Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-23 / 45. szám

N^L V i r.y « »»O "C7ir fehrnár 23. D tisztviselői hedvezményehről és a gőzfürdő elleni panaszokról nyilatkozik az üzemvezető (A D é I ni a c y a rors zá g munkatársától) Általában nem vagyunk hivei a városi üzemeknek és ezen a ponton azt valljuk, hogy a város ne csináljon konkurrenciát adót fizető polgárainak. Minthogy azonban nincsen szabály kivétel nélkül, kivételnek rkinljük az olyan esetet, amikor egy elsőrendű t Szükségleti vállalatra, amilyen a színház, '•»,». . »Miről «*«« reőlnl akarunk, a gőzA u.rpsi yóijuróö uszodá/a fürdő, nem akad vállalkozó. Ismerete«, hogy a gőzfürdő éveken át súlyos tehertételként szerepelt a város költségvetésében. Egyrészt a gyenge látogatottság, másrészt az üzemköltség magassága nyűgözték le prosperitását. Végre talált Somogyi Szilveszter polgármester egy arra alkalmas vezetőt, aki teljhatalommal felruházva, »belefeküdt« a fürdő rendbehozásába. Vitéz Papp Ferenc főszámvevő, a fürdő sorsának intézője, csakhamar rájött, hogy minden Igyekvés és hozzáértés hiábavaló, amikor az üzem olyan költséges, hogy még nagy frekvencia mellett sem lehet jövedelmező. Napi 40 métermázsa volt a fürdő szénfogyasztása és ez az uralkodó szénárak mellett minden jövedelmet megemésztett. így született meg a melegviz utáni kutatás gondolata, amelyet SZÍVÓS kitartással, hogy agy mondjuk tiz körmével ásott ki Papp a csaknem 1000 méter mélységből. Azután már nagyot változott a helyzet. A fürdő ma már nemcsak hogy fentartja magát, de pontosan amor tizálja a kútfúrás tetemes költségeit Azóta a fürdő belseje is uj köntöst kapott, tatarozzák rendszeresen és ami a fürdőnél a legfontosabb, tisztán tartják. Látogatottsága is emelkedett és még in kább emelkedni fog, ha a nyáron berendezik a polgármester tervei szerint az iszapfürdőt. Ezzel azután a szegedi gőzfürdő, amelynek vize is gvógyerejü, végleg gyógyfürdő Jelieget nyer. A szerdai kisgvülésen — mint emlékezetes — szó esett a gőzfürdőről is. Az indítvány, amely napirendre hozta ezt a kérdést, hamarosan homályba merült ugyan, de vele kapcsolatban ujabb indítványok kerültek felszínre. Ezekről már több sző esett, de azért ezek sem mind helytállók Körmendy Mátyás bizottsági tag vetette fel a tisztviselői kedvezményes jegyek ügyét és annak meglehetősen éles beállítást adott azzal a kérdésével, hogy miért fl*el a szegény kisiparos egy pengőt a fürdőjééért, amikor a polgármester csak 75 fillért fizet érte. Csak természetes, hogy a polgármester nem mondhatott egyebet, minthogy ez csakugyan nincsen rendben és elhitte Kőrmendvnek. hogy ez a háborús idők csökevénye. A magunk részéről is azt valljuk, hogy a köztisztviselő ma lényegesen jobb helyzetben van, mint akár a kisiparos, vagy kiskereskedő, nem is szólva a munkásokról és a magánalkalmazottakról, vannak azonban, akik más véleményen vannak és azt hisszük, ezek nézetét tolmácsolja Papp Ferenc, amikor nem helyesli és ellenzi a tisztviselői kedvezmények megvonását. — Körmendv bizottsági tag ur tévedett, amikor Tungsram gyöngyfénylámpa kíméli a S7cmct, mert _ > kelleme, enyhe fényi nyu|t. Nem piszkolódik, meri belspje maratolt, kfvüt azoni'fn Mma felG'elö. Csinos alakú, > ' tehát mfndon viláoHási célra alkalmas. Í

Olcsó, mert eaventó áron Jobbal nyűtt, M.2S áflál«r6 Bveo" OLCSOBBAN FUT! a Kronprlnz petrolgázu&ppel, amely a legolcsóbb kőolajjal néhány fillérért minden helyiséget otthonos meleggé varázsol. Számos tökéletességével csodája a fűtési technikának, elegáns hordozható, füst- és szagmentes, veszélvtelen, korom- éa hamumentes, ideális jó lakásnak, irodának, műhelynek, eqy darabban főz, síit és melegít. Az egész világon legjobban elterjedve. Nincs főbb I Tekintse meg lerakataimat, ahol minden ^—sárgásat csütörtökön 3 órakor d. n. és pedig Budane*!, V'., Andrássy ni 31 ^^próbálóéit tartunk, vagy kérjen áx- ós referenciakatalogust v- 21 Kronprinz-W8r!i3 P. 0. Kimpínk cég tő! Cun'ramsdorf b. Wien. A „Kronprlnz" petrolg Azgép legyőzi a tolet önnek is örömet fog P'' okozni. taB" Sz&tMlás mindenhová vám- (68 luv«r;nenlesen b&zhoz szállítva. a fürdőkedvezményt háborús csőkevénvnek nevezte — mondotta Papp Ferenc —, mert a köztisztviselők a háború előtt is és amióta a fürdő fennáll, kaptak kedvezményt. Es nemcsak Szegeden, hanem az ország minden városában, sőt még a magántulajdonban lévő fürdőkben is van tisztviselői kedvezmény. Tanulmányoztam a külföldi hasonló fürdők üzemviszonyait és mondhatom, hogy a köztisztviselők mindenhol kapnak kedvezményt. Hogy miért éppen a fürdőnél ütköznek meg a kedvezményen, azt nem értem. Hiszen a színházban is kapnak kedvezményt a köztisztviselők, sőt az államvasutak is rr>»j-«.lják a J «rti^tviselők' \ városi ffózjürdő plhenOJ• nek a kedvezményt pedig ott igen nagy ősszegre rug annak értéke. Hogy ma a legjobb helyzetben éppen a tisztviselő lenne, arról is lehetne vitatkozni. Ámde nem mindig volt ez igy és nem is bizonyos, hogy mindig igy marad. A közgazdasági helyzet ma lesujtóan rossz és ezt, sajnos, elsősorban a kereskedő és Iparos érzi meg. A közgazdasági szakértők megegyeznek abban, hogy es az állapot átmeneti és Isten segítségével hamarosan megjavulnak a viszonyok és ismét csak nem a tisztviselő lesz irigylendő. — Ami a fürdő ellen felhozott egyéb panaszoka!1 Illeti — ahogy azt a polgármester ur is kijelentette —, természetesen orvosoljuk a tehetőség szerint. Tévednek azonban a fodrászok, ha azt hiszik, hogy a gőzfürdőben bárki is bemehet akár manlkürőztetni, akár fodrászhoz, fürdőjegy nélkül. Látogatási Jegy nem létezik és csak fürdőjeggyel tehet bemenni. Hogy mégis sokan használják állítólag a fodrászmühelyt annak az az oka. hogy a délutáni fürdOjegy mindössze 24 fillér. Ezért azonban talán mégsem szemrehányást érdemlünk, hanem dicséretet különösen azok részéről, akik most is a fürdődijak leszállítása mellett kardoskodnak. A délutáni olcsó árak bevétel szeffipontjából persze nem jelentenek valami nagy őszszeget, annál nagyobb a jelentőségük egészségügy! szempontból, mert déliilánonklnt átlag 5M ember fürdik meg és pedig jobbadán diákok, akik délután kettőtől hétig valósággal elárasztják az uszodát Este hét órától nyolcig az aszóké az nszoda és nyolctól kilencig pedig a regatták tagjaié. Ezek mind 24 filléres jegvekkel élvezik a fiirdőt — A fodrászok elten felhangzott panasz egyébként is túlzott. Átlagban hatvan vendége van naponta a fürdő fodrászmühelyének. Szegeden 160 fodrász van. Tehát egy-egy fodrász naponta egyharmad vendéget vészit. Ez igazán nem vészeu delem. Ha megtennénk, amit a fodrászok kívánnak és felemelnénk az árakat azért nem lenne kevesebb vendégünk, mert a borotválkozás kedvéért senki sem megy a fürdőbe és viszont aki fürdőbe megy, az ott akar borotválkozni és főleg hajat vágatni, mert kényelmesebb. Ez az egész világon így van és csak a közönség haragját zúdítanánk magunkra, ha drágítanánk. A fürdőszemélyzetnek szigorúan meg van tiltva, hogy a fürdőn kivül munkát vállaljanak és ha valamelyik ezt mégis megtenné, az annak a veszedelemnek teszi ki magát, hogy elbocsájtjuk és annak is, hogy a fodrászok — igen helyesen — feljelentik az ipar-, hatóságnál kontárkodásért.