Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-15 / 38. szám

iaa«38fflgia SZEGED. Sserketztöséq: Somogyi ucca aat. L cm. Teleion: 13-33.'KiadAhlvntal, kaicaOnkOnyyil&r és jegyiroda Aradi ucca 8. Teleion r 300. - Nyomda ; l-rtw Llpól ucca 1». Telefon 16-34. Távirati <» levélcím: DélmaqyaronxAg sieged. Szombat, 1930 február 15 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 3S. szám Szabó Dezső szegedi lakása és apróságok magyar írók életéből Szabó Dezső akkor, amikor első számú ooriolánuskodásából hazatérőben volt, néhány hónapig Szegeden lakott. A Kiss Dávid-ház második emeletén kapott, ahogy ő mondta, szegény irónak való szerény lakást. Két szobából állt ez a lakás. Az elsőben fekete Íróasztala és egy állványon el nem adott nagyon értékes könyvei álltak. A második helyiséget, amely jóval nagyobb volt az elsőnél, hálószobának használta. Ide, állítása szerint, csak meghitt embereit vezette be. Szabó Dezső ugyanis mindig otthon vacsorázott és korán lefeküdt. Kitűnően tudott gazdálkodni, a garast a fogához verte akkor is, amikor mint eladó, akkor is, amikor, mint vásárló alkudozott. Mégis valószínűtlenül hangzanék, ha valaki azt állítaná, hogy takarékosságból, vagy fösvénységből vacsorázott minden nap hagymát. Nagyon szerette ezt az oláh népélelt. Csak ezzel magyarázható, hogy hálószobájának egyik szekrényéből soha ki nem fogyott a barna kenyér és mindig halomszámra feküdt a haggma. Teljesen ki van zárva, hogy financiális okok miatt vacsorázott minden nap szalonnát, hagymát és barna kenyeret. Azért a pénzért, amibe ezek kerültek, más szerény vacsorát is ehetett volna. Hiszen a változatosság gyönyörködtet s ez az igazság Szabó Dezsőnél — ugy látszik — akkor is megállja a helyét, amikor a hazájáról van szó. Neki nem egy hazát adott a véglete. Ez jutott eszünkbe, amikor Szabó Dezső tegnapi nyilatkozatát olvastuk. Vallást cserél? Megtörtént máskor is vele. Nevet cserél? A névcseréhez m|n kéri a magyar belügyminiszter engedélyét. Nem is fogják derék keresztény lapjaink ugy irni a nevét; hogy Mille Coriolán, azclőlt Szabó Dezső. Attól kezdve, hogy berobogott Bukarestbe, ham ^inatlanul román lesz. Mille Coriolán. Román családfával és a román nemesi ősök sok-sok generációjával, ö, aki 50 éven át a magyarság életakaratával azonosította magát s aki a magyarság inkarnációját látta magában. Hazát cserél? Tiz év óta megint sokan cseréllek hazát. Nem mind középosztálybeliek, sőt nem is zsidók és nem is hazátlan bitangok. Báró Gerliczy Ferenc unokái ugyan tudnak-e magyarul s emlege!i-e valaki előttük áldolt termékenységit magyar földek varázsát s rajtuk torontáli magyar végeken a kényelmes, a levegős, a szép és az érdekes dcszki kastélyt? Előttük, akik földnélküli szegények tízezrei és tízezrei között a magyar föld holdjainak tízezreit és tízezreit birtokolták. »Szivet cseréljen, aki hazát cserél« — mondja a költő. S a munkás, akit itthoni szomorú sorsa Amerikába kényszerit, csak hazát cserél. A gyűlölt zsidó, akit egy világháború katasztrófális rengései sodortak más országba, csak hazát cserélt. Hatvany Lajos hazát sem cserélt. Garami Ernő sem. Buchinger Manó sem. De Szabó Dezső költő. Megérti a másik költőt. Követi is. Hazát is cseréi és szivet is cserél. Másképp nem írhatna le és nem mondhatna el ilyen mondatokat: »Az a mély hit lelt véremmé, hogy ez a faj nem lehet az én fajtám, hogy ez a nemzet, ez a társadalom, ez az ifjúság idegen hozzám, mint a betegség.« Vagy: »...valamikor egy egészségesebb és méELOFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken és Dudape»ten3-«», KUlfilldUn t»-40 pengő. — Egyes szóm Ara hélkilínan lö, vasár- és Ünnepnap 44 «11». HIr> detéselt felvétele tarifa szerint. Megfe« Irn'k ->étf<* kivitelével naponta reggel Holiponira Jutott a londoni lesszerelési konferencia A francia memorandum Idézte elö a súlyos válságot (Budapesti tudósítónk telcfonjclentése.) Londonból jelentik: A francia flottamemorandum súlyos válságot idézett fel. Általános a vélemény, hogy a francia memorandum minden további tanácskozást lehetetlenné tesz, miután a memorandum tisztán számszerű javaslatai alapján nem lehet megállapodásra jutni. A franciák makacsul ragaszkodnak követelésükhöz és miután az olasz—francia flottaparitásra irányuló olasz követelések tekintetében is változatlanul fenn állanak az ellentétek, a technikai kérdések mrgr Vaiása holiponira jutott. Az angol és a japán delegáció kőzött szintén kiéleződlek az ellentétek a nagycirkálók kérdésében. A franciák rendkívül magas számszerű követelései után most már csak egy kiút van az általános káoszból: olyan nem zctközi egyezmény, amely elismeri, hogy Franciaországnak fokozottabb biztonságra van szüksége, ami egyúttal beismerését jelenti annak, hogy a Kellogg-paktum és a népszövetségi egyességokmány nem nyújt kellő biz, tonságol Franciaországnak. Ezzel azonban a flottaleszerelési konferencia tárgyalásai lvebb srolidaritásu fajta vére ömlött családunkba.« Szabó Dezső nagy iró. Az elsodort falu egyes részeinek a legremekebb magyar Írások kőzött a helyük. De a románokat épp ebben a legismertebb munkájában festi a legvadabb gyűlölettel. A Segítség mellette is, ellene is vitairat. A magyar zseni tragikus sorsáról beszél, de a legerősebb riadói itt is a germánság és a szlávság ellen fújja meg. A magyar társadalom vette a könyveit. Az ifjúság az utóbbi években ellene fordult, de a kurzus első korszakának izgalmas éveiben ő is azok között szerepelt, akik méltatlan, erőszakolt és erőszakos gesztusokra buzdították és tanították az ifjúságot. Párisba pedig egyeíemi tanulmányainak az elvégzése ulán állami ösztöndíjjal utazott. Szabó Dezső nagy iró. A rajta esett sérelmeket egész nagyságukban még sem mérhetjük fel anélkül, hogy meg ne vizsgáljuk az államnak, a társadalomnak és az ifjúságnak néhány olyan Íróval szemben tanúsított magatartását, akik vele egykorúak és akik az ő n&gysága melleit is megállják a sarat. Kezdjük talán Szegeden. Itt van Móra Ferenc. Nagy magyar irodalmi cselekedet az Ének a búzamezőkről is. A Móra-név méltán szerepel legkedveltebb tárcaíróink és legkimagaslóbb publicistáink között. Arról ne is beszéljünk, hogy világszemlélete bölcsebb és átfogóbb, mint Szabóé és hogy a legegyénibb és legeredetibb humoristáink egyike. Kapott valamit Móra az államtól? Kapott ösztöndijat? Nincs méltán panasza az ifjúságra? Lehet, hogy a könyveit többen veszik, mint Szabó Dezső könyveit. Az is lehet, hogy többet keres. De többet is dolgozik. Állása van. tisztán politikai térre terelődnének, amit pedig MacDonald minden körülmények kőzött el akar kerülni. Minthogy azonban MacDonaldnak is be kell látnia, hogy a konferencia ebben az esetiben vagy teljes kudarccal, vagy semmitmondó eredménnyel végződne, aligha maradna más számára, mini résztvenni a kőzéptengeri Locarno megkötését célzó tárgyalásokban. Az azonban még jobban megingatja az angol miniszterelnök pozícióját, hiszen emlékezetes, hogy milyen élesen támadta az angol sajtó a konferencia előtt a kőzéptengeri Locarno tervének esetleges megvitatását. Washingtonból jelentik: A londoni flottaleszerelési konferencián beállott válságos helyzet arra indította Hoower elnököt, aki néhány nappal ezelőtt tengeri utazásra indult a floridai partvidékre, hogy útját félbeszakítsa és visszatérjen Washingtonba. Hoower vasárnaptól kezdve ismét állandó összeköttetésben lesz a Londonban időző amerikai delegáció tagjaival. \ Azután a városától kapott-e valamit? Hiszen néhány vezető emberünk akkor, amikor arról volt szó, hogy egy írót is bevegyenek az örökös tagok közé, csak azért, hogy Mórát mellőzni lehessen, belekapaszkodott Herczeg Ferenc zakójába, pedig Herczegnek mindössze annyi kapcsolata van Szegeddel, hogy a D. M K. E. elnöke és hogy délvidéki sváb fiu, már pedig Szegeden valamikor nagyon sok sváb gyerek végezte a középiskoláit. Még szerencse, hogy Zsirkay Jánost nem hozták be örökös tagnak. Szerkesztője volt a szegedi kurzusujságnak és játszották a Nemzetiben. Bizony. De gondolhattak volna sokorópátkai Szabó Istvánra is. Szintén szindarabgyártó és névrokona annak a néhai Szabó Istvánnak, aki a kurzus legkezdetén Friedrich Istvánnal szemben a szegedi Korzó Mozi nyári helyiségében demokráciát hirdetett. Móricz Zsigmond is valaki a magyar irodalmi fronton. Könyveit aligha veszik jobban, mint Szabó Dezsőéit. A konzervatív körök ma is irtóznak tőle. A Sárarany a falu és a paraszt hatalmas erejű rajza. így csak a legnagyobbak irnak. A Nemzeti kapuit mégis zárva tartották előtte egész a mult évig s ha játszották volna, az ifjúság egészen biztosan elküldte volna képviselőit és büzbombáit. Állami ösztöndijat ő se kapott. De mint Móra Ferenc, <5 is tevékenykedik publicisztikailag. még pedig szintén sokat és sokoldalúan. Molnár Ferenc egy évvel fiatalabb Szabónál. Genfbe ment jogi tanulmányokat folytatni, de nem állami ösztöndíjjal. Mind az öt világrészben ismerik. írói működésének 25 éves jubileumán Amerika remek kiadást készített összegyűjtött munkáiból és a francia köztársaság elnöke néhány év előtt saiátkezülea tűzte frakkjára a becsű-