Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

n*' " 103R február 2. Art I a ÖN ALSZIK DARMOL DOLGOZIK CaofcoiAd«» Haihattá. EmIw, nem, kiito*. Egy pr4t>ae*opiagoUa 1« UWrirt raegjrrítl ÖBt «rrtl i Tréfás és csodás jelenségek a számok birodalmából A szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola gyakorló iskolájának könyvtára ilyen címen igen érdekes és bizonyára nagy érdeklődést keltő könyvet adott ki a modern, gyakorlati mennyiségtani tanitás egyik eszköze gyanánt. Nem véletlen, hogy a jeles didaktikai müvet a szegcdi mintapclgári iskola igazgatója, Szenes Adolf irta, ki éppen azon kiválóan értékes múltbeli munkálkodásai folytán került ki a Budapestről Szegedre hozott gyakorló iskola élére, amelyet a gyakorlati pedagó. gia és didaktikai irodalom terén eddig kifejtett s mely munkálkodása neki e téren országos nevet biztosítottak. Müvét a mennyiségtan! oktatás eredményes tanításának szolgálatába állította. A modern számtantanitás is uj elvekkel operál. A matematikai órákon, mint kevésbbé szemléleti tárgynál, alig kívánhatjuk meg, hogy a tanuló állandó érdeklődését, egy egész tanórán át, az ifjúság kimerülése nélkül ébren tartsuk. Ha valahol, itt van szükség arra, hogy a fárasztó tanitás közben kis üditő pihenésről gondoskodjunk. A modern matematikai tanitás erről is gondoskodik, midőn a komoly problémák tárgyalása közben tréfás számtani feladatok, talányok, matematikai játékok, az u. n. mulattató problémáknak ha nem is minden órán, de gyakoribb kőzbedobásá^al néhány percre az Ifjúság lelkületét felüditi, annak feszültségét néhány percre felszabadítja, hogy a további koncentrált figyelem biztosítására eredményesen közreműködjék. Kétségtelen, hogy az ifjúság őrömmel fogadja az ilyen felfrissítő problémákat, szívesen gondol vissza azokra a tanórákra, amelyeken vidámabb lelkülettel bár, de amellett teljesen értékes munkát végezhetett. A magyar matematikai irodalomban eddig Kő- | ntg Dénes kis könyvén és dr. Mibola Sándor »Ma- | tematikai szünórák« cimü könyvecskéin kivül más j ilyirányu müvek alig kerültek forgalomba. Azonban e könyvek is sok absztrakciót kívánnak és problémáik jórésze érdekes, vagy tréfás tárgyuk mellett is az átlagos középiskolai tanuló mennyiségtani felkészültségét a legtöbbször túlhaladják. Szenes Adolf most megjelent ilyirányu könyve ilyen problémákat megkapóbban, praktikusabban és színesebben oldja meg. Könyve tíz fejezetre oszlik: foglalkozik tréfás feladatokkal, matematikai játékokkal, gondolt számok kitalálásával, müveletek eredményeinek előre való bemondásával s az érdekes számokkal és érdekes eredményekkel, a bűvös négyzetekkel, a számok óriásaival, továbbá különféle vonzó feladatokkal és számolási müveletekkel, végül érdekes geometriai problémákkal. Rendkívül hasznos, hogy könyve végén az összes feladatok megfejtéseit is adja. Könyve világos, élénk, logikus és színes stílussal Íródott, ami könyvének egyik legnagyobb értéke. A könyv praktikusságát és használhatóságát csak fokozza az, hogy problémáinak legnagyobb részét a középiskola alsó négy osztályainak tanulóival is mind megfejthetjük. Mert talán éppen az alsó négy osztályban van legnagyobb szükség arra, hogy ilyen füszeranyagot, melyek néhány perces oázist teremtenek, tanításunkba bevigyük. A könyv csinos szemléltető képeit a minlapolgári iskola tanárai, Fogassv ödön, Szfrokay Mária és Kendoff Károly rajzolták. Mint a szerző is kifejti, könyvében anyagot akart gyűjteni fiatalnak és öregnek, kicsinek és nagynak, kiknek a pihenés idejében szórakozást nyújt egy-egy szellemes, gondolkozásra serkentő, s emellett mulattató probléma, de segítőtársa' kíván lenni a könyv az iskolának is (még pedjg minden fokozatú iskolának), mert a problémáknak helyes időben és megfelelő ismeretköröknél való alkalmazásával a tanitás érdekességének és élénkségének fokozása mellett formális képző erejük is van. Hisszük, hogy e kedves, szellemes könyv el fog terjedni mindenfelé, a nagyközönség körében is. Szenes Adolf igazgató ismét egy értékes művel gyarapította a gyakorlati didaktikai irodalmat, ahol már eddig is uttörö és értékes munkát végzett. A hét és félives, csinos kiállítású illusztrált kötött könyv ára 2 pengő 50 fillér, kapható minden könyvkereskedésben. K O. A helyes tUzelés Otthonunkban minden tűzhely (szobakályha, takaréktűzhely stb.) kifogástalan működésének alapföltétele a jó kémény. Az égéshez, mint tudjuk léghuzam kell és a léghuzam állandóságát csak ugy érhetjük el, ha benne magasabb a hőmérséklet, mint a külső levegő hőmérséklete. Ezáltal a kéményben lévő levegő — könnyebb lévén a külső levegőnél — kiáramlik, mig helyébe a tüztéren keresztül uj levegő tódul, mely a tüztért elhagyva, magasabb hőfokúvá válik, mint a külső levegő és igy ismétlődik az előbbi folyamat. Tehát, ha azt akarjuk, hogy tűzhelyeinkben tökéletes és jó legyen a tüzelőanyag elégése, arra törekedjünk, hogy kéményünkben a ,tüzelés ideje alatt csak a tüzelő téren keresztül juthasson levegő. Ellenesetben kéményünkben a meleg levegő lehűl és nem áll elő az égéshez szükséges léghuzamcirkuláció. " Annak, hogy kéményünkben a tüzelőtéren keresztül bejutóit meleg levegő lehűl, több oka lehet: lehűl a levegő például akkor, ha a kályha vagy a tűzhely oldalain és fűstcsövein nvilások, repedések vannak. Ha a füstcső átmérete kisebb, mint a kéménylyuk, melyhez a füstcső csatlakozik. Igv a hézagokon hideg levegő áramlik a kéménybe. Ugyanez az eset áll ejő akkor is, ha kéményünkön repedések, nyílások vannak. Egyik legkárosabb hatása a kémény jő huzatának az, ha két vagy több tüzelőkészülék van ugyanazon kéményre kapcsolva és a készülékek közül csak egyben tüzelünk, mig a többinek tüzelő- vagy hamuajtói nyitva maradnak. Ilyen esetben a nyitva maradt ajtókoo áramlik kéményünkbe a hideg levegő. Általában ügyelnünk kell a következőkre: amikor tűzhelyeinket nagyobb és hosszabb használatnak akarjuk kitenni (téli tüzelés előtt), gondosan vizsgáltassuk meg kéményeinket, nincs-e azokon nyílás vagy repedés. Az- ; után vizsgáljuk meg tűzhelyeinket, nincsenek-e rajta oly hézagok vagy rosszul érintkező felületek, amelyeken hideg levegő áramolhat , kéményünkbe. Nincsenek-e hézagosan a csőillesztések összeállítva. Nem kisebb-e a füstcsövünk átmérete, mint a kénménylyuk nagysága. Az ugyanazon kéményre kapcsolt több kályhán, amelyeket nem fogunk használni — pontos záródásokat találunk-e vagy a teljesen leszerelt tűzhelyek kéménylyukai tökéletesen el vannak-e zárva. A tüzelőanyag tőkéletlen elégésének sohasem a tüzelőszerkezet esetleges nem elsőrendű ki tapaszfása a föoka, mint ezt a legtöbben hiszik. Előfordulhat az az eset is, hogy szeles időben a tüzelőanyag elégésénél keletkező gázok nem a szabadba távoznak, hanem visszatorlódnak szobáinkba. Ennek oka a következő: ha kéményünk magas házak vagy magas lombos fák közelében van. Ekkor ugyanis a fal vagy fa irányában jövő széláramlat irányában nem folytonos, csak egy kisebb megszakító akadályt találva, szélörvénnyé változik, melynek lefelé irányuló sodra visszanyomja kéményünkben a kiáramolni akaró füstgázokat. A másik eset, ha a széláramlat a kémény felől a fal vagy fa irányába halad. Ebben az esetben a szél az útját álló falon vagy fán megtorlódik és tekintve, hogy fölötte szabad és erejében megnem gyengült légáramlat'halad, a megtorlódott levegőmennyiség nem fölfelé megy, hanem lefelé keres magának szabad utat és igy a füstöt ezesetben is visszanyomja a kéménybe. A segítés módja ebben az esetben egy kéménytoldó alkalmazása, amely olyan magasra készítendő, mint a szomszédos ház, vagy fa magassága. Ha a tüzelés ezen alaphibáit megfelelően és tökéletesen kijavítjuk, akkor az ilyen kéményre kapcsolt tűzelőkészülékben a tüzelőanyagunk jó és tökéletes elégése biztosítva van és a tüzelőanyag melegmennyiségéuek maximumát kihasználhatjuk. Szőnyl György, oki. technikus. itól télikabát, szőrme lovászi es atmenefl nöl nOl ruhák és pongyolákból megrendezett rom nagjg credmftiQC, fsogu mindenki n vásárol. ÁrsH a kirokofoiAaiL mm Winternifz Márton Klauzál tér