanatnyilag kedvezőnek is látszik, végeredményben nagy károkat okozna a belföldi paprikafeldolgozó iparnak és igy a termelőknek is. Az ország és a paprikaérdekeltségek közős érdeke, hogy $ nyerstermény csak feldolgozott formában kerülhessen ki a külföldre, mert különben a külföldi paprikamalmok teremtenek a magyar nyersanyag fejdolgozásával igen veszedelmes konkurrenciát a magyar paprikának és a magyar paprikafeldolgozó iparban alkalmazott munkások elveszítik kenyerüket, A paprikaszakbizottság elhatározta, hogy nem javasolja a Pantodrog rt álta! kért kiviteli kedvezmények megadását Az ügyben végső fokon ft földmüvelésügyi miniszter dönt« A tanyai lány a törvényszék előtt, aki a paprikaiöMön rálőtt szerelmesére A tárgyalóteremben ie|áfszatták a revolveres Jelenetei — A legény nem akaH tudni a vádlóit lány szerelméről Lá*ár Ereséheíeí négy hénapra liélíék (A Délmagyarország munkatársától.) A ssegedi büntetőtőrvényszék Ví'W-tanácsa szerdán vonta felelősségre Lázár Erzsébetet, aki a mult év szeptemberében forgópisztolyából rálőtt volt vadházastársára, Szögi Antalra. Lázár Mária sírva mondotta az elnök kérdésére, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem volt szándékában megölni Szögi Antalt, nem is tudja, hogy történt, hogy feléje lőtt. Zokogva mondta el az előzményeket: Mintegy 3—4 évvel ezelőtt ismerkedett meg a legénnyel. Rövidesen jó viszony fejlődött ki közöltük, mely megszakítás nélkül tartott a mult év augusztusáig. Ekkor észrevette, hogy Szögi más lányokhoz is jár és ezért szemrehányást tett neki. Kihielle a legényt, hogy ne járjon más lányokhoz. Szögi elpletykálta ezt és a többiek ujjal mutogattak utána. Amikor ennyire elmérgesedett a helyzet, "bejött Szegedre és a zsibpiacon vásárolt egy 'forgópisztolyt két tölténnyel. Az volt a szándéka, hogy megöli magát. De még mielőtt erre a cselekedetre elszánta volna magát, megpróbálta viszszahóditani szerelmesét. Pár nappal az eset megtörténte előtt, egy este kihivatta Szögit a tanyából. Szépeu beszélt hozzá — mondotta vallomásában —, de nem ért el semmi eredményt, mert a férfi közönyös és goromba volt. ő is visszagorombáskodott, mire Sz-igi, elverte őt. Most már | végkép leszámolt mindennel és szeptember13-án délután elindult hazulról, hogy a közeli erdőben végezzen magával. A forgópisntolyba elhelyezte a töltényeket és a pisztolyt beletette a retiküljébe. Ekkor azonban megtudta, hogy Szögi Antal künn van a paprikaföldön, dolgozik. Utolsó reménységként arra vette az útját. Találkozni akart a legénnyel, azt remélte, hogy elsimul közöttük minden. De elhatározta, hogy ha ez az utolsó kísérlet nem sikerül, nem megy vissza többé a szüleihez, megöli magát Szögit meg is találta, de amikor közeledett felé, durván elmordult. Szép szavakat akart neki mondani, de a legény elfordult tőle fe ugy tett, mintha észre sem venné őt. Roppant elkeseredett, amikor látta, hogy megint rosszul fog végződni ez a találkozás és szemrehányást tett Szöginek. A legény rövid szóváltás után nekitámadt és ököllel az arcába ütött. Szöginek ez az eljárása módfelett elkeserítette. <5 szerelemmel, szép szóval közeledett és ilyen választ kapott. Egy pillantásra szinte elvesztette az eszméletét, kiontotta a revolvert a retikülből és azt a töltényt, amelyet sajátmagának szánt, Szögire lőtte. A legény nekirontott, leteperte a főidre és egy másik, segítségül jött férfivel csúnyán összeverte. A törvényszék kihallgatta Szögi Antalt is. Először azt mondotta, hogy a leányt csak iáMarríce Uekobrn n rco<>n\e S hálókocsik Ofaf Fiord d,Vénck'61 a Korzó Moziban otwii«» ^ imipiu» ]