Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-18 / 40. szám

4 Díl.RHÍJV* ROPKZAG 10;7> fFhfuíTr 18. lette jelentőségét, mert annyi politikai ügy elbírálására kap megbízást, hogy másra alig marad ideje. Ila preciz, tökéletes Ítéletet is hoz valami adóügyben, ebbe 3—4 év bele­telik. Ez rendkívül sérelmes a polgárságra. Javasolja, hogy a bizottság irjon fel a kor­mányhoz és kérje, a közigazgatási bíróságot adja vissza eredeti rendeltetésének. Kifogásolta Dobay, hogy az adókat kamat nélkül térítik vissza, pedig az adóhátralék után Icamalot is hajt 'be a pénzüggiqazgatóság. Kérdi, hogy van-e joga erre a kincstárnak. Kolb Árpád pénzügyigazgató a felszólalásra kijelenti, hogy a kőzadók kezeléséről szóló rendelet szerint nem fizet a kincstár az előre befizetett adó után kamatot. A birói ítélet­tel visszaítélt adó után ellenben a fél jogosan kérhet kamat insszalérilést is. A vitássá tett adó után késedelmi kamatot szedhet a kincs­tár, mert a panasznak, a kifogásnak halasztó hatálya nincsen. Dr. Szivessy Lehel hivatkozik Zsitvay igaz­6ágügyminiszter kijelentésére, amelyben el­ismeri, hogy a közigazgatási bíróság túlterhelt. Ezért bukkant fel a középfokú közigazgatási biróság felállításának, vagy pedig a táblák mellett működő közigazgatási biróság felállí­tásának terve. Éppen ezért azt javasolja, hogy a középfokú közigazgatási bíróságok felállítá­sáért irjon fel a bizottság a kormányhoz. Dr. Pap Róbert felszólalása után a bizott­ság elfogadta a javaslatot és dr. Simkó Ele­mér főügyészt bízta mee a felirat megszöve­gezésével. Dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök, majd Gombkötö Antal tanfelügyelő mutatta be je­lentését. A tanfelügyelő jelentéséhez dr. Biedl Samu szólalt fel. Az nfszegedl Iskolában uralko­dó állapotokra hivta fel a bizottság figyelmét. Két tanterem a szuterénben van, levegője nedves, egészség­telen. Becsületbeli kötelessége a városnak, hogy ezt a kultúraellenes állapotot meg szün­tesse. De kívánatosnak tartja azt is, hogy az iskolában lakó családokat helyezze el a város másutt. Gombkötö Antal tanfelügyelő bejelenti, hogy az ujszegedi iskola tehermentesítésére rövide­sen felépiti a rokkanttelepen az uj iskolát. Tóth Béla főjegyző a gazdasági hivatal jelentését ismertette, amely szerint a főld­mivelésügyi miniszter Vámossy Mihály ideig­lenes gazdasági felügyelőt azonnali hatállyal elbocsájtotta a szolgálatból igy jelentését nem is terjesztette be. Klekner Géza állategészségügyi főfelügyelő jelentése szerint a város állategészségügye ja­nuárban kedvező volt, a ragályos állatbeteg­ségek közül csak a veszettség és a sertésor­bánc fordult elő szórványosan. Tizenöt ebma­rás fordult elő, 108 kóbor ebet irtottak ki. A közvágóhídon 2.95 szarvasmarhát, 346 bor­jut, 324 juhot és bárányt, 3027 sertést és mala­cot és 61 lovat váglak le a közfogyasztás cél­jaira. A város területéről elszállítottak bel­földre 62, külföldre 131 élőállatot. Dr. Kószó István szólalt fel az ülés bezárása •lőtt. Elmondja, hogy 15 évvel ezelőtt került Somogyi Szilveszter Szeged polgármes­teri székébe. Ez az idő a város legnehezebb ideje volt, mivel a háborús esztendők dup­lán számítanak, igy a polgármester szolgá­lata is harminc évet számit legalább. — Az uj közigazgatási törvénynek, amely az autonómiát annyira megnyirbálta, én, be­vallom, nem vagyok barátja — mondta ez­után Kószó — és ez az uj tőrvény fokozza a polgármester felelősségét. Itt van a munka­nélküliség kérdése, a nyomor, a nincsellen­ség, amelyen segíteni kell és amelyen a pol­gármester saját felelősségére segít is Kószó azt indítványozta, hogy a közigazgatás.! bizott­ság ezen az évfordulón elismeréssel üdvö­xőife a polgármestert. A polgármester meghatódva válaszolt. — Jól emlékszem rá, hogy azon az este, amikor a közgyűlés megválasz olt, már egy szomorú ülésen kelleti résztvennem. Határi z nunk kellett, hogy milyen arányban rendel­jük el a búzalisztnek a kukoricaliszttel való keverését. Azóta megszakítás nélkül sorakoz­nak fel a nehézségek. Azt kivánom, hogy ta­láljuk meg a kivezető utat ebből a nagy veszedelemből. A polgármester szavait nagy tapssal fo­gadta a közigazgatási bizottság. Késsel támadt apjára, zsarolásért egy hónapra Ítélték A tábla bizonyítás kiegészítést rendelt el (A Délmagyarország munkatársától.) Késmárkij István molnársegéd édesatyjának Vásárhely mel­letti malmában volt hosszú ideig alkalmazásban. Munkájáért egyharmad részben részesült a tiszta haszonból. Az apa és a fiu minden hónap else­jén elszámolt egymással. Ezek az elsejei elszámo­lások minden alkalomkor a legviharosabb jelenetek között folytak le. Késmárky István az elszámoláso­kat mindig ugy ejtette meg, hogy a szomszédok összefutottak a kiáltozásokra és a veszekedések zajára. Az volt a rögeszméje, hogy édesatyja őt be akarja csapni és le akar tagadni valamit a haszonból. 1929 május havában ismét osztozkodtak. Kés­márky István a számolás végén még 40 mázsa gabonát követelt Amikor édesatyja megtagadta kívánságát, dührohamot kapott, felkapott egy kést és azzal támadt atyjára. Kijelentette, hogyha azon­nal nem kapja meg a gabonát, leöli, paprikást csinál belőle, a malmot pedig darabokra töri. Az apát szorongatott helyzetéből a másik fia mentette ki. Késmárky István ekkor édesanyjára támadt, akit késsel a kezében a szomszéd tanyáig kergetett. Az öreg Késmárky István a csendőrségre sietett és feljelentette a fiái. A csendőrök a dü­höngő embert lefogták és őrizetbe vették. A szegedi ügyészség zsarolás büntette miatt emelt vádat Késmárky ellen. A törvényszék Vild­tanácsa hétfőn foglalkozott az üggyel. Késmárky István azzal védekezett, hogy nem támadott késsel édesatyjára. Az igaz, hogy fenyegetődzött, de es­zel csak azt akarta elérni, hogy békés eggesség jöjjön létre. A törvényszék kihallgatta Késmárky szüleit, akik igazolták, hogy .késsel támadottt rájuk és azzal fenyegetődzött, hogy leöli őket A törvényszék bűnösnek találta Késmárky Ist­vánt zsarolás bűntettében és ezért egyhónapi fog­házra itétte. Dr. Martiss Nándor védő az Ítéletben megnyu­godott, ugy az jogerőre emelkedett KosmeiiRai iniéselem az egyéni kezelési biztosítja. Estélyi kikészítés művésziesen és az egyéniségnek megfelelően. Hajszál távolítás. Fagykezelés. SzemVlcslrtás. Helyi fogyasztás. H. Lengyel Grete, Vár ucca 7. A takarítónő, a szülésznő, a fényképész és a gyógyszerész (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Aowícs-tanácsa hétfőn foglalkozott azzal a magzatelhajtási bünpörrel, amely annakidején feltűnést keltett Szegeden. Három évvel ezelőtt egy 22 esztendős takarítónő megismerkedett, majd ben­ső viszonyba került az egyik szegedi fényképésszel A viszonynak később következményei lettek, me­lyeket a lány szülei előtt titkolni igyekezett. A lány atyja azonban észrevette a dolgot és felkereste a fényképészt, akit arra akart kényszeríteni, hogy feleségül vegye a lányt. A fényképész tiltakozott a házasság ellen. vállalkozott -arra. hogy el­simítja a bajt Felkereste az egyik szegedi gyógyszerészt, elő­adta a dolgot és valami orvosságot kért A gyógy­szerész nem volt hajlandó a kért szert megadni, ellenben ajánlott egy szülésznőt A lány ezután a fényképész tanácsára fel Is kereste a szülésznőt, aki elvégezte a műtétet A tiltott beavatkozás következtében a lány súlyos betegségbe esett, or­vost kellett hozzá hívni. Kitudódott az egész ügy és az ügyben szereplő személyek, a fényképésí, a gyógyszerész, a lány és a szülésznő ellen a sze­gedi ügyészség megindította a bűnvádi eljárást. A múlt év őezén tárgyalta a szegedi törvényszék Gőmőry-tanácsa a bűnügyet A vádlottak beis­merő vallomása és a tanuk kihallgatása után a tőrvényszék a lányt egyhavi, a szülésznőt hd­romhavi fogházra, a fényképészt és a gyógysze­részt 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte, a pénz­büntetés végrehajtását azonban a törvényszék fel­függesztette. Az ügyész az ítéletet envhesége miatt megfelebbezte, de később a gyógyszerészre és a fényképészre vonatkozólag visszavonta, úgyhogy a tábla a hétfői tárevaláson csak a két nő ügyét vizsgálta felül. Az ítélőtábla az iratok ismertetése, a vád- és védőbeszédek elhangzása után kihirdette Ítéletét, amellyel a törvényszék által kiszabott büntetést helybenhagyja. Kimondotta a tábla, hogy a vád­lottak által elkövetett bűncselekményt az ítélettel arányban állónak tartja. Revolverrel keresztüllőtte szomszédját, tizhónapi börtönre Ítélték (A Délmaoyarország munkatársától.) 192« augusztus 29-én, az éjféli órákban véres esemé­nyek játszódtak le a dorozsmai tanyák között. Szabó István cipészmester évek óta haragos vi­szonyban élt szomszédjával, Kutai Mátyás gazdál­kodóval. Ezen az éjszakán éjféltájban Szabó arra ébredt fel, hogy a tanya udvarán gvanus zaj van. Felöltözött és kiment az udvarra. Észrevette, hogy Kutai Mátyás lova van az udvaron. Megfogta a lovat és bevezette az istállóba, majd visszament a tanyába. Kis idő múlva újra zajt hallott az udvar felől. Ismét felöltözött, ezúttal azonban már magához vette revolverét is. Ahogy kilépett az udvarra, szembetalálkozott Kutai Mátyással, aki lovát jött követelni. Kutai nem jött üres kéz­zel, egyik kezében ásó, a másikban kapa voit. Kutai felszólította Szabót, hogy adja ki a lovát. Szabó valamit válaszolt, aztán előkapta revolverét és közvetlen közelből rálőtt Kut ii Mátyásra. Sza­bó ezután visszament a szobába és lefeküdt A csendőrök, ¡unitra- ^¿találták a.-, eszméletlen Ru­tait vérbefagyva, ugy huzták ki Szabót ágyából Szabó István ellen szándékos emberölés kísér­lete miatt indult meg bűnvádi eljárás. A szegedi törvényszék Gömőri/-tanácsa a mult év szeptem­ber 20-án foglalkozott ezzel a bűnüggyel. A tör­vényszék akkor nem látta beigazoltnak a szándé­kos emberölés kísérletének vádját és ezért csak súlyos testi sértés büntette miatt itélte el tizhavl börtönre. Az ügyész felebbezése folytán hétfőn tárgyalta Szabó István bűnügyét az ítélőtábla. A védő előterjesztésére a biróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését arra vonatkozólag, hogy Szabó a fegyvert — ugy, ahogy védekezésében elő­adja — önvédelemből használta-e. Részletre ís készpénzárban F rdu ]on bizalommal TMb Ar&sbo*! Hagy óra, éhszerlsrltá mUhely. A. B. C. be»zeizótl hely. ••• 593 vásárolhat!

Next

/
Thumbnails
Contents