Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-27 / 48. szám

:sa IZEGED. «zerketzlOtéq: Somogyi ucco »2. L em, Teleton: 13-33.^ Kladóhlvntal, XUlctHnkíinyviAf és Icqylroda Aradi Jcca 8. Teleton: 306. - Nyomd« • llpól ucca 1». Teleion 16-34. TAvlraíl fcs levélcím: D61m«qyBror»zKg Szeged. S kiizgpJés eíső munkanapja Ha a városi közgyűlés legelső munkán apjának eseményeiről összefoglaló képet akarunk adni, legelsősorban is be kell vallanunk: nincsenek kedvező.len impresszióink. A kfzgyüIés első napján hangzottak el indítványok, javaslatok, ötletek, melyek olykor csak egyegy kisebb csoport helyeslésével találkoztak, a közgyűlés többsége azonban még a pártkeretektől is emancipálni tudta magát, amikor a közérdek szempontjai körelellek engedelmességet. Volt talán egy-két tumultuózus jelenet s egy-egy megfontolatlan szó, vagy megfontolatlan álláspont vihart kelthetett olykor, a közgyűlés maga azonban — ha nem is minden határozatával értünk egyet — komolyan és megfontoltan látott hozzá munkájának teljesítéséhez. Behatóbb méltatás nélkül nem mehetünk el amellett a jelenség mellett, ahogy a közgyűlés tagjai az egymással legélesebben szemben álló pártok kereteiből elindulva, a város anyagi és erkölcsi javainak védelmében össze tudtak mégis találkozni. Nekünk, a konkrét esettől teljesen eltekintve, jól eső látvány volt, hogy a liberális párt egyik kitűnőségének szavait az egész jobboldal helyesléssel fogadta s éppen ilyen biztató kilá.'ást nyújtott a jövőre az a jelenség is, hogy az egyik katolikus egyházközség elnökének álláspontját a liberális bizottsági tagok tapssal köszöntötték. A közgyűlésnek az a feladata s az a kö'.e'esscge is, hogy a város érdekeit szolgálja s a város érdekeinek szolgálata sokszor föl fogja még bontani a párlok kötelékeit. A várost jo'iban kell szeretni, mint a pártot, melyhez tartozunk s a közgyűlés legelső munkanapjának kétségtelen eredménye az. hogy nem egy esetben ez a belátás lett úrrá a közgyűlési teremben. A másik jelenség, aminek fontossága a vele. való foglalkozást szükségessé teszi: a felszólalások nagy száma. Ugy látszik nem lesz folytatása annak a »csendesen kérődző, igen jámborfajta« — közgyűlésnek, amely az utolsó évtizedben a polgármesteri intézkedésekhez az önkormányzat kulisszáit szolgáltatta. Higyjék el azonban azok, akik sokalják azt az időt, amit a közgyűlés lefoglal s azt az energiát, amit a közgyűlés tagjai az ügyek elintézésére fordítanak: minél inkább kizárják a közigazgatásból a nyilvánosságot, annál hosszabbak lesznek a törvényhalósági bízott. ság közgyűlései s annál több felszólaló fog résztvenni a vitában. Elvégre eddig, szinte a nyilvánosság előtt ment végbe az a változás, ami egy gondolatot a polgárság akaratává érlelt, mire a közgyűlés elé került az indítvány, már mindenkinek határozóit véleménye, pontosan körülhatárolt álláspontja volt a felmerülő kérdésben. Már pedig minél több a hozzáértés s minél több az ügyismeret, annál kevesebb a felesleges szó. A közgyűlés tagjai azonban most legnagyobb részben csak a közgyűlésen szereznek tudomást arról, hogy mi az az ügy. amiben határozniok kell. Sok esetben az információ hiánya, a fogyatékos fclkészülLség az oka annak, hogy a legegyszerűbb ügyben is szélesen hömpölygő vita keletkezik. A közgyűlés első napja bizonyságot szolgáltat amellett is, hogy mennyire nem helyes a közigazgatásnak az a rendszere, mely kisgyüléssé és nagygyűléssé bifurkálja az önkormányzat élplét. A polgármester pár napCsütörtök, 1950 február 27 Ara 16 fillér VI. évfo'vam, szarai pal ezelőtt talpraesetten mulatott rá, hogy csak a nagy közgyűlésen fog eldőlni a kisgyűlés működésének jogosul'sága. Amennyire az elíő nap tanulságai után erről beszélni lehet, meg lehet állapítani azt, hogy a közgyűlésen szerzett tapasztalatok nem a kisgyűlés javára döntik el ezt a kérdést. A közgyűlés első napján a szavazás sorsát eldöntölte olykor a polgármesteri tekintély, olykor az indítványtevő bizottsági tag igaza, de egyetlenegy ügy sem volt, melynek a kisgyűlés állásfoglalása szerezte volna meg a közgyűlési tagok EtOFIZETtSi Havonta helyben 3-2« vidéken és Budapesten 3-bO, kUllilldOn 6-40 pengő. — hqyes szóm Ara hétkMz« nap lí>, vasftr- és Ünnepnap '¿<4 «111. Hirdetéseit «elvétele tarifa azerlnt. Megjele.nsl( -étl'í Kivételével naponta reggel többségét. Nem a közgyűlés vitája felesleges; a kisgyűlés csak energiát tékozolva s az időt gyümölcsözetlenül felhasználva ékelődik az önkormányzat testülete, a közgyűlés s az önkormányzat alkalmazottjai, az adminisztráció közé. A mai formájában nem tartható fenn sokáig a csonka önkormányzat csonka szervezete s a közgyűlés legelső napja, bármily örvendetes kilátást nyújtott is némely tekintetben a jövőre, végeredményben csak ennek belátásához szolgáltatott tekintélyes anyagot. Polncaré támogatására ufból elvállalta a kormány megalakítását (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelenlik: Chautemps megbukásával előállolt francia kormányválság ügyében ma délelőtt Tardieu negyven percig tartó kihallgatáson volt a köztársasági elnöknél. Az Elyseé palotát elhagyva, az újságírók élőit kijelentette, hogy a köztársasági elnök felajánlotta, alakítson kormányt, ő azonban azt felelte, hogy tekintettel a politikai viszonyokra és nemzetközi feladatokra, mindenki másnál inkább Poincaré van abban a helyzetben, hogy kormányt alakithasson. Ha Poincaré ezt a feladatot vállalja, akkor szívesen állana melléje. Ezután Poincaré jelent meg az elnöknél, aki azonban kijelentette, hogy nem vállalhatja a kormányalakítást betegségére való tekintettel. Éjszaka jelenti tudósítónk: Doumergue köztársasági elnök délután ismét fogadta Tardieut és őt bizta meg a kormány megalakításával. Tardieu a megbízatást vállalta. Tardieu a njásodik alkalommal azért vállalta a megbízást, mert Poincaré kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Tardjeut. Tardieu az Elyseéből távozása után kijelentette az újságíróknak, hogy haladéktalanul megkezdi tanácskozásait és csütörtökön délelőtt lesz jelentést az elnöknek tárgyalásának •eredményéről. Hí első érdemleges közgyűlés két legfontosabb tárgyában leszavazták a klsgyülést Reggel tiztöl este félnyoteig tartott az első ülésnap A kijárási szabályrendeletet csak lényeges módosításokkal fogadták el Csütörtökön délután folytatiák a közgyűlést (A Délmagyarország munkatársátólSzerdán ült össze először érdemleges ügyek tárgyalására az uj közgyűlés. Az érdeklődés természetesen nagy volt, a padsorok zsúfolásig meglellek. Az ülést tíz órakor nyilolta meg dr. Aigner Károly főispán és felolvasta azt a legfelsőbb kéziratot, amelyben a kormányzó megköszönte a vitézi széknek ajándékozott földet. A kéziratot nagy éljenzéssel fogadta a közgyűlés. A főispán ezu'án bejelentette, hogy Pásztor József VIII. kerületi mandátumáról lemondolt, a polgármester helyette Szűcs Imre póttagot hivta be. Ugyancsak lemondott az ügyvédi kamarától leápolt mandátumáról dr. Sze. kerke Lajos tiszti ügyész is; akinek helyére igy dr. Bodnár Géza került. A kóriratok tárgyalása következett. Az első vita Csongrádmegye körirata körül keletkezett Csongrádmrgye a szentesi gabonapanama apropójából azt kívánja, hogy nabonál c>a"í halös&gitag engedélyezett és ellenőrzött raktárakban lehessen íÉroiní. A kisgyűlés pártoló javaslattal mutatta be az indítványt. Fenyő Mátyás nem tartja helyesnek a kisgyűlés javaslatit, mért azokért a csalásokért, amelyeke' egyesek elkövettek, nem lehet az egész magyar terménykereskedelmet megbüntetni. A szakértekezleíeken megállapították, hogy a gabonaraktárak felállítása káros. A célja ennek titokban az, hogy privilégizálják a gabonaforgalmat és ebből egyes vállalatok nagv hasznot húzzanak. Korom Mihály elfogadja a javaslatot, mert az a termelők érdekeit szolgálja. Vértes Miksa ugy látja, hogy itt bizonyos félreértések tisztázására van szükség. Csongrádmegyének az adta az impulzust ehez a körirathoz, hogy Szentesen visszaélések történtek a gabonaberakíározás körül. I^en helyes az a javaslat, amely halósági ellenőrzés alá akarja vonni a gabonaraktározást, de nem helyeselhető az a kívánság, hogy a beraktározást hatósági engedélyhez kössék. A cél az, hogy a beraktározott gabonával senki se spekulálhasson. Wolf Miksa averzióval viselkedik minden államilag szubvencionált intézmény iránt. Utal a Fútéra körül történt botrányokra. Ha a legális kereskedelemre bízzák a gabonaforgalom lebonyolítását, akkor nem lesz baj soha. Rendes kereskedelmi szerződésekre van. szükség. A javaslatot nem fogadja el. Adler Rezső üres szalmacséplésnek tartja az egész vitát. Szegeden van országos raktárház, amely teljes biztonságot nyújt A szegedi gazdakőzön.