Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
8SEOEO. SserkeazlOMa: Somogyi ucca 22. L cm Telelőn -13—33. - Kiadóhivatal, kDlctttnkOnyvtar és teijylrodo . Aradi ucca S. Telelőn: 30ö. ^ Nyomda • L8w Llpól ucca 19. Telelőn 16—34. Távirati • levélcím t Délmagyaromág Szeged. A hilellullépések városa Ieszimk~e ? Még a hét elején történt, hogy a győri közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya hiteltullépés miatt pénzbüntetésre ítélte Sopron polgármesterét és négy tanácsnokát. Újságjaink szerte e kis országban sokat foglalkoztak az esettel, de a legtalálóbb mondást akkor hallottuk róla, amikor az egyik szegedi városatya megkérdezte: — Na és a közgyűlést? Ez a szegedi városatya soha életében nem Járt Sopronban. Nem ismeri a soproni polgármestert, se a többi elitélt főtisztviselői. Nem ismeri Sopron bajait, igényeit gazdagságát, kulturáját, intézményeit, nem ismeri múltját és jövőjét, fejlődésének állomásait, boldogulásának föltételeit, nem ismeri kereskedelmét és iparát és nem ismeri közgyűlésének ősszelételét, vitájának metódusát, hangjának elmélyedését és állásfoglalásainak gerincességét. De évtizedek óta figyelemmel kiséri és ismeri ez a szegedi városatya a szegedi közgyűlésen történteket. Tudja, hogy ezen a közgyűlésen az utolsó tiz év alatt egyetlen egyszer szavazták le a tanácsi javaslatot. A Társadalombiztosító készült uj székházat építeni, de nem volt elég pénze — jól lessék ezt megérteni, a Társadalombiztositónak nem volt pénze — és Szegedhez fordult, amely pénzben tudvalevőleg mindig dúskált és most is dúskál. A tanács nyolcvanezer pengő kamatmentes járadékelőleget akart adni a Társadalombiztositónak. A közgyűlés három tagja kifogást emelt ez ellen a gavalléria ellen és a többség — csodák csodája — kimondta a tanácsi javaslattal szemben, hogy akkora kamatot számit fel, mint amekkorát betétei utáo a pénzintézetektől kap a város. Ez 1929 május 29-én volt és a Társadalombiztosító még mindig nem épit. Ellenben a szegedi közgyűlés minden mást megszavazott, amit eléje hoztak. A szegedi közgyűlésnek nem volt kifogása az ellen, ha valaki lakbért is kapott és természetbeni lakást is. A szegedi közgyűlésnek kifogása volt a leszámolóhivatali rálátás ellen, ha a tanácsnak kifogása volt és megadta a pénzt a rálátásra, ha a tanács javasolta. A szegedi közgyűlés nem emelte fel a szavát, amikor a hetipiacos szekértábort a Rudolf-térre helyezte a polgármester, nem szólt semmit, amikor a tanács kitette a Mars-térre és akkor sem volt mondanivalója, amikor a polgármester viszszahelyezte a Rudolf-térre. A szegedi közgyűlés ünnepélyes határozatokkal adott oda tízmilliót az egyetemre. A szegedi közgyűlés nem alkudott. A szegedi közgyűlés nem kutatta — minek, hiszen a tanács sem kutatta —, hogy nem lehetne-e olcsóbban megkapni az egyetemet és hogy nem lehetne-e a föltétlenül szükséges áldozatok egyrészét áthárítani Hódmezővásárhelyre, Makóra, Orosházára, Csongrádra, Szentesre? A szegedi közgyűlés nem emelte fel a szavát, amikor a parlamentben tárgyalták az uj közigazgatási törvényt. A szegedi közgyűlés nem szervezte meg a törvényhatóságok nemzeti ellenállását ezzel a törvényjavaslattal szemben. Szegeden hatósági hiteltullépések esetén a vádlottak padjára kellett volna ültetni a közgyűlés legtöbb tagját, ha itt nem voltak milliárdos hiteltullépések, az nem a közgyűlésen, hanem kizárólag a halóságon mulolt. Szombat, 1930 február 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 26. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken ét Budapesten 3-eo. KUlfHldHn 6'40 pengd. — egyes tzém Ara hélkör. nap 16, vaiér- és Ünnepnap 24 iIM. Hirdetések (elvétele tarlla »irrlnt Megjelenik héllö kivételével ndponta reggel Az uj közgyűlés a jövő héten állítólag megkezdi érdemleges munkáját. Nagy változást, lényeges javulást nem várunk. De egészen bizonyos, hogy többen lesznek, mint voltak, akik nemcsak szavazni szoktak, hanem belemélyednek az ügyekbe, kritikát mondanak és eszméket termelnek. Az uj közgyűlés talán észre fogja venni azokat a hiteltullépésekel, amelyek Szegeden állandóan napirenden vannak jogi téren. Talán tud az uj közgyűlés olyan szellemet teremteni, amely mellett a polgármester nem lépheti tul a részére megszabott szellemi hitelt olyan módon, hogy leül a gázgyár igazgatóival tárgyalni és anélkül, hogy előzetesen bárkivel megbeszélte volna, előáll a megállapodás teljesen kész tervével. Emellett az uj szellem mellett talán a közgyűlésnek is lesz beleszólása a szükségmunka idejének, méreteinek és megosztásának rendjébe és abba, hogy a városi bérház lakásainak bérföltételei ne legyenek súlyosabbak, mint a magánházak lakásaié, hogy a kórházat ne a betegek ellátásának rovására szanálják és hogy évi 124 ezer pengővel, meg egyéb deficittel ne a szegedi színházi kultura egyik virágzóvá fejlesztett ágának leépítését fizesse meg a város. Talán. Talán. Ma még nem tudjuk. De reméljük. Ez a remény tartja a hitet a zilált háztartásu tömegekben és a kultura javíthatatlan rajongóiban. Miben bizhatnak azonban e város reális jövőjének, a kulturális előrehaladásnak, a szociális alkotásoknak, a jólétnek, szépségnek és önkormányzati igazságnak az álmodozói, ha kiderül, hogy a szegedi közigazgatás az uj közgyűlés mellett is berendezkedhetik állandó jogi és szellemi hiteltullépésekre? Berlin riadókészültségben várla február eiseiét Ujabb zavargások voltak Hamburgban (Budapesti tudósítónk tele fo n j el entése.) Berlinből jelentik: A rendőrség betiltó rendelkezése dacára a kommunisták erősen készülnek a február elsel felvonulásra. Pénteken délután több kommunistát letartóztattak, akik izgató röpcédulákat osztogatlak. A rendőrség szombaton reggel körülzárja azokat a helyeket, amelyeket a kommunisták a gyülekezés helyéül megjelöltek. A holnapi nap folyamán a rendőrség állandóan riadókészenlétben lesz. Biciklis járőrök fognak teljesíteni szolgálatot főleg a külvárosokban, készenlétben állanak a géppukás autók ti. — Hamburgban a helyzet pénteken délután kritikusra fordult Ujabb zavargások voltak A tüntető tömeg bőzáport zúdított a rendőrökre, akik lőfegyverüket használták. A rendőrség megszállta az összes Hamburg felé vezető utvonalakat, hogy megakadályozza a kommunisták Hamburgba tervezett őzőnlését A lakosság nagy Izgalommal várja a holnapi nap eseményeit és attól retteg, hogy megismétlődnek a tavalyi véres május elsejének eseményei. Jl román Riilmgymínisszter as opíánsügy ele rendezéséről (Budapesti tudósítónk telcfonjclenté»c.) Bukarestből jelentik: A Dimineaca munkatársának arra a kérdésére, hogyan lehet az, hogy ugy a magyarok, mint a románok tökéle- ; tesen meg vannak elégedve az opíánsügy hágai rendezésével, Mironescu külügyminisztei a kővetkező választ adta: — Ha közvetlenül próbáltunk volna megegyezni, akkor ugy Magyarországnak, mint Romániának igen nagy áldozatokat kellett volna hozni. Hágában azonban a többi hatalom is interveniált, miután mindnyájan azt az elvet tartották szem előtt, hogy a békét mindenáron konszolidálni kell. A probléma megoldásához a hatalmak anyagilag is hozzá'•árultak és ennek köszönhető, hogy a hágai megegyezés ugy Magyarországra, mint Romániára nézve csak jelentéktelen áldozatokkal járt. Bethlen a Pester Lloyd Társulatban „Elkövetkezett az ideje annak, hoqy a kormány nagystilusu gazdasági politikái inauguráljon" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") A Pester Lloyd Társulat pénteken este Bethlen István liszteletére nagy díszvacsorát rendezett a hágai tárgyalások alkalmából. A díszvacsora sok vitára adott alkalmat, többek közölt Sándor Pál országgyűlési képviselő nyilt levelet intézett a társulat elnökségéhez, bejelentve, hogy nincs módjában résztvenni a i győzelmi lakomán, mert nem lát okot arra, hogy díszes külsőségek kőzött ünnepeljenek. A vacsorán Sándor Pálék kivételével megjelentek a társulat tagjai, valamint az egész kormány az államtitkári karral egyült. Az első felköszöntőt báró Kohner Adolf, a társulat elnöke mondotta a kormányzóra, majd Egry Aurél méltatta Bethlen Istvánt. Weisz Fülöp a pénzügyi körök, Fellner Henrik a gyáripar, Belatiny Arthur a budapesti kereskedelmi és iparkamara, Mutschenbacher Emil pedig az OMGE nevében éltette s hágai ut után hazatért miniszterelnököt. A Pester Lloyd-Társulat tagjai szinte egymást túlszárnyalva, tomboló lelkesedéssel ünnepelték Bethlent. Bethlen István válaszában hangsúlyozta, hogy nem győzelmi tor a mai vacsora, mert hiszen a magyar delegátusok nem mint győzők mentek Hágába, hanem mint legyőzőt-