Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-21 / 43. szám

T930 február 2f. Mfi 3 A Patzauer-cég püré Magyar ¡nos Takarékpénztár szegedi fiókja ellen (A Délmagyarország munkatársától.') Érde­kes pőrben tartott tegnap tárgyalást a szegedi járásbíróság. A keresetet Patzauer Miksa szegedi cég adta be a Magyar Altalános Taka­rékpénztár szegedi fiókja ellen. A keresetben elmondja felperes, hogy évek óta hitelösszekötlelésben állott a Magyar Alta­lános Takarékpénztár szegedi fiókjával, a ta­karék ötvenezer pengő erejéig a cég által élvezett sze^zadóhitelért kezességet vállalt s hatvanezer pengő erejcíg folyószámlahitelt nyújtott. A Patzauer-cég a hitel biztosítására bekebelezési engedélyt adott a takaréknak s ugyanilyen bekebelezési engedélyt adott a Patzauer-cég egyik tulajdonosának édesapja, dr. Ambrus Endre hódmezővásárhelyi orvos is. Az elmúlt év nyarán a takarékpénztár szegedi fiókjának vezeíője, Glüchsthal Lajos közölte a Patzauer-céggel, hogy a takarék a bekebelezési engedélyt ugy a Patzauer-cég, mint dr. Ambrus ellen Tel íogja használni s ettől a szándékától csak abban az eselben tér el, ha ujabb biztosítékokat kap a bank. A kere­set előadása szerint a takarék megfelelő biz­tosítéknak jelölte meg ekkor Bach Miksa sze­gedi kereskedő, valamint a Bach Jenó és Testvére szegedi cég által vállalandó kezes­séget és a kezesek által a Patzauer-cég részére hitelezett összeg erejéig kiállított bekebele­zési engedély átadását. Ez meg is történt. Nehogy a takarék a be­kebelezés foganatosításával a Patzauer-cég hi­telét s hitelével együtt magát a céget tönkre­tegye, ugy Bach Miksa, mint a Bach Jenó és Testvére szegedi cég a takarék által kívánt feltételeket teljesítették s a maguk aláírásával a Patzauer Miksa-cégnek hitelezett egyszáz­tizennégyezer pengőről kiállított váltót ós be­kebelezési engedélyt adtak át a takaréknak. Amikor azonban ezeket a váltókat s a bekebe­lezési engedélyeket a takarék átvette, a kere­seti előadás szerint Glüchsthal Lajos bank­igazgató kijelentette, hogy a bank központja a nyújtott biztosítékokat elegendőeknek nem tartja s most már a bank az átadott váltók és bekebelezési okiratok alapján nemcsak a Patzauer-cég és dr. Ambrus Endre, hanem a Bach Miksa és a Bach Jenó és Testvére­cég ellen is el fog járni, hacsak ujabb bizto­sítékhoz nem jut. S mint ilyen ujabb bizto­sítékot jelölte most már meg a Patzauer-cég egyik tulajdonosának, Ambrus Dezsőnek test­vére, dr. Kellner Dánielné ingatlanaira a bank tartozásai erejéig kiállított bekebelezési en­gedély szolgáltatását. Az ekkor meginduló tárgyalásokban dr. Kellner Dánielné érdekében Beregi Béla sze­gedi nagykereskedő járt el s felperes előadása szerint ekkor Beregi Béla és Glüchsthal Lajos kőzött az a megállapodás jött létre, hogy ha dr. Kellner Dánielné a tulajdonát képező ingatlanokra, melyeknek értéke jóval megha­ladta a felperes cég állal igénybe vett hitel összegét, hatvanezer pengő erejéig bekebele­zési engedélyt ad, abban az esetben a Magyar Altalános Takarékpénztár sem a Patzauer-cég, sem annak kezesei ellen eljárást nem fog s a bekebelezési engedélyeket nem fogja fel­használni, E megállapodás végrehajtásaként Kellner Dánielné aláirt egy hatvanezer pengőről ki­állított bekebelezési engedélyt s egy kísérő­levelet, amelyben fölhatalmazást adott a bank­nak a bekebelezési engedély felhasználására, a bank pedig egyidejűleg levelet intézett Kell­ner Dániel néhez, amely ben közölte, hogy amennyiben a Patzauer Miksa-céggel fenn­álló készpénztartozás 1929 október l-ig har­mincezer pengőre, a céyérl vállalt szeszadó­hitelkezesség pedig ugyancsak október hó l-ig húszezer pengővel csökkeni fog, r.gy a bekebelezési engedélyt a bank dr. Kellner Dánielnénak vissza fogja adni. Ez a levél, a felperes jogi álláspontja sze­rint minden kétséget kizáró módon igazolja a létrejött megállapodásnak azt a tartalmát, hogy a bank a bekebelezési engedélyt októ­ber elseje előtt fel nem használhatja, mert ha a Patzauer Miksa-céggel szemben a bank kö­vetelése a levélben leírt módon csökkenni fog, akkor október elsején a takarék köteles lesz felhasználatlanul visszaadni a bekebele­zési engedélyt. A bekebelezési engedély fel­használása felperesi cég szerint olyan fellétel bekövetkezésétől volt függővé téve, amelynek bekövetkezését vagy meghiúsulását október el­seje előtt megállapítani sem lehetett, nyilván­való tehát — mondja a kereset —, hogy a Magyar Általános Takarékpénztárnak októ­ber elseje előtt a bekebelezési engedélyt fel­használni jogában nem állott. Felperesi cég keresetében egyébként reámutat arra is, hogy a szeszadóhitel szeptember elsőig a levélben megszabott módon csökkent, folyőszámlatar­tozását pedig a bank jogellenes, megállapodás­ellenes és jogtalan magatartása következtében nem sikerült csökkentenie, mert a bank a bekebelezési engedélyt kézhez véve, kelettel látta el és ugy Kellner Dánielnének, mint a többi kezesnek ingatlanaira betáblázást kért. Ennek az eljárásnak pénzben alig kifejezhető károsító hatása volt, a bank által megállapo­dásellenes t jogtalanul kieszközölt bekebelezés — a kereset előadása szerint — felperesi cég hitelét tönkretette, amint a bekebelezés tu­dottá vált, valamennyi hitelező megvonta hi­telét s a bank ilymódon anyagi összeomlást idézett elő. A Patzauer Miksa-cég csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel tudott újra talpra állani s most mindazokért a károkért és költségekért meg akarja állapíttatni a bank felelősségét, amelyeket a bank, a kereset szerint, jogtalan eljárásával okozott. Egyelőre a bekebelezéssel és törléssel járó tekintélyes költségek meg­térítését kívánja, de a többi kára megtéríté­séhez való jogát a Patzaeur-cég a bankkal szemben fentartotta. A tegnapi tárgyaláson a Patzauer-cég kép­viseletében dr. Dettre János, a bank kép­viseletében dr. Magyar István ügyvéd jelent meg. A bank engedélyt kért arra, hogy a keresettel szemben védekezését írásban ter­jessze elő. A biróság a tárgyalás folytatását márciui 26-ikára tűzte ki, A Délmagyarország munkatársa felkereste a Magyar Altalános Takarékpénztár Részvény­társaság szegedi intézetéi is; ahol a kővetkező felvilágosítást kapta: — A szóban lévő kereset lényeges állításai nem fedik a valóságot. A megállapodás Írás­ban jött létre, amitől nem mi tértünk el, hanem azt a velünk szemben kötelezettségben álló felek szegték meg, amit a biróság előtt bizonyítani is fogunk. — Értesüléseink alapján szükségesnek mu­tatkozott az, hogy a megállapodásban bizto­sított jogainkkal éljünk, mégis — noha erre nem voltunk kötelezve — előzékenységből na­pokkal előbb értesítettük a feleket, amiáltal módot akartunk nekik adni arra, hogy ügyü­ket érdekeik szerint intézzék. — Ha az adós cég kellemetlen Helyzetbe került, ez nem a mi jogos eljárásunknak, hanem annak a következménye volt, hogy adósok saját tőkéikkel arányban nem álló nagy hiteleket vettek igénybe, ami a gazda­sági viszonyokra tekintettel nem volt fenn­tartható és nem ma/adhatott káros követ­kezmények nélkül. — Az ügyre vonatkozó részleteket a bíró­ság előtt fel fogjuk tárni és nincs kétségünk aziránt, hogy a birói Ítélet igazolni fog ben­nünket. A kisgyűlés nem tiltakozik a nyolcórás munkaidő Hosszú vlla az uf patikaengedélyekről, a gőzfürdői borbélyokról, a ílszaparll szekérpiacról a kisgyűlés csiilörtökl ülésén — Délután hat órakor felezte be a kis­gyűlés a szerdal közgyűlés napirendjének tárgyalósót (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta a kis­gyűlés folytatólasjos ülését. Kaíalóiíusolvasás már nem volt és a tagok közül többen nem Jelentek meg. A szerdai ülés jegyzőkönyvét látatlanban hitelesítették és ezután dr. Pálfy József polgár­mesterhelyettes az uf gyógyszertárak engedélyezéseiért benyújtott kérelmeket Ismer­tette. 23 kérvényt nyujtotttak be. A közegészség­ügyi bizottság, tekintettel arra. hogy Szeged város területén már 24 gyógyszertár van, nem javasol­ta, Petrjk Antal és dr. Kószó István inditvá­njx>zták néhány uj gyógyszertár engedélyezését A polgármester hivatkozva arra, hogy a háború óta uj telepek létesültek, a lakosság száma is gyarapodott, azt javasolta, hogy a kisgyűlés há­rom uj gyógyszertár felállítását engedélyezze, egyet a Szabadság-téren, egyet a Kolozsvári-téren és egyet a Csillag-téren és intézzen fölterjesztést a népjóléti miniszterhez, hogy ezekre a helyekre adja meg az engedélyt és hatalmazza fel a köz­igazgatási bizottságot hogy a polgármester által kiírandó pályázat alapján ossza ki ezeket a patikaengedélyeket. Temesváry József a polgármester javaslatának elutasítását kéri, mivel a tervezett patikák tönk­retennék a meglévő patikákat, különösen azokat, amelyek a kijelölt uj patikahelyek közelében vannak. A tiszti főorvos megállapítja, hogy a polgár­mester javaslatát szociális szempontok diktálták, j A polgármester hárommal szaporítani kívánja az önálló egzisztenciák számát. Ez azonban ha szo­ciális szempontból helyes is lenne, de fcöwgész­segügyi szempaníból helytelen. Dr. Kószú István azt indítványozza, hogy a Csillag-tér helyett • Vásárhelyi-sugárut külső szakaszán jelölje ki a kisgyűlés az egyik nj gyógyszertár helyét. Dr. Kováts József véleménye szerint Szeged belterü­letén a meglévő 18 gyógyszertár elegendő. Petrik Antal az uj móravárosi gyógyszertár engedélye­zése érdekében szólal fel. Dr. Dobay Gyula » felsővárosi gyógyszertár engedélyezését felesleges, nek tartja, ellenben azt javasolja, hogy a köz­kórházban alkalmazzanak egy okleveles gyógysze­részt. Temesváryt érdekeltnek tartja. A polgár­mester megállapitj^ hogy Temesváry nem érde­kelt. Wimmer Fülöp elfogadja a polgármester javas­latát, de kijelenti, hogy a felsővárosi patika enge­délyezését nem kívánja a közérdek. Temesváry József, dr. Dobay Gyula a zárszó jogán szólal fel. A polgármester elrendeli a szavazást. A kis­gyűlés ugy határozott, hogy a Kolozsvári-térre és a Szabadság-térre javasolja az uj patikaengedély megkérését, a Felsővárosra ellenben nem. A kőz­Biztos! eredményt Jelent CeSSofax napfény és Labo gázfény másolópapír • kapható i ÍAk mm s Bt M látszerész Ha 1 « SYi a n rB foíoszaküzletében Kelemen u. 12. Telefon 14—73.

Next

/
Thumbnails
Contents