Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

1930 február 2. DÉLM * r,V A.ROItSZ 9 Székesfehérvár február elsején nem tudta kifizetni tisztviseiői '(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Nem uj dolog a vidéki városok súlyos anyagi helyzete. Most Székesfehérvár városa került kinos helyzetbe: elsején nem tudta pénztárá­ból kifizetni tisztviselőit.' A város az utolsó percben a fehérvári bankoktól kölcsönt vett fel, hogy a tisztviselők megkaphassák járandó­ságaikat. A helilgyminiszier elszámoltatja a városi a városi tisztviselők külföldi utazásairól Síaiiszííka a költségekről, a nyelvtudásról és a tapasztalatokról (A Délmagyarország munkatársától.') Igen érdekes leirat érkezett a napokban a szegcdi városházára. A leirat feladója a belügyminisz­ter volt, címzettje pedig a törvényhatóság első tisztviselője, tehát a polgármester, a for­mája viszont: körrendelet, amely minden vá­roshoz és minden törvényhatósághoz szólt. A belügyminiszter ebben a körrendeie ében azt a különös és nem várt kívánságát közli a törvényhatóságokkal, hogy lehetőleg sürgő­sen, postafordultával közöljék vele, hogy 1926-tól 1929 ig kik voltak azok a tisztviselők, akik törvényhatóságuk megbízásából és kép­viseletében külföldre utaztak, akik kiutaztak, milyen határozat alapján és milyen célból tették ezt, mikor és mennyi időre keltek útra, minden egyes esetben mennyi volt az az ösz­szeg, amibe a külföldi ut került, ezekről a költségekről a törvényhatóság gondoskodott-e költségvetésileg előre, vagy ha nem, milyen alapok terhére irta a kiadásokat. Megkérdezte a miniszter azt is, hogy a kiküldött tisztviselők hol jártak, mit néztek meg, mit láttak, lá­toltaikról, tapasztalataikról hol, hogyan és mikor számoltak be, szerkesztettek-e róluk jelentést és azt kinek mutatták meg, irtak-e valamit utjukról, ha igen, annak másolatát küldjék fel a városok. Megkérdi azt is, hogy tapasztalataikat érvényesitették-e a gyakorlat­ban. Végül aziránt érdeklődik a belügymi­niszter, hogy a külföldre küldött városi liszt­viselők milyen nyelvismeretekkel rendelkez­nek, tudják-e legalább annak az országnak a nyelvét, amelyben megfordultak városi költ­ségen. A kérdések valóságos pergőtüzként zuhog­nak ebből a belügyminiszteri leiratból, amely­nek célját nem tudja senki. Szabad arra is pe száll le a lóról 1 Bethlen elmosolyodott és egyik lábát kihúzta a kengyelből. Erre aztán a császár-képe is finto­rított egy kis mosolyt és leugrott a lóról, ami nem is esett nehezére, mert vakarcs kis ember volt. A fejedelem ebben a percben visszadugta a lábát a kengyelbe és egy kicsit megemelte a jobbját. Erre megszólalt síp. kürt. trombita s percekig ropogott a salve. Nigron generális zavarodottan támolygott oda a fejedelemhez és hebegve nyújtott neki kezet: — Én.... a császár képe vagyok... — Én Erdély fejedelme vagyok, — nyujíotta le a kezét Bethlen és az egész béketárgyalás alatt lóhátról beszélt a császár gyalogos képével. A trakta elég jól ütött ki Nigronra, szabadon vonulhatott el egész seregével, de az udvarnál olyan disgráciába esett, amit nem hevert ki töb­bet. Mire Bécsbe ért, az a hír várta, hogy leteheti a tollas-botot és visszavonulhat a polgári életbe. Soha többet nem bocsátották meg neki, hogy az erdélyi vajdával szemben gyalog képviselte a császár ő szentsége képét. Ha lett volna már akkor hivatalos lap, az bizo­nyosan legkegyelmesebb felme:i!ő kéziratot közölt volna valami ércfitvegővel megszépítve. így azon­ban csak Kemény János jegyezte föl memoárjaiban az esetet, aki később maga is látta Bécsben az el­csapott hadvezért — Ott tekergett, büszkéit egy szép f r a u c z i­mer után, az ki, elhiszem, adományáért az mi jó szócskát adott s kedveskedett neki, mert egyéb­iránt rut, fekete, himlőhelyes és vén ember is vala és igy csak azon despeúusban maruda ha­láláig.... gondolni, hogy a miniszter statisztikát akar összeállítani a közpénzen külföldet járt ma­gyarokról, de lehet arra is, hogy meg akarja vizsgálni ezeknek az utóbbi időben annyira elszaporodott külföldi kirándulásoknak az ak­táit és a számadásait, de tisztába szerelne jönni gyakorlati következményeikkel is, kü­lönös tekintettel a közpénzekkel finanszírozott közérdekre. Szegeden nagy körültekintéssel fogtak en­nek a kérdésekkel telespékell belügyminiszteri leiratnak a hivatalos megválaszolásához. Az aktát nagy gonddal sajtolták keresztül a szám­vevőség, a gazdasági ügyosztály és a kultur­ügyosztály aktatömegein, végül most elkészült az óvatos körültekiüléssel megslilizált jelen­tés. Nagyon ravaszul szerkesztett» meg, aki meg­szerkesztette. Ahol a konkrét, a precíz válasz esetleg kényelmetlen lehetne, ott megmarad az általánosságok keretei kőzött. A jelentés először a kiküldeléseket sorolja fel kronológikus sorrendben ilyenféleképen: 192G-ban Bécsben nemzetközi lakásépítési és városépítési kongresszus volt, amelyen Sze­gedet Berzenczey Domokos műszaki főtaná­csos és dr. Szendrey Jenő tanácsnok képvi­selte. A kongresszus Őt napig tartott, szeptem­ber 16-tól 20-ig. Berzenczey utiszámlája 9,8-11.451 korona volt, Szendrey tanácsnoké kereken 10,000.000 korona. Ugyanebben az évben németországi tanul­mányútra ment dr. Tóth Béla főjegyző és Fodor Jenő adóügyi tanácsno':. Ennek a ta­nulmányútnak közelebbi és precízebb célja nem derül ki a jelentésből, de az kiderül belőle, hogy öt hétig tartolt, szeptember 17-től október 19-ig és költségeire Tóth Béla 19,067.750, Fodor Jenő pedig 17,553.850 ko­ronát kapott a várostól. A város 1927-ben Fenyő Lajos műszaki ta­nácsost Badenbe küldte ki, az ott épített uj strandfürdő megtekintésére. (Ebben az idő­ben volt szó arról, hogy Szeged is épittet modern strandfürdőt.) A tanulmányut január 10-től 14-ig tartott, 348 pengőbe került és néhány héttel később a mérnöki hivatalban már elkészítették a szeaedi strand pompás terveit. Ugyancsak 1927-ben Berzenczey Domokos Szegedet Badenbcn a Városok Nemzetközi Szövetségének igazgatósági ülésén és a stutt­garti lakásügyi kiállításon. Költsége 700 pen­gő volt. 1928-ban dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos Amerikába hajókázott át, hogy képviselje Sze­gedet a newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyén. Az ulra a várostól 2000 pengőt ka­pott. 1928-ban augusztus 13-tól 18-ig Sz. Szigelhy Vilmos főlevéltáros a bécsi levéltárat tanul­mányozta. Ulisza nlája 376.52 pengő volt. Ugyanebben az évben llammel Dezső vá­rosi főkertész hat napig tanulmányozta Bécs­ben a kertészeli kiállítást 418.90 pengő költ­séggel. 1929-ben Hammel Dezső a német­országi kertészeti kiállítást is megtekintette. Költsége 941.68 pengő volt. Ugyancsak 1929-ben Papp Ferenc tüzoltófő. parancsnok Párisba ment, a lüzoltókongresz­szusra. 1000 pengőt kapott a várostól erre az útra. TTTTTS iiaum TT tWfc A hét n»gy ultraVcióla : Emil Jannings * Lew's Stone gren^iózus világfi mle: Oroszország K Belvárosi MoxI. M ^¡rHummumnuniiTfíiTnMP ö 1929-ben volt Roíterdamban és Amsterdam­ban a nemzetközi kereskedelmi oktatás kong­resszusa. Dr. Nyáry György főigazgató utazott ki erre, 800 pengő útiköltséget kapott a vá­rostól. És ebben az évben volt a városok nemzet­közi kongresszusa Spanyolországban, Sevillá­ban. Ezen négy szegedi városi tisztviselő kép­viselte Szegedet, Fodor Jenő polgármesterhe­lyettes 800, dr. Tóth Béla főjegyző 800, dr. Wolf Ferenc főorvos 1000 és Berzenczey Do­mokos műszaki főtanácsos 1000 pengő költ­séggel. A jelentés ezekről a kiküldetésekről szá­mol be, azután megállapítja, hogy a kiküldött urak tapasztalataikról, tanulmányaikról nyil­vános előadások keretében számoltak be leg­inkább, Berzenczey Domokos és Wolf Ferenc írásban is, hírlapi cikkekben, folyóiratokban és könyvekben. (A jelentéshez mellékeli • város hatósága Berzenczey Domokos megje­lent írásait is, de azt nem sorolja fel, hogy kik, fnikor és hol számoltak be külföldön szerzett értékes tapasztalataikról nyilvános előadások keretében.) Megállapítja ezután a jelentés, hogy a kiküldött tisztviselők vala­mennyien bírták annak az országnak a nyel­vét, ahol megfordultak a város költségén. (Ez is újdonság, mert eddig senki sem tudta, hogy van a torony alatt olyan főtisztviselő, aki beszélne németül is, spanyolul is, hollan­dul is, franciául is, angolul is.) Végül meg­állapítja a jelentés, hogy a külföldi tanul­mányutakról visszaérkezett tisztviselők a gya­korlatban is felhasználták uj tudásukat éa hogy a kiküldetési költségeket a városi tiszt­viselők kü földi tanulmányutjára fölvett költ­ségvetési tételből fedezte a város. Beszélgettünk erről az érdekes körrende­letről a polgármesterrel, aki igy nyilatkozott: — Mi aránylag még kellemes helyzetben vagyunk, mert újságcikkekkel tudjuk bizonyí­tani, hogy nem volt éppen eredménytelen a külföldi tanulmányutazás. Berzenczey és Wolf sokat irtak uti tapasztalataikról. Ki fog de­rülni, hogy az összes városok közül aránylag még mi jártunk el a leghelyesebben. A polgármester eszerint a belügyminisz­ter körrendelete mögött valami elszámolta­tásféle szándékot lát. Meptzünt Németország katonai ellenőrzése Berlin, február 1. Németország katonai ellen­őrzése a mai nappal megszűnt. Az egykori szövet­séges hatalmak kormányai február elsejére visz­szahivták a berlini követségeik mellé beosztott katonai ellenőrző szakértőket Rónai Mándorná luminállal megmérgezte magát Budapest, február 1. Bónai Nándorné, akinek nagyszabású, milliárdos csalási bűnügyét SO-ác kezdte tárgyalni a budapesti törvényszék, ma dél­után luminállal megmérgezte magát. A mentők súlyos állapotban vitték a Bókus-kórházba. ptikal Foto L ! a 1« m n cn M látszerésznél ! 6 0 III 9 n II Ha-H* mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents