Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-05 / 29. szám

SXBGED. ScerketsíOaéo: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33. - Kiadóhivatal, kölc»nnkílnyvíür é* Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: ЗОО. - Nyomda ! LBw Lipót ucca 1«. Telefon • 16-34. TAvlretl é* levélcím: DélmatjyaroniAg Siegad. > НИЩИМИ! IHgWWh ».^HUHII IHUPIPHIWW Szerda, 1930 február 5 Ara 1© Itllér VI. évfolyam, 29. szám ELŐFIZETÉS : Havonta helyben 3-2© vidéken és Budapesten 3-6». kUltSIdOe 6-40 pengd. — Egye* sc&m Ara hétkHr^ nap 16. vo»Ar- és Ünnepnap (111. Hlr» deféselt (elvétele tarifa szerint. Megfe* Icnlk netta Kivételével naponta reggel A szegedi paprika Mialatt ezeket a sorokat irjuk, a földmivelésügyi minisztériurffban nagyjelentőségű ankét folyik a szegedi paprika sorsáról. A szegedi paprikára, mióta vagy öt évszázad alatt Szegeden dísznövényből elsőrendű közszükségleti cikké vált, talán még soha nem nehezedett annyi megoldatlan probléma és elintézetlen kérdés, mint a mai napokban. A paprika ára hat pengőről két pengő alá szállt s ez az árhanyatlás s ennek az árhaayatlásnak következményei egymással élesen szembe állilotta a paprikatermelőt, a paprikakikészitővel s mindkettőjüket a malmokkal és kereskedőkkel. Minden foglalkozási ág, mely a paprika körül gyűrűzik, mos/ ellenséget lát a másikban. Az árhanyatlást legjobban a paprikakikészilők szenvedik meg, akik a termelők és a kereskedők között állanak, a termelők igyekeznek minél drágábban eladni, * kereskedők igyekeznek minél olcsóbban venni s az az ártöbblet, amit a teimelő elér s az az árkedvezmény, amit a kereskedő kieszközöl, egyformán a termelőt sújtja. Szegeden csak az iparjogos paprikakiké«zitők száma eléri a nyolcszázat. Ez az egyetlen adat eléggé megvilágítja, hogy a paprikakikészitők válsága milyen nagyméretű s milyen komoly megfontolást igénylő. Mi előrebocsájtjuk, hogy nem állunk sem a termelők mellé a kereskedők és kikészitők ellen, sem a kikészitők mellé a termelők ellenében, sem a kereskedők mellé a kikészitőkkel szemben. Mi a szegedi paprika mellé akarunk állni, mi azt akarjuk, hogy a hatóság okos és mérsékelt beavatkozással igyekezzék a viszonyokat ugy alakítani s a rendeleti szabályozás módjára abban az irányban hatni, hogy a szegedi paprika kapjon védelmet s az egyéni érdekeken és széthúzó szempontokon tul a szegedi paprikának európai híre és európai védelme hatósági felügyelet alatt álljon s ez a védelem hatályosan biztosítsa a szegedi paprikával foglalkozók részére, a termelők, kikészitők és kereskedők részére egyformán a szegedi paprikával való foglalkozás rentábiiilását, biztonságát és jövedelmezőségét. Éppen ezért nem akarunk résztvenni abban & harcban, ami a paprikakiviteli illeték kérdésében tőrt ki az érdekeltek között. Egy bizo» nyos, a szegedi paprikának meg kell szervezni azt a védelmet, hogy külföldön ne hamisíthassák s az olcsó és értéktelen spanyol paprikával való összeőrléssel ne tehessék tönkre a szegedi paprika külföldi hirét. Ez a kívánság annál inkább több megfontolást igényel, mert eléggé el nem ítélhető módon magyar érdekeltségek kezdtek az utódállamokban paprikamalmokat alapítani s ezeknek a malmoknak van most szükségük paprikafélgyártmányra, hogy a spanyol paprikával való öszszeőrléssel egyrészt felismerhelellenné tegyék a hamisítást, másrészt, mint szegedi paprikát tudják forgalomba hozni a nyolcvan százalékban nem Szegeden termelt paprikát. Romániában is, Csehszlovákiában is, olyan helyeken is gründoltak — magyar pénzen is — paprikamalmokat, ahol egyetlen cső paprikát nem tudnak termelni. Ki hiszi azt, hogy azért, mert egy-két éven keresztül esetleg a paprikafélgyártmányban nagyobb kivitelt tudunk elérni, szabad nekünk kockáztatni a szegedi paprika jóhirét s a szegedi paprikalermelés és feldolgozás sorsát? Jobban, mint valaha kell törődnünk azzal, hogy a szegedi paprika exportképességét ne csökkentsük. Jugoszlávia pár évvel ezelőtt még a paprikakivitelt tekintve a második helyen állott s ma már Jugoszlávia csak észrevehetetlen mennyiséget importál paprikában. Nem akarhatjuk, hogy erre a sorsra jusson a szegedi paprika a külföldön másutt is. Bécsben van már »szegedi* paprikamalom s Bécsben szegedi paprikafélgyártmányt őrölnek. A szegedi paprikára csak addig van szüksége a bécsi gyárnak, amíg meg tudja szervezni az eladást s amig a piac megszervezése még áldozatok hozatalát is tanácsolja. Szakértők szerint azonban a szegedi paprikát négyszeres mennyiségű spanyol paprikával lehet nem összekeverni, hanem ősszeőrőlni s nem szakértő nem veszi észre a manipulációt. Fel lehet-e tételezni az Erdélyben, Szlovenszkóban, vagy Bécsben gründolt »szegedi paprika*-malmokról, hogy vigyázni fognak a szegedi paprika márkájára s törődni fognak azzal, hogy szegedi paprika cimén csak szegedi paprika kerüljön forgalomba? A mai gazdasági viszonyok kőzött ez a kérdés a legtöbb figyelmet, a legtöbb elmélyedést s elfogulatlan hozzáértést követeli meg. Ez a kérdés van olyan fontos, mint az árkádok alá tervezett magyar pantheon ügye. De fognak-e majd vele annyit foglalkozni s fognak-e vele annyit törődni, mint az űgy komolysága és érdeme megkövetel? A londoni leszerelési konferencián lényeges nehézségek mutatkoznak A (randák és az angolok a cirkáljon vitatkoznak (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése') Londonból jelentik: A tengerészeti konferencián a Press Association szerint a francia közvetitó javaslat eredeti szövegét némileg módosítottálr, aminek következtében az angol javaslat is módosul. A megbeszélések Igen őszinte és barátságé* hangon folynak s már is jelentékenyen tisztázták a helyzetet. Lényeges nehézségek mutatkoznak ugyan még, de ezek nem áthidalhatatlanok. Francia körökből szerzett értesülés szerint a megbeszélések a két cirkálóosztály, vagyis a 8 hüvelykes és 6 hüvelykes ágyukalibeirel biró cirkálók körül forognak. A francia delegáció köreiben újságírók előtt kijelentették, hogy nem akarják siettetni a konferenciát, hanem csak elő akarják mozdítani annak akadálytalan működését. Belpolitikai válsáp fenyeget Angliában a munkanélküli biztosítás novellájának módosítása miatt MacDonald szerint a legjobb megoldás: a módosMás módosítása (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: A munkáspárt kedden délelőtt értekezletet tartott, amelyen azzal az alkotmányjogi összeütközéssel foglalkoz! ak, amely a munkanélküli biztosítás novellájának módosítása körül a lordok háza és az alsóház kőzött támadt. MacDonald miniszterelnök előadta, hogy szerinte három megoldás j lehetséges: a lordok módosításának elfogadása, a módosítás visszautasítása — ami a tőrvényjavaslat elejtését jeléntené — és végül a módosítás módosítása. Ez a legutóbbi megoldás a lordok házával egyetértésben történhetnék meg, ez esetben az Időkorlátozás kiterjesztéséről lenne szó. Hosszabb vita után a párt a harmadik megoldást fogadta el, de csak szavazás után, mert a párt jelentékeny kisebbsége a második megoldás mellett volt, ez pedig egyet jelentett volna a Ház feloszlatásával. A párt baloldala harcias álláspontot foglal el a lordok házával szemben. Az értekezlet után több képviselő hangosan meg is jegyezte: Kár, hogy nem fogunk verekedni. Sajtókörők véleménye szerint a lordok beleegyeznek, hogy a tőrvény hatályát egy évről három évre terjesszék ki. Л Izi&gaszálapárt $el>/elenííi a Risgazzda mozgalmakat Budapest, február 4. Az egységes párt kisgazda képviselőtagjai kedden" délután Mayer János földmivelésügyi miniszter elnöklésével ülést tartottak, amelyen megvitatták a politikai helyzetet, a kisgazda kívánságokat, a mezőgazdasági munkanélküliség kérdését, a közraktárak, a gabonaértékesítés, zöldhitel és tejtermelés problémáit s az utóbbi időben észlelhető kisgazda mozgolódásokat. Több felszólalás után a következő javaslatot fogadták elAz egységes 'párt kisgazda csoportja változatlanul az ismert Nagyatádi kisgazdaprogram alapján áll, annak fokozatos megvalósítását az egységes párt keretén belül látja biztosítva. Helytelenít minden olyan kisgazda mozgalmat, amely a fűldmivelő magyar nép súlyos helyzetet kihasználva, színleg a Nagyatádi kisgazdaprogramot hangoztatva, külön célok és eszközök mellett szélső radikális programpontok körül csoportosul s a kisgazdatársadalom egységét és egyetértését akarja megbontani. Elhatározza, hogy az egységes párt keretén belül, vármegyénkent, vagy a