Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-25 / 46. szám

4r ilpl ч\гл i4s/4(ü 1930 február 25. ROD LA ROQUE nanviíírü alakításával: Az épféll kalóz *тег''а, c*flt6rtök. Korjtó. Véres légió Hanns SfÜVe, n Него- *tте .. . íőszerptóJéTei é* n Párisi erkölcsök níniek Korzó. Féltékenységi dráma a Pásztor~ii€cában Tóth Józsefné marólúggal leönlölle férjéi, majd öngyilkosságot kísérelt meg '(A Délmagyarország munkatársától.) Véres féltékenységi dráma játszódott le szombatról vasárnapra virradó éjjel a Pásztor-ucca 36. számú házban. A házban lakott Tóth József géplakatos feleségével, Petelnicz Annával. A házaspár között az utóbbi időben feszült volt a viszony, mert az asszony állandóan féltékenységi jeleneteket rögtönzött. Tóthot szombaton, amikor hazaérkezett a munkájából, felesége barátságtalanul fogadta és kérdőre vonla: merre járt olyan sokáig. Tóth nem hederített felesége kifakadásaira és leült vacsorázni. Alighogy leült, észrevette, hogy felesége egy lábast 1eap le a tűzhely: 6! és annak tartalmát hirtelen Tóth arcára öntótle. Tóth lehunyta a szemét és igy a marólúg csak könnyebb sebeket ejtett arcán. Az asszony merénylete után Tóth kiszaladt a kúthoz, hogy lemossa arcáról a maró folyadékot. Mire viszszatért, felesége beleugrott' az udvaron levő gémeskulba, ahonnan a szomszédok húzták ki. Ekkor vették észre, hogy az asszony erősen vérzik, kiderült, hogy mielőtt beugrott a kútba, konyhakéssel négy helyen megszúrta magáit. Az asszonyt súlyos sérüléseivel a mentők a kórházba szállították. Tóthot a lakásán ápolják. Ko&meliKai inléselem az egyéni kezelési biztosítja. Estélyi kikészítés művésziesen éa az egyéniségnek megfelelően. Halszól távolítás. Fagykezelés. Szemölcslrtás. Helyi fogyasztás. H. Lengyel Grete, Vár ucca 7» A vasárnapi iparosgyülés egyhangúlag elfogadta a szociáldemokrata kisiparosok javaslatait (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület elöljárósága nemrégiben elhatározta, hogy most már végrehajtja azt a régebbi közgyűlési határozatot, hogy havonta nyilvános gyűléseken beszéljék meg az iparosok ügyes-bajos dolgait. Az első ilyen gyűlést vasárnap tartották meg az ipartestületi székház nagytermében, amely teljesen megtelt érdeklődőkkel. Körmendy Mátyás, az Ipartestület elnöke nyitotta meg a gyűlést, megemlékezett a kormányzó tízéves jubileumáról, majd bejelentette, hogy a szegedi iparosság a Budapesten megtartott építőipari nagygyűlés határozataihoz táviratilag jelentette be csatlakozását. Ezután következtek Marosán Emilnek azok a javaslatai, amelyeket a szociáldemokrata kisiparosság magáévá tett és amelyek a súlyos viszonyok között sínylődő iparosság helyzetén volnának hivatva könnyíteni. Elsősorban a forgalmiadó eltörléséről *olt szó, amelyet a gyűlés egyhangúan követelt, miután Marosán Emil, Berg János, Stéhly István, Sehódly Gyula meggyőző érvekkel mutatták ki, hogy ez az adónem mennyire tönkreteszi a kisiparosságot. Követelték továbbá «z adómentes létminimumnak ezer pengőről kétezer pengőre való felemelését és DélmaqyarorsrAg fegylrod Ja Telefon 3<W. HOLNAP Goldovszky Boris zongoraestje Tisza 8. BÚTORT Ókíónr! • Я I Д n _ mO botora zia osnál Kiem lanos vei*n* r •»•nini Címre ügyelnit —•— Bádogos és szerelő műhelyemet Onflonlct tér és Kálvária ucca sarokra helyeztem át. L t megrendelőim és a n. é. közönség tovibbi szivee pártfogását kérem. m Csaplár Ferenc. ШШШ KUlün I&mpaernyö kétzltei t шеяш az űzletbérck után kirótt kincstári haszonrészese dés eltörlését. Marosán javaslatainak letárgyalása és egyhangú elfogadása után Körmendy Mátyás kijelentette, hogy őt a gőzfürdői kedvezményes jegyek ügyében félremagyarázzák. Ugyanis nem azt akarja, hogy a tisztviselői kedvezményeket szüntessék meg, hanem, hogy az iparosság is olcsóbb fürdőjegyekhez jusson. Nagy viharokat váltott ki ezutie a Társadalombiztosító ügye. Ez ma a legfájóbb sebe az Iparosságnak — mon dolta Moskovlis Lajos —, aki főleg az öregségi és rokkantsági ellátást kifogásolta és élesen bírálta a törvénynek azt a rendelkezését, hogy a munkás özvegye csak akkor kap nyugdijat, ha már elért 65 évet. Igen különös része következett ezután a nagygyűlésnek. Felállt Gombos István és a következő határozati javaslatot terjesztette be: »Szeged város iparossága azon kérelemmel fordul a kormányhoz, hogy a társadalombiztosítási törvények módosítása érdekében tegyen mielőbb javaslatot a törvényhozási fórumok előtt. Egyben az iparosság azon határozott kívánságának ad kifejezést, hogy azon intézményt, amelyet a munkássággal együtt a nehezen szerzett fillérekből alkotott és tart fenn, régi szervezetével és autonómiájával áUitsa vissza. Feltétlenül megszüntetendő ez a lehetetlen állapot, mely a munkás keresetének 12 százalékát emészti meg — amelyből köztudomás szerint 7 százalékot a munkaadók kötelesek viselni —, megszüntetendő azokkal az okokkal együtt, amelyek ezt a kibírhatatlan terhel előidézik. Ha a régi autonómiával és adminisztrációval meg lehetett a kérdést olcsóbban oldani, meg kell a megoldást ma is találni. Amennyiben a kormány ezen kívánságnak eleget nem tenne kimondja a nagygyűlés, hogy országos tparosgyülést fog összehívni, amelyen az ország egés* IparoslársarfRlma olyan határozatai hoz. hogy alknlmazoMalt elbocsátja és mindaddig, amíg a tflrvén\etr kívánsága szerint nem módosltialnak. alkaimaoüai nem tart, mert az ezzel [áró terhek viselésére nem képes.« Gombos javaslatát, aki nem kíván egyebet, minthogy szűnjön meg a munka a műhelyekben, bocsássanak el minden munkást és álljon meg a munka mindenütt^ minden hozzászólás nélkül elfogadták. Adler Mór az építkezés fellendítése érdekében szeretné, ha a kettőnél több szobás lakásokai felszabadítanák. A gyűlés aem fogadta et Adler javaslatait Végül Stéhly István szólalt még fel, majd Körmeudy elnök bezárta a gyűlést. A jó és a rossz sajtó (A Délmagyarország munkatársától.) A Szillérisugáruti elemi iskola tantestülete vasárnap délután szülői értekezletet tartott, Az értekezlet előtt az iskola növendékei egy kis darabot adtak elő, amelynek cime: A jó és rossz sajtó volt A darab szerzője ismeretlen, illetve a szerző az ismeretlen Pedagógus volt A komoly, súlyos témát a szerző játszi könnyedséggel, virtuózitássa! kezelte. Még a legkisebb gyerek is megláthatta, hogy melyik a jó sajtó, mert a szerző a jó sajtónak ártatlan, fehérszínű ruhát adományozott. A rossz sajtót ugy ábrázoltatta, ahogy a kicsinyek az ördögöt elképzelik: feketében volt talpig, vörössel diszitve. A gyermekek természetesen nagyon drukkoltak a fehér ruhának. Ugyanis a szüzsé szerint a jó sajtó és a rossz, komisz sajtó viaskodik egymással. Mindegyik a maga számára akarja meghódítani a főszereplőt, aki a szellemes szerző szerint a törne« geket képviselte a színpadon. A dolog ugy történik, hogy a főszereplő ül a pódium kőzppén és olvas. Most jön a rossz sajtó, csúnya fekete ruhájában. Odasom[>olyog a mit sem sejtő főszereplőhöz és — ahogy az ördögök szokták — fülébe sugdos. Csábítja: — Gyere velem, hallgass rám ... Szegény főszereplő, a szerep szerint, meginog és mái- hajlik is a mézes-mázos szóra, amikor feltűnik a mentő angyal, illetve a jó sajtó. É« megindul a küzdelem kettőjük között. A főszereplő hajladozik jobbra is, balra is, ahogy vagy a jó, vagy a rossz sajtó befolyása vesz rajta erőt A nézők lélgkzetvisszafojtva lesik a nagy harcot, amelyből, hála az Ismeretlen Pedagógusnak, a jó sajtó kerül ki győzedelmesen, A bevezetés után következett az értekezlet, amelyen, tekintettel arra. hogy a tantestület sajtónapot tartott, ugyancsak a jó és rossz sajtóról tartottak előidást. A hidós előadó, aki a felsővárosi plébániához tartozik, népies nyelven ismertette a magyarországi, különös^pen a szegedi sajtóvlszonyokat. \niikor a rossz sajtóról beszélt, hansját borzalmasra színezte, dp a jó sajtóról nem tudott eléggé mézes hangon szólani. Az előadó volt olyan kedves, hogy különös szimpátiából egyedül a Délm^njarországot emelte ki az előadásában névszerint. Hogy miket mondott a Délmagyarországról, azt a rossz sajtó nem képes reprodukálni... Az előadás a megjelent szülők körében általános felháborodást keltett Nem tudjuk mi ennek az oka, valószínűleg az egyszerű, felsővárosi szülők jobban vannak informálva a szegedi sajtóvlszonyokról, mint az előadó Még mindössze annyi megjegyezni valónk van, hogy a gyermekek politikai felvilágosítását a szovjet szorgalmazza a legjobban. A jó sajtó és a rossz sajtó egyaránt elítéli ezt és megállapítja, hogy ez a felvilágosítás rombolóan hat az ifjúságra és telips anarchiát okoz előbb-utóbb Schaumburg-LiDpe nem egyesül Borita, február 24. Schaumburg-Lippe szabadállam országgyűlése hétfőn tárgyalta SchaumburgLippe szabadállamnak Poroszországgal való egyesüléséről szóló tőrvényjavaslatot Az országgyűlés a törvényjavaslatot elve'ei'e, mivel 11 szocáilista az egyesülés mellett 5 polgári párti pedig ellene szavazott s igy a törvényjavaslat elfogadásáho« szükséges háromnegyed többséget nem sikerült elérni Schaumburg-Lippe szabadállam ezek után továbbra is önálló marad 'er^ko^p fa?zo<ványba fényképet 1 p 20 fluort SIMONVI fényképé««. Kori A Mozival «zeniten (Jerney-hás.) EgyedUI nálam kaphatók a vlláqhlrtt STYRIA éa TRIUMPH kerékpárok CSEPEL kerékpárokai nem kell már bizományosoktól vásárolni, mert cégem közvetlen a gyártól készpénzért egy nagy tételt vásárolt és azokat gyári árban első kézből nálam lehet beszerezni. Szántó Sándor gépkereskedő, Szeged, Kiss Dávid-palota, Kiss-ucca 2. szám. 740