Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-04 / 28. szám

fD*» * MngyarortzAn legfőbb hlrncvtl óráacége BRAUSWETTER JÁNOS S Orót Apponyl Albert (isitnl») uccn 23. »z6m. lön osztagot szerveztek azzal a célzattal, hogy megtámadják a szovjet nagykövetséget. Párisból jelentik: Több esti lap svájci hi­i«ket közöl, hogy Kntjepov tábornok Svájcba menekült és többen látták a Vierwaldstelti tónál. Az orosz szovjetlapok azt Írják, hogy Kutjepov részese volt a párisi nagyarányú részvényhamisitásoknak és a következmények elől szökve, útban van Délamerika felé. Nizzából jelentik: A francia Riviéra orosz kolóniája gyűlést tartott, amelynek határo­zati javaslata szerint a Riviéra orosz koló­niáját mélyen felháborította az a gaztett, mely­nek Kutjepov tábornok esett áldozatul s a ; legnagyobb méltatlankodását fejezi ki ama merénylet felett, amelyet francia területen a francia szuverénitás ellen annak az orosz kor­mánynak titkos ügynökei követtek el, amely kormánnyal a francia köztársaság diplomá­ciai viszonyban áll. MunkanélkUliektüntetéfeSzolnokon Egy rendőrfelügyelő és egy munkanélküli véres Incidense (Budapesti tudósítónk telejonjelcntése.)«:' Szolnokról jelentik: Hétfőn délben Szolnokon ' munkanélküliek tüntettek. Tizenegy órakor négytagú küldöttség kereste fel a polgármes­tert, akitől munkát kértek. A polgármester türelemre intette a munkanélkülieket, köz­ben a városháza előtt százötven főnyi cso­port gyűlt össze, amely a rendőrség felszólí­tására sem volt hajlandó széloszlani. összesző­lalkozás támadt egy munkanélküli és egy rendőrfelügyelő között, amelynek során a rendőrjelügyelő kardjával megsebesítette a munkanélkülit, akit kórházba kellett szállí­tani. M cse&ek lábhal tapossák a ruszinok politikai jogait Prága, február S. A cseh képviselőház hétfő délután kezdte meg Benes külügyminiszter hágai expozéja felett a vitát Kurtyák ruszinszkói ős­lakos, agrárpárti, megállapítja, h|>gy a trianoni békét eddig sérti hajtották végre a tekintetben, hogy megadták volna az Erdőskárpátoknak az autonómiát. A csehszlovák kormány nem tartja tiszteletben az Erdőskárpátoknak az autonómiához való jogát A ruszinok felhívták a Népszövetség figyelmét ezekre az anomáliákra; továbbá arra, hogy lábbal tapossák a ruszinok politikai szabad­ságát, a közigazgatásra és nemzeti kultúrára való jogát. Wlnter cseh szociáldemokrata örül annak a magyar részről elhangzott megállapításnak, hogy nyitva ált az ut a kölcsönös közeledés felé. Ez a közeledés megvalósulás esetén csehszlovák rész­ről nem fog jelenteni semmi változást, csak a magyar oldalon számit újdonságnak. Kallna német nemzeti ugy látja, hogy a hágai tárgyaláson ismét kiütközött annak egészségtelen volta, hogy Csehszlovákia olyan hangsúlyozottan francia po'liikal befolyás alatt áll. Megállapítja, hogy Magyarország sikert aratott és hiába mondja Benes, hogy csak lényegtelen részét érte el annak, amit elérni akart. A nyugati demokrácia, még ha szocialista színezetű is, tiszteletben tudja tar­tani a magántulajdon szentségét. Semmit sem használ a földreform érdekében folytatott cseh­szlovák propaganda a külföldön. Magyarország ügye most ugy áll, hogy teljes sikerre van ki­látása a többi tárgyalások során is. sajtó* Munkát, kenyerei, és politikai szabadságot követeltek az építőipari munkások Gyűlés a Széchenyi Moziban fA Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Építőipari Munkásblokk vasárnap dél­előtt nagysikerű népgyűlést tartott a Szé­chenyi Moziban. A gyűlésen nagy számmal jelentek meg a blokk tagjai, akiket Mán doki András építőmester üdvözölt, majd Mkérle Farkas János épitőmunkást beszéde megtar­tására. Farkas János ismertette a blokkba tömörült épitőrrmnkás­ság célját. Rámutatott arra, hogy milyen ál­datlan helyzetbe került az épitőmunkásság ép­pen a munkaalkalom hiár.ya miatt. Az idei év rösszabb, mint a tavalyi, habár akkor is 100—150 ember volt munkanélkül. Szüksé­gesnek tartja, hogy a város rendeleti uton te­gye kötelezővé az elhanyagolt házak lijavitá­sát és az utak, járdák rendben tarlását. Első­rendű szükségességnek tartja a munká d) re­dukálását. A kormánynak kellene közrehatni, hogy az ország gazdasági vérkeringését a nor­málisra felfokozza; ha pedig nem tudja a kormány megteremteni a munkaalkalmat, ak­kor engedjék ki az országból a munkásokat, hogy ott kereshessék boldogulásukat. Dúni János 'vasmunkás szólalt fel ezután. Bevezetésül rá­mutatott azokra az okokra, amelyek a mai áldatlan, szomorú gazdasági életet mc^Urem­tették. — Dolgos kezünk birtokában — mondotta — tétlenségre vagyunk kárhoztatva. A világ­háború után 12 év múlva is még csak azon gondolkozhatunk, hogy miként tudnók meg­változtatni mi ezt a helyzetet. Azok, akiknek segiteniök kellene s akik az ország ütőerén tartják a kezüket, ugy látszik idegsorvadás­ban szenvednek. Az éhségtifusz fenyegeti ezt a várost és az egész országot. Ismerteti ezután a vasipari munkások helyzetét, mely szerint 700 vasmunkás közül alig van 100, aki dol­gozik, ezek se keresnek többet heti 10—15 pengőnél. — Az Épitőipari Munkásblokk nagy fel­adatokat tűzött maga elé, így: a 8 órai munka­idő tőrvénybeik tatását, a munkanélküliek ál­landó segélyezését, mert a munkanélküli nem önhibáján kívül maradt állás nélkül. Gyára­kat kell építeni és munkaalkalmat teremteni. Ezután Horváth József famunkás mondott beszédet. _ . — Mi, munkások, akiket annyi rágalommal illettek, követeljük, hogy jogaink mellett ke­nyeret kapjunk. Követeljük továbbá a sajtószabad­ságot és a politikai szabadságot. Mi csak egymás kérges tenyerében bizha­tunk és ezeknek a kérges tenyereknek kell, hogy összefogódznnak, mert ezsk nem csal­ják meg egymást. Gyetvai János fö'dmunkás a kubikosok, fün'szgyári munká­sok és napszámosok nevében szólalt fel. — Nem kell félni elvtársak — mondotta —. legmesblita^bbak 3 Sandberg Henriiméi. ennél rosszabb helyzet már nem igen lehet. Küzdenünk kell az általános titkos választó­jogért. Ezután Lájer Dezső lépett a közönség elé. — Nagyon szerettem volna, Ka ezen a gyű­lésen azok is megjelentek volna, akik fele­lősek Szeged város munkásságáért. Az előt­tem szólók mind feltárták azt, ami van: nyo­morúság és reménytelenség és azt, aminek lennie kellene. Én hiszem, hogy ezen az álla­poton lehet segíteni. A munkaadók részéről napjainkban észrevétlen, de céltudatos munka folyik, hogy a mostani kenyérből még egy­egy morzsát letörjenek. Ezzel szemben a drá­gulás egyre jobban érezhető. Ez ellen véde­kezni a mai viszonyok között igen nehéz. A városnak 10 millió pengőt kellene for­dítania munkaalkalmak teremtésére, hogy meg­szűnjön ez évben a munkanélküliség. Lájer Dezső szavait nagy tetszéssel fogadta a népgyűlés. Török-francia barátsági szerződés Párfs, február 3. A hétfőn aláirt tőrök—francia szerződés értelmében a két állam a jövőben az esetleg (elmerülő vitás kérdéseket állandó békéi­telő bizottság elé fogja terjeszteni s ha a békél­tetés nem sikerül, a kérdést a hágai állandó nemzetközi bíróság döntése alá bocsátják. A szer­ződés bevezetése utal arra a hagyományos barát­ságra, amely a két állam közt századokon keresz­tül fennállott, megállapítja továbbá, hogy a szer­ződés ujabb láncszeme azoknak a szerződések­nek, amelyek a Iocarnoi egyezmény alapján és szellemében készültek. Törők részről a szerző­dést Feth bég, párisi török nagykövet irta alá. 13 százaik osztalékot fizet a Kemzeti Bank Budapest, február 3. A Magyar Nemzeti Bank dr. Popovlcs Sándor elnökletével ma délután tar­tott ülésén elfogadta a főtanácsnak az 1929. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát, mely szerint a tartalékalap 5 százalékos alapszabály­szerű javadalmazása után fennmaradó részt az alapszabály értelmében a részvényesek és az ál­lamkincstár közt ugy osztja fel, hogy a részvé­nyesek számára 13 százalék, azaz 100 aranykorona névérték után 13 aranykorona, vagyis 13.06 pengő kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután az alapszabályok értelmében kilépő Meskó Pál, gróf Somssich László és Woisz Manfréd főtanácsosokat újra megválasztotta > Tízezer pengőt sikkasztott egy falusi jegyző (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Székesfehérvárról jelentik: A rendőrség le­tartóztatta Albrecht Pál tordasi községi jegyzőt, akit tízezer pengő elsikkaszlásával gyanúsítanak. A jegyző tizenkét éve állt a község szolgálatában, megbízható, komoly tisztviselőnek ismerték, nem Is voltak különösebb passziói, úgyhogy teljesen érthetetlennek tartják, hogy mi vitte a bűncse­lekményre. Nap adományok az ufságirék nyugdíjintézetének Budapest, február 3. A Magyar Hírlapírók Or­szágos Nyugdíjintézetének igazgatósága Lenkej Gusztáv elnökletével ülést tartolt, amelyben meleg szeretettel ünnepelték dr. Sziklay Jánost kormány­főtanácsosi cimmel való kitüntetése alkalmából Az igazgatóság azután köszönetet mondott a Rima­murány—Salgótarjáni vasmű Rt igazgatóságának 5000 pengős adományáért és a Beszkártnak 2400 pengős adományáért, valamint Komárom város ajándékáért. Köszönetet mondott az igazgatóság dr. W'ünsscher Frigyesnek, A Sajtó szerkesztőjé­nek, aki az intézet évi jelentésének kioyomatási költségeit vállalta el.

Next

/
Thumbnails
Contents