Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 A rműénlég a FeltámacPs-uccáhan leleplezett egy titkos találkahelyet (A Délmmiijarorsz.'ij munkatársától.) Az Utóbbi időben a szegedi rendőrkapitányságra egyre sűrűbben érkeztek névtelen feljelenté­sek, amelyek titkos találkahelyekre hivlák fel a rendőrség figyelmét. Most azután hosszabb megfigyelés után sikerűit egy ilyen találka­helyet rajtaütésszerűén leleplezni. A Feltámadás-ucca 20. számú házal már régóta megfigyelés alatt tartották a detek­tívek. Ebben a házban feltűnően gyakran je­lentek meg fiatal leányok, asszonyok, akik valamennyien egy Varga Ferencné, született Varjú Mária nevű 34 éves elvált asszariy la­kását keresték fel. Miután a látogatási órákban ugyanakkor jól öltözött urak is megjelentek Vargánénál, a rendőrség figyelmes lett a szé­leskörű ismerettségre és miután gyanúja egyre erősödött, hogy Vargáné titkos találkahelyet tart üzemben, kedden délután, a szokásos találkozási órákban, több detektív és rendőr behatolt Vargáné lakásába, ahol több fiatal hölgyet és urat találtak. A leleplezés után a detektívek az egész tár­saságot előállították a rendőrség központi ügyeletére. A nyomozás során megállapították, hogy Varga Ferencné üzletszerüley űzte ezt a mesterséget, több fiatal leányt csalt fel laká­sára azzal az űrüggyel, hogy keresethez jut­tatja őket. A négy előállított fiatal leányt, akik vala­mennyien elegánsan voltak felöltözve, szerdán délelőtt a rendőrségen kihallgatták, majd rendőrorvosi vizsgálatnak vetették alá őket és megállapították, hogy mind a négy súlyo­san fertőző beteg. A négy leányt a rendőr­orvos véleménye alapján átkísérték a köz­kórházba, Varga Ferencnét pedig kerítés bün­tette miatt előzetes letartóztatásba helyezték. 1 aszt §iresszíelle, fiogy megvertéK: a íörvénysxéK Két és félévi fe&yfiáxra Ítélte és oson­nál letartóztatta as éjjeli ört A világhírű s-teaz szentély- ss tehoraDittk és a M. Klr. ¿11. Vas-, Acél- és Gépgyárak által gyártott I t©r<epa«2őM. aoMbaszok es különleges aulúk rmérképrlsilote fe eladád kBipont;»: MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. nndapest, IV„ Váci nccn 94. H. X Klrzefténvlse'ef: Fn*>rlfzltv István automobil­kereskedő, Szsfled, Hossnfh Lajos sasára' 5. sz. i (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tőrvényszék Gömörg.tanácsa szerdán délelőtt egy rendkívül érdekes ügyben hozott Ítéletet. Brassányi János 41 éves éjjeli őr 1928 augusztus 1-én, az éjjeli órákban kelle­metlen és foglalkozásához egyáltalán nem illő kalandon ment keresztül. Brassányi Jánosnak ugyanis éjjeli őr vállalata volt. Megbízást vett fel üzletek őrzésére és éjjeli őrökként hadi­rokkantakat alkalmazott. Ezen az éjjelen Bras­sányi János betörésre készült. Kiszemelte a Fekete Vilmos-féle céget és miután meggyőző­dött, hogy saját alkalmazottai nem lephetik meg, bemászott az udvarra. Véghezvitte a lo­pást és visszafelé jövet, ahogy a sötétben csetiett-botlolt, beleesett a pínoegödörbe. Esés közben oly súlyosan megütötte magát, hogy karján, kezén, arcán sérüléseket szenvedett. Brassányi Jánost, a peches éjjeli őrt elfogták a detektívek és kihallgatták. Brassányi a de­tektívek előtt mindent bevallott, elmondotta, hogy esett bele a pincébe és hogy hoxyan sértette meg magát. Mikor aztán augusztus 2-án a vizsgálóbíró maga elé idézte kihallgatásra, Brassányi meglepő védekezéssel állott elő. Elmondotta, hogy a detektívek előtt azért tett beismerő vallomást, mert őt két detektív: Tóth R. István és György Lőrinc ugy megver­(A Délmagyarország munkatársától.) A 1 polgármester információi alapján nemrégen • hírt adtunk arról, hogy a kereskedelmi mi­niszter válaszolt írásban arra a kérésre, ame­lyet a közigazgatási válasziások idején egy szegedi küldöttség élén a kultuszminiszter ter­jesztett eléje, amikor az uj tiszai híd megépí­tését kérte. A polgármester — mint most kiderült — a kereskedelmi miniszter leiratát csak igen hézagosan ismertette. Információi­ból csak annyit tudhatott meg a közönség, hogy a miniszter elvileg hozzájárult az, uj tiszai híd építéséhez, de azt arra az időre halasztotta, amikor majd lesz rá pénze az államnak, hogy azonban komoly szándékokat dokumentáljon, hát közölte a várossal, hogy még ebben az évben megtartja a helyszíni szemlét az építendő híd ügyében. A polgármester a miniszter leiratát nem mutatta meg senkinek, mivel pedig most csak az kerülhet a nyilvánosság elé, ami keresztül ték, hogg 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Igazolásul megmutatta azokat a se­beket, amiket lopás közben, a pincében szer­zett. Brassányi vádjára a két detektív ellen hiva­talos hatalommal való visszaélés címén eljárás indult. A két detektív azonban tökéletesen tisz­tázta magát, tanukat állítottak arra, hogy az éjjeli őrt senki se bántotta és hogy sérülé­seit ő maga, lopás közben szerezte. A megvádolt detektívek egyúttal felhatal­mazást kértek, hogy Brassányi János ellen hamis véd büntette miatt megtehessék a föl­jelentést. A szerdai tárgyaláson Brassányi János elis­merte, hogy a megvádolt két detektív nem bántalmazta öt. Egg másik detektív volt az, aki megütötte. Arra a kérdésre azonban, hogy ki volt az illető detektív, nem tudott választ adni. A tőrvényszék kétrendbeli hamis vád bűn­tettében mondotta ki bűnösnek Brassányi Já­nosi és ezért két és félesztendei fegyházra Ítélte. Az ügyész indítványára az elnök azonnal fegyőrt hozatott és letartóztatta az elitéit éjjeli őrt. Brassányi János az itélet ellen felebbezést jelentett be. ment a polgármesteri cenzúrán, a közönség ! csak annyit tudhatott meg ebből az igen fon­tos dologból, amennyit a polgármester alkal­masnak talált a publikálásra. A Délmagyarország most megszerezte a kér­déses miniszteri leirat másolatát, amelyből kiderült, hogy volt annak a leiratnak néhány olyan, szerényen elhallgatott része is, amely­ből egészen furcsa dolgok derülnek ki és ame­lyek talán perdöntőén fontosak. A polgár­mester által is ismertetőit részleteken kívül még ezek a szakaszok is olvashatók a kér­déses leiratban: — Ami a szóban levő áthidalásnak Tápé község irányában való megépítését illeti, erre vonatkozólag — miként arról a közönséget hivatali elődöm is, 1927 juqius hó 27-én kelt 8-1.055/1327. számú leiratában értesítette — közlőm, hogy az algyői Tisza-komp helyén tervbe vett közúti áthidalás egy, a Tápé köz­ség határán építendő közüli áthidalással — a Zombor—Szeged—berettyóújfalui állami köz­út forgalmát szem előtt tartva, nem lenne he­lyettesíthető, mivel Tápé község az említett állami úttól 4—5 kilométerre keletre feküdvén, az államuti forgalom egy itt építendő hídon keresztül csak az esetben lenne irányitható, ha az emiitett állami kőzut Szeged—hódmező­vásárhelyi szakasza részben vagy egészben ezen áthidalási hely figyelembevételével meg­felelően áthelyeztetnék és ezen irányban ki­építtetnék. — Ebben az esetben azonban a Szeged 8a Hódmezővásárhely közötti távolság mintegy 6 kilométerrel nagyobb lenne s emellett al épitési költségek is, a kiépitendő uj utszakas* révén, igen lényegesen megnövekednének. — Erre való tekintettel, az a kívánság, hogjfl az elsősorban az államuti forgalom lebonyo­lítására szükséges híd Álgyő helyett Táp'A község határában építtetnék fel, sajnálatomra nem vehető figyelembe. Ebből az idézetből pedig sz világlik M napnál fényesebben, hogy a polgármester szokása szerint ismét szembehelyezte saját akaratát a város egész közönségének többszöri kinyilatkoztatott akaratával. Az összes érdé-: kéltségek ugyanis — mint emlékezetes — a Tisza algyői áthidalását találták alkalmasabb­nak, célravezetőbbnek és emellett a megoldás mellet; Is foglaltak állást, a polgármester pe­dig a közönség akaratát ugy hajtotta végre, hogy a közönség és az érdekeltségek által el­ejtet« megoldási tervet, a tápéi áthidalás ter­vét terjesztette városi, szegedi közóhaiként a kerer\cuelmi mim.-Jer elé. Ülést fartőit a felsőház Budapest, február 12. Az orsz.'.ggvülés felsó­háza a karácsonyi szünet óta szerdán tartotta első ülését, amelyen a vármegye; törvényható­ságok újjáalakítása folytán az egyes bizottságok­ban és bíróságokban, továbbá a ¡elvándorlást ta­nácsban megüresedett tagsági helyeknek a betöl­tése szerepeit a napirenden. Az ülésen a felsőház tagjai úgyszólván teljes számban jelentek meg. Áz ülés megnyitása után Wlassits Gyula elnök beszámolt a szünet aiatt történi eseményekről, majd előterjesztette » felsőház Inazoló bizottsá­gának a jelentését az uj felsőház", tagok megbízó­leveleinek megvizsgálása tárgyában A bizottság az összes uj felsőházi tagokat az igazolt felső­házi tagok névj«gyz4'-ébe felvette Franki Adolf, Báthy László és Endrei; Antal felsőházi tagok ki­vételével, akiknek igazolását a szükséges felvilágo­sítások és hiányok pótlásáig függőben tartotta Az igazoló bizottság jelentésének tudomásulvé­tele után áttértek a választásra. Alelnökké Beöthy Lászlót, háznaggyá Rakovszky Endrét, jegyzőkké Bezerédy Istvánt, Borbély Györgyöt, Kühne Ló­rándot és Latinovies Endrét választották. Az al­elnök, a háznagy és a négy jegyző megválasztási után a különböző bizottságokban és a kivándor­lási tanácsban megüresedett tagsági helyek betöl­tésére került a sor. Az ülés egy óra előtt ért véget A kereskedelmi minrs^íer a Tisza algyői áthidalása melleit foglalt állást Ami kimaradt a polgármesteri tájékoztatóból

Next

/
Thumbnails
Contents