Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

io DÉLMiGYAHORSZAG 1910 feh'rnír 23; Rádió készülékek, GRAMOFONOK 1<3 6,12,18 havi részletfizetésre Ingyenes bemutatás. PFAIT varrógépek, Kerékpárok. Nagy javító műhely. A Délmagyarország regénye STEFAN ZWEIG: A RENDORMINISZTER FOICHÉ ÉLETE Fordított a. SZINNAI TIVADAR 2 ELSŐ FETFZFT. relkapaszkodAt 1759-1793. ~ Nantes kikötővárosban. 1759 május 31-én született Joseph Fouché. Ki gondolta volna akkor, hogy valaha Otraoto hercege lesz be lőle? Szülei szerény kereskedő-emberek, nagy­apja, dédapja, ükapja hajósok; természetes lett volna, hogy a fiuhó) is tengerész legyen, ha nem is kapitány, legalább hajó-kantinos. De csakhamar kiderült, hogy a nyurga, csene­vész, vérszegény, ideges, csufkülsejü fiu csöp­pet sem alkalmas a hajósok nehéz mester ségére, amely akkor még valóban hősiességei Igényelt. Két mérföldnyire a kikötőtől már tengeribetegség martaléka lett, negyedórás fut­kosás vagy hancurozás már kifárasztotta. Mit lehet kezdeni ilyen kényes gyerekkel — kér­dezték a szülők, meglehetős aggodalommal, hiszen 1770 körül Franciaországban még nagyon kevés tér volt az ébredező és türel­metlenül előretörő polgárság számára. A bíró­ságoknál, a közigazgatásban, az összes hiva­talokban minden zsiros állást a nemesség szá­mára tartottak fenn; az udvari szolgálathoz grófi cimer vagy legalábbis jobb bárói cím kellett; polgári származású ember, bárhogy iparkodott is. még a hadseregben sem jutott tovább a káplári rangnál. A züllött, korrupt királyság mindenütt hátraszorította még a harmadik rend tagjait; nem csoda, ha negyed száz évvel később ököllel döngették art a kaput, amely olyan sokáig nem akart meg­nyílni az alázatos könyörgésre összetett kezek előtt. Nem maradt hátra más, csak az egyház. Ez az ezeréves, minden dinasztiánál tapasz taltahb nagyhatalom bölcsebben gondolkodik demokratikusabb, nem szűkkeblű. Helyei biz­tosit minden tehetséges ember számára és felveszi láthatatlan birodalmába, akármilyen alacsony származású is. A kis Joseph Fouché az oratoriumi szerzetesrend iskolájában jó ta­nulónak bizonyult. Szorgalmával annyira ki­tűnt, hogy amikor végzett, ott tartották az is­kolában matematika- és fizikaoktalónak. Ez a szerzetesrend, amely a jezsuilák kiűzetése óta egész Franciaországban kezében tartotta a katolikus ifjúság nevelését, a húszéves fiatal­embernek cimet és állást adott; szegényes állást, ahol nem volt sok kilátás az előmene­telre, mégis egy katedrát, ahol tanítva tanulni lehet. Igaz, hogy feljebb is juthatott volna lehetett volna páter, később esetleg püspök is, emi­nenciás ur, ha papi fogadalmat tesz. De Joseph Fouché természetnek legjellegzetesebb vonása már akkor megnyilatkozott: egészen fiatalon, pályafutásának legalacsonyabb lép­csőfokán is óvakodott már attól, hogy végleg megkösse magát; hogy határozottan szint vall­jon; hogy csatlakozzék valakihez vagy vala­mihez. Fején tonzurát nyirat, papi öltözék­ben jár, megosztja a páterek szerzetesi éle tét, tiz éven át külsőleg és belsőleg teljesen hozzái'ik idomul, de nem teszi le a fogadal­mat és nem kér avatást. Mint később Is min­den helyzetben, nyitva tartja maga mögött az ajtót, a visszavonulás és átalakulás lehe­lőségét. Csak ideiglenesen, csak félig adja oda magát az egyháznak, éppenugy, mint később a forradalomnak, a direktóriumnak, a konzuli hatalomnak, a császárságnak és a királyságnak. Olyan ember nem született, aki­hez Joseph Fouché szivvel-lélekkel csatlako­zott volna, de még Isten sem elég neki, hogy egész életre való hűséget vállaljon iránta Tiz esztendőn keresztül, huszadik évétől a harmincadikig, járkál ez a sápadt, zárkózott fiatalember a kolostorok halk folvosóin, tan­'ermekben ép refektóriumnkban. Áthelyezik N'iortba, Saumurbe, Vendömeba. Párizsba, de alig>eszi észre a helyváltozást- félig taniló, félig pap, az élete mindig egvforma. szegényes, csendes, eseménytelen. Húsz. harminc, negy­ven feketeruhás, sápadt diák. akiket latinra, matematikára, fizikára tanit, akiket elvezet a misére, akikre a nagy közös hálóteremben ls felügyel. Szabad óráiban egy-két száraz, tudo­mányos könyv. Spártai ebéd, sovány vacsora, sovány fizetés. Kopott fekete ruha. Kolostori egyhangúság, igénytelen tengődés. Dermedten meghúzódik az árnyékban, szinte álomsrerüen múlik el ez a tiz csendes, halott, terméketlen esztendő De talán nem is terméketlen. A kolostori iskola ti7 esztendeje megtanito'ta Joseph Fouchét sok mindenre, aminek később, a dip­lomáciai páTván ió hasznát vehette. Megta­nulta mindene1 elölt a hallcatás technikáját a rejtőzködés művészetét és mások lelkének a megfigyelését Ha eg^sz életén át felvet mezni tudta a szenvedélyeit ha annyira ural­1 odott minden idegszálán hocrv soha egyetlen heves mozdulattal sem árulta el a haragját, izgalmát vagy elkeseredését, ha állandóan sziklafallá tudta merevíteni az arcizmait, ha a legfe'entékte'enebb és legszörnyüségesebb szavakat ugyanolyan közömbös, fakó hangon tudta kimondani ha egyformán nyugodt. nesz­telen léptekkel ment keresztül a császár fo­gadótermén és az ordítozó népgyűlés csar­nokán — ezt a páratlan önuralmat csakis « kolostorban tanulta meg! Loyola gyakorlatai segítségével szorította sinekbe az akaratát, • papok évszázados disputáló-müvészetéből me­rítette az érvelés és rábeszélés ügyességét, mielőtt a világi szószékre léjiett- Nem vélet­len, hogy a francia forradalom három nagy diplomatája, Talleyrand, Sieyés és Fouché, egyházi iskolából kerültek ki. Teljesen ellen­tétes jellemek, de döntő pillanatokban kiüt rajtuk a közős tradieió hatása. Hármuk közül Fouchéban nyilatkozik meg legerősebben az önfegyelem, a pompa és luxus iránti ellen­szenv, a magánélet zárkózottsága és a szemé­lyes érzések elpalástolása. Bizony, Fouché nem tekinthette kárbaveszelt időnek azokat az éveket, amiket a kolostorfo'yosók félhomá­lyában töltött. Rengeteget tanult, mialatt tani­'ott. u A kolostor magányában ez a nyugtalan Ss hajlékony lélek a pszichológia mesterévé ne­veli magát. Hosszú éveken át csak a leg­szűkebb papi körben gyakorolhatta képes­ségeit. De 1778-ban megkezdődött Francia­országban az a társadalmi földrengés, amely még a klastromfalakat is megingatta. Az ora­toriumi rendház celláiban is szóba került as emberi jogok kérdése, vitatkoztak róla, akár­csak a szabadkőmivesek klubjában. A fiatal papokat elfogja a kíváncsiság, meg akarják ismerni a polgári eszméket. A matematika és fizika tanítóját a csodálatos uj felfedezések is vonzzák az első léghajók, a Montgolfier-test­vérek kísérletei, a villamosság jelenségei, az orvostudomány uj vívmányai. A klérushoz tartozó urak érintkezésbe lépnek az intellek­tuális körökkel. Arrasban megalakul a »Ro> sati« egyesület, egy Schlaraffia-szerü klub, amely vidám össze ¡öve! eleket rendez. Látszó­lag ártatlan szórakozás, kispolgárok verseket olvasnak fel vagy irodalmi előadásokat tar­tanak, a katonatisztek összekeverednek civi­lekkel. Joseph Fouché bátran elmehet közé­jük, szívesen is látják, mert érdekes dolgokat tud mesélni a fizika-tudomány uj felfedezései­ről. Jól érzi magát, gyakran elüldögél köp­tük, mosolyogva hallgatja, amint egy Lazare Carnot nevü mérnök-kari kapi'ány eladja sajátkésziíményű. csipkelődő gunyverseit vagy, amint MaximiHan de Robespier, egv sápadt­arcu, keskenva jku ügyvédember, aki akkoriban még sokat ad a nemesi prédikátumra, cikor­nyás szónoklatot tart a Rosati-kör teritett asz­talánál. A vidéki városban még a tizen­nyolcadik század filozófus-szelleme lengedez, Robespierre ur véres Ítéletek helyett ékes szonettek alá irja a nevét. Marat svájci orvos kommunista-manifesztum helyett limonádé-ízű szentimentális regényt fogalmaz, még a kis Ronaparte hadnagy is költészettel vesződik, Werther-szerü novellát farag valami eldugott vidéki fészekben — senkisem látja még a horizont mögött gyülekező vihar felhőket. r'Folvt. köv/)' Ko&meíilcai iníéseiem F.stélyf kilfészilés Hafsxtíl iJvolltöa. az egyént hezeléat biztosítja. művésziesen éa az egyéniségnr-lc mfgtelelöen. Fagyleezeléa. SzemOlcstrMs. Helyi toTnaastds. ff. Cenfjyel Grete, Vár uc.c.a 7. f.i ^JAM, ; Szegediek találkozó helye az István Király szálloda SX (Nyugati pályaudvar mellett.) Teleion (Interurbán) 202—43.. 294—34, Sürgönyeim: Hotellsf. — Minden modern kényelemmel berendeiett el°8rangu családi szálloda. Minden szobában központi lütés, hideg meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46 -os kocsikkal. M

Next

/
Thumbnails
Contents