Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-22 / 44. szám

OF.I.v 1930 fehrnár 22. $ tüzelésnél viiizamaradó anyagok A salak és annak helyes eliávolitósa A tüzelésnél használt békebeli porosz szénnek alig volt 5—8 százalék hamu és salak tartalma, mig a ma használt legjobb magyar szeneinknél is 15-^-18 százalék, sőt vannak olyanok Is, mélyénél 25—30 százalék meddőtartalmat találunk. Természetesen ilyen nagy százalék meddőtartalom mellett sok a salak és a hamuképződés, mely egyrészt kényelmetlen tisztitás szempontjából, másrészt röviditi tüzelő szerkezeteink élettartalmát Ilyen esetben a sok meddőtartalom szükségessé teszi a parázsréteg gyakoribb kotrását Friss szenet sohase rakjunk fel a rostttyra addig, amig a tüzelOterünkben levS parazsat alaposan megnem kotortuk. Ezen megkotrásnak az a célja, hogy a már hamuvá vált tüzelőanyagot a rostélyon áthullajtsuk. Eközben a már összeégett, csomóvá sült salakdarabokat is távolítsuk el a tűzből, mert ellenesetben az bekérgezvén a rostélyt, elzárja a légjárást és az égés tőkéletlen lesz. A salakrészek eltávolításakor legcélszerűbben ugy járunk el, hogy a tiszta parazsat a rostély egyik felére huzzuk, a rostély igy felszabadított másik otdalán pedig a már ősszesült salakdarabokat egy tüzifogóval kivesszük. Ugyanezen eljárással a rostély másik felét is megtisztítjuk és utána a benthagyott tiszta parazsat, rostélyunkon egyenletesen elterítjük. Az Így elterített parázsrétegre a már Ismertetett módon helvezzük rá a friss szenet. Az előbb emiitett salaktisztitásnál ügyelnünk kell arra, hogy a leggyorsabban — de nem elsietve — legyen végezve, mert a sokáig nyitvahagyott tüzelőajtón keresztül sok hideg levegő áramlik tűzhelyünkbe. amclv egyrészt lehűti a kéményünkben lévő hőfokot; másrészt tűzhelyünk forró oldalait hideg levegő érvén, helyenklnt gyorsan lehűl, összehúzódik és rajta káros reoedések és cőrbülések keletkeznek. A füstgázok vezetése A füstgázoknak a tűzhelytől a kéményig való vezetésére a füstcső szolgál, mely lemezhengerekből van összeállítva, vagy magából a tűzhely anyagából rakottan készül (cserépkályháknál). Sokan gazdaságosnak tartják a hosszú füstcsővezetést, mert szerintük igy kihasználódik a füstgázokban rejlő melegmennyiség is, mig a kémény üregéig jut Ez tényleg iga:, azonban azon kis melegmennyiség, melyet a kiáramló füstgáz magában rejt — akkor, ha a már ismertetett helyes eljárással tüzelünk — lényegesen kisebb, mint azok a hátrányok, melyek a hosszú csővezetékkel járnak. A hosszú csővezeték hátránya először az, hogy csúnya és rontja a szoba esztétikáját. Tekintve, hogy hosszabb, mint amennyi szükséges volna, lényegesen drágább, és több kiadást jelent. Hoszszu csővezetékbe a füstgáz még mielőtt a kéménybe érne, már lehűl és igy veszít a kémény a szükséges hőfokából, mely viszont a huzat kevésbé jó tökéletességét idézi elő. Hosszú csövevezetékbe van ideje a koromnak • és a kátrányos vizpárának kiválasztódni, mely előbbi gyakori tisztítást, utóbbi a fűstcsővek időelőttti elrozsdásodását idézi elő. A kátránylerakódás tüzet Is Idézhet elő, ha nagyobb mennyiségben összegyűl a csővezetékben. Mint könnyen gyulladó anyagot a füstgázokkal távozó könnyű, de még izzó parázs (szikra)-roennyiség meggyújtja és ha idejében nem lépünk közbe, könnyen tüzveszélvt okozhat Legtöbbször ez az oka a már ismert és gyakran előforduló kéménvtüzeknek is. A hosszú csővezetéknél bizonyára előfordul olyan csőszakasz is, melyben a füstgázok lefelé kénytelenek haladni Már pedig ez feltétlenül elkerülendő, mert ebben az eset ben a kéménynek a rendesnél többszörös huzatot kell kifejtenie, hogy a szükséges cirkuláció megmaradjon. Ez pedig a legritkább esetben sikerül és igy nem lesz meg a szükséges huzatunk, mely az égés egyik legfontosabb alapfeltétele. Azt hiszem fentiekkel eléggé megokoltam a hoszszu csővezeték hátrányait mely semmiesetre sincs egyenes arányban azzal a kis melegmennyiséggel, melv«t a hosszú csővezeték által még nyerhetünk Helyes a füstgázok vezetése akkor, ha a tűzhelyünktől a kéménylyukig mintegy 1.50 m. hosszu uton, törések nélkül és mindig felfelé vezetjük. SzCnyi György, oki. technikus. rnmxim A Délmagyarország kölcsönkönyvfárában a ¡©mmwohh magyar és kügfSldi Irák Iegl©hb kSnpeif olvasgatja E!öf!zetési díj egy hóra 1 pengő, tisztviselőknek 80, munkásoknak heti 16 fillér. .amiimR>iaxxojij!iiiiummi,nr;nc:mxs:R-.. xrxmxxr^-uutxx Híreik. »H Szombat Róm. kath. Péter székf. ProM& ^¿-«testáns Oerzson. Nap kél 6 óra 55 perikor, nyugszik 5 óra 38 parpkor. \ Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10—l-ig, dél után 4—7-ig. A muzeum nyitva délelőtt 10—Vjl-ig. délután zárva Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet nyitva délelőtt 8—1-ig. délután 3—7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Grűnwald Imre, Kálvária ucca 17. (Tel. 225.) Just Frigyes, Petőfi Sándor sugárut 41. (Tel. 777.) Temesváry József, Kelemen ucca 11. (Tel. 391.; Moldván Lajos, Újszeged, Vedres ucca 1. (Tel. 846.) Selmeczy Béla, Somogyi-telep. (Tel 5.) Törők Márton, Csongrádi sugárut 14. (Tel. 364.) — Szombaton megkezdődik a városok csabai kongresszusa. Dr Somogyi Szilveszter polgármester szombaton Békéscsabára utazik, hogy részt vegyen a városok vasárnap kezdődő kulturkongresszusán. A kongresszuson megjelenik Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is. A polgármester a hangverseny előtt megnyitó beszédet tart. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója a magyar drámáról és a Bánk bánról tart előadást a csabai színház előadásával kapcsolatban. A polgármestertől nyert értesülésünk szerint, a városok kulturszővetsége 1931-ben Szegeden tar^a kongresszusát. A megliivást most jelenti be a szövetségnek a polgármester, aki valószínűleg kedden jön vissza Szegedre. Infiven kapja elsejéig DELMBGYQRQRSZAGOT ASINGER WtóGÉFEK utas A LEGJOBBAK ! < aki márciusra előfizet — Előadás a római szobrászatról. A képző művészeti előadássorozat hatodik estjén a római szobrászatról tart előadást dr B u d a y Árpád egyetemi tanár a központi egyetem I. emeleti előadójában. Az előadó felmutatja az antik kultúrának már a világhatalom gócpontjában került artisztikomnak messzire világitó fényét, amelynek ragyogása azonban már a felbomlás folyamatát sejteti és azzal lezárul egy fényes kultura grandiózus fejlődési folyamata. Az előadás szombaton délután 6 órakor lesz. — Iparos nagygyűlés lesz vasárnap. A szegedi iparosság vasárnap délelőtt 10 órakor az ipa testület nagytermében nagygyűlést tart. A gyűlésen napirendre kerülnek a szociáldemokrata kisiparosok legutóbbi javaslatai a forgalmiadó eltörléséről és a létminimum felemeléséről. x Szén. fa. koksz Bach cégnél legjobb. « — Kéthly Anna vasárnapi előadása. Kéthly Anna országgyűlési képviselő »A dolgozó nők szerepe a pacifizmus előkészítésében« cimmel a kereskedelmi és iparkamara dísztermében 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor előadást tart. A* előadás iránt — amelyet a dolgozó nők csoportja rendez —, nagy érdeklődés nyilvánult meg. — Kéthly Anna egyébként délután 4 órakor a Munkásotthonban tart előadást angliai utján szerzett tapasztalatairól. — Rftdlóklállitás Vásárhelyen. A hódmezővási*. helyi Rádió Barátok Egyesülete nagyszabású rádiókiállítást rendez az Iparegylet nagytermében. A kiállítás, amelyet vasárnap reggel nyitnak meg, az első rádiókíállitás Vásárhelyen és három napig fog tartani. A budapesti stúdió vasárnap délben 12.20 perckor külön üdvözlésben részesiti a kiállítást, a délután folyamán pedig megafonokkal fogják a Bajazzók operát továbbítani a kiállítási teremben. x Zrínyi Bemberg-Karnev&I március 1-én, Kasaban, báiiroda Horthy Miklós-ucca 16., telefon 10.001 — Pongráez Albert előadást tart a városház« kivilágításáról. A Magyar Mérnők és Építész Egylet szegedi osztálya február 26-án, szerdán dél« után 7 órakor a városháza közgyűlési termében előadást rendez. Előadó ezalkalommal Pongráci Albert gépészmérnök, gázgyári igazgató. Az előadás tárgya: a városháza díszkivilágítása és utána ennek gyakorlati bemutatása. * x Tavaszi De!-Ka-o|«>ők uj egységárainak eredménye Tömeges vásárlás és általános megelégedettség. Díjazott kirakataink beszélnek. 53 x Rádió, villany, Deutsch, Kárász-u. Tel. 8-71. — Szigorított dologházra ítélték a tanyai tyúktolvajt. Cseh István és Szabó András vásárhelyi napszámosok hosszu Időn keresztül rémei voltak a vásárhelyi gazdálkodóknak. A mult év karácsonytája körűi kezdték meg sorozatos lopásaikat, amikor elvesztették munkájukat és kenyér nélkül maradtak. Még akkor, amikor állásuk volt, elhatározták, hogyha munkanélkül maradnak, lopásokból fogják fentartani magukat. Kizárólag csak baromfit loptak, de ezt azután nagymennyiségben. Az egyik gazdánál 24, a másiknál 20, a harmadiknál 15 tyúkot csomagoltak össze, amelyeket aztán a vásárhelyi piacon értékesítettek. Összesen őt alkalommal követtek e' lopást, a hatodik esetnél a rendőrség tettenérte őket és beszállította a szegedi ügyészségre. A két napszámot pénteken a szegedi törvényszék V i 1 d-tanácsa előtt megtartott főtárgyaláson beismerte, hogy a lopásodat elkövették. Védekezésül azt hozták elő, hogy nagy nyomorban voltak, éheztek és ezért követték el a tolvajlásokat. Elismerik, hogy már akkor megbeszélték a lopásokat és szövetkeztek rá, amikor keresetük volt Egy ideig kerestek állást, de bármennyire is igyekeztek, nem találtak. Az ügyész vádbeszédében szigorított dologházat kért mind a két emberre kiszabni, mert visszaeső bűnösök és a lopásokat, saját beismerésük szerint is, üzletszerűen űzték. A törvényszék Cseh Istvánt szigoritott dologházra itélte, amelynek legkisebb mértéke három esxtendő, Szabó Andrást pedig egyévi börtönbüntetéssé 1 sújtotta. A törvényszék mindkét vádlottnál enyhítő körülményként mérlegelte a munkanélküliséget és az ezzel járó nyomort A vádlottak és az ügyész az Ítéletben megnyugodott, igy az jogerőre emelkedett x Hygiene vagy hiúság? ítélje meg ön maga Aszszonyom!... A Crcme Fimon megs ünteti a bőr minden hibájál. Serkenti a bőr életműködéseit, ruganyossá, simává, bársonyossá teszi és hamvasüdévé tisztltja az arcot. Ezt az arckenőcsöt mesés frissessége, tiszta virágolajokból vett illata és tartóssága olyan nélkülözhetetlen piperecikké teszik, hogy lehetetlen eldönteni, hol végződik a hygiene... és hol kezdődik a hiúság. M x Szabók telmezes-bálja a Tiszában, március 2-án. ' 698