Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

4 I)fI,M * r.T \ Tt^nc-W I c mn in »már 12. Utassás a relativitás körül Irta: Tonelli Sándor. Ezúttal szokatlanul érue^es és izgató fel­adatra vállalkozom: megpróbálok értelmesen és érthetően irni egy olyan kérdésről, amelyet abszolúte nem ismerek. Fizikai és csillagá­szati ismereteim nagyon minimálisak és bizo­nyára ezért nem is lehetek hivatott szakértője a relativitás tantételének. A merészséget, hogy mégis irjak a relati­vitásról, egy külföldi újságcikk váltotta ki belőlem, amelyet néhány nap előtt olvastam. 'A cikk arról számol be, hogy az amerikai Mount Wilson-obszervatórium nagyszerű te­leszkópjával sikerült egy olyan kődfoltot fel­fedezni, amely 50 millió fényév távolságra van tőlünk. A ködfoltot le is fotografálták, tehát a jelenléte kétségtelenül be van bizonyítva. 'A csillagászati regiszterben, ahol ugy számon tartják az álló és bolygó csillagokat, üstökösö­ket és ködfoltokát, mint a jól vezetett gazda­ságokban a lovakat, teheneket és birkákat, ez a ködfolt az NC 9619. nevet kapta. Azok szá­mára, akik még nálam is laikusabbak a csil­lagászat tudományában, szükségszerűen meg­jegyzem, hogy egy fényév egyenlő tízbillió kilométerrel. E felvilágosítás utan minden ol­vasóm kétségtelenül tisztában van vele, hogy földünktől mennyire esik az NC 9619. Már most méltóztassék- idefigyelni. Azt mondja a fizika és csillagászat tudományában nálam járatosabb szerző által megirt cikk, hogy az NC 9619. felfedezésével a világegye. tem felének megismeréséig jutottunk el. Ein­stein szerint ugyanis az anyag sűrűségének lés eloszlásának kombinatív számítása alapján a világegyetem véges és ennek a véges világ­egyetemnek az átmérője százmillió fényév. Most tehát a megismerésnek pontosan a felé­nél tartunk. Nos tehát ez az, amit én nem hiszek el és nem tudok elhinni. Sem azt, hogy a megismerés felénél tartunk, sem pedig azt, hogy a világegyetem véges és a kiteriedése százmillió fényévvel egyenlő. Magam részéről feltétlenül nagyon tiszte­lem a tudományt, de ebben az esetben kény­telen vagyok parasztosan gondolkozni. Tegyük fel, hogy a csillagászati műszerek még job­ban tökéletesednek és eljutunk a százmillió fényév határáig. Mi történik akkor és mi van a százmillió fényéven tul? Ott kezdődik talán a semmi? És ha van, akkor mi ez a semmi? Tudunk-e annyi millió és milliárd kilométert elképzelni, hogy őket ne lehetne ujabb kilo­méterekkel és fényévekkel megszaporítani? Mert, ha van kilométer és van fényév, akkor már van valami. Bármennyire megfoghatatlan is a végtelenség az emberi elme számára, még mindig érthetőbb és természetesebb, mint an­nak feltételezése, hogy a mindenség valahol megszűnik. Ami ugyanis megszűnik, már nem mindenség, ami pedig semmi, azt elképzelni nem tudjuk. Akkor sokkal igazabb Pascal megállapítása, aki azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy a tudás olyan gömb, amely minél inkább nagyobbodik, annál inkább növekszik az ismeretlennel való érintkezési felülete is. Általában én azt hiszem, hogy tudósok és laikusok egyaránt nagyon sok visszaélést kö­vetnek el Einstein nevével, egyszerűen azért, mert akárcsak én, nem értik a relativitás tanát, de ezt nem merik bevallani. Egyizben például egy fizikus barátom nagyon különös példával akarta velem a relativitást megér­tetni. Azt mondta, liogy képzeljek el két gyereket, akik egyidöben születnek. Az egyik normálisan nő fel, szeme ugy alkalmazkodik a távolságokhoz és dolgokhoz, mint a miénk, a másiknak ellenben születése pillanatában ki­csi nyitő szemüveget tesznek a szemére, amely a távolságokat és dolgokat pontosan felényire kisebbítve láttatja. Ha felnőnek, az egy méter távolság mindkettővel szemben egy méter, de az utóbbinak érzékelésében a méter annyi lesz, mint a mi szemünkben ötven centiméter. Ez a relativitás. Bármennyire tetszetős is volt ez a magyarázat, könnyű volt megtalálni a hibáját. Az igazi relativitás nem az, hogy mi látjuk különbözőképpen a dolgokat, hanem Árleszállítás! Racionalizálás következtében leszállítottuk a következő cik­keink árát kávé csokoládé főzelék dobozban tészftadru keksz méz paprika Kérje uf árjegyzékünkét: Meinl Gyula rí. szerinte maguknak a dolgoknak egymáshoz való viszonya mutat eltérést a fizikának eddig ismert alapvető törvényeitől. Most pedig egv nagyon szép mondásl idé­zek, azért különös figyelmet is kérek hozzá. Mindenki tudja, hogy mi a dimenzió, a térnek három irányban való kiterjedése. Három di­menziónál többet — magasság, hosszúság, szé­lesség — elképzelni nem tudunk. Mit szól ehhez a relativitás? Azt, hogy a relativitás tana az időt a tér három dimenziójával együtt négy dimenziós egységgé foglalja össze és ez a négyes egység adja a világegyetemei. Ez a megállapítás oiy szép, hogy mély tudományt láthatok benne, ha akarom, de azt is mond­hatom esetleg, hogy nem egyéb, csak költészet és játék a szavakkal. Ugyanekkora erővel ugyanis azt is mondhatom, hogy a kiterjedés három iránya és az idő önmagában még nem jelent semmit: anyag is kell hozzá, hogy vala­mivé legyen, az anyag tehát az ötödik dimen­zió. Tovább nem is folytatom, mert attól félek, hogy vigasztalanul belekeveredek a dimenziók labirintusába. Inkább a kérdés könnyebb részéhez térek vissza és azt a furcsaságot említem meg, hogy a relativitásnak a dimenziókra vonatkozó ré­szét milyen örömmel üdvözölték a spiritisz­ták táborában. A spiritiszták szerint a relati­vitás az ő igazukat bizonyítj"1. Azt mondják, hogy a halandó ember csak három dimenziót tud fel érzékelni, de ha a fizika bebizonyítja a negyediket is, akkor bizonyára ebben az általunk nem ismert negyedik dimenzióban élnek a szellemek. Akinek kedve van, elhiheti, én inkább azt hiszem, hogy ez az okoskodás csak a tudománynak a babonával való atyafi­ságát bizonyítja. Végeredményben mi hát a relativitás? Ezt egy »objektív« bíráló a kővetkezőkben hatá­rozta meg. Ha a tudományos vizsgálódás iga­zat fog adni Einsteinnek, akkor a németek azt fogják mondani, hogy ez a német tudo­mány dicsősége, a franciái pedig azt, hogy ez az emberi szellem diadala. Ha nem lesz igaza Einsteinnek, a németek azt fogják mon­dani, hogy egy zsidó reklámhős kiabálta tele a világot, a franciák pedig azt, hogy a boche­tudomány kompromittálta magát. A relati­vitásnak bizonyára ez a nagyközönség állal legkönnyebben érthető, plasztikus meghatáro­zása. Enyhébb Idő — esővel A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Középeurópában enyhe és inkább száraz idő alakul ki, amelynek első tünetei már hazánkban is érez­hetők. Egyes helyeken kisebb havazás és eső is fellépett. Prognózis: Túlnyomóan borult idö dél­nyugati szelekkel, hőemelkedéssel és helvenkint esővel Koszorút lopott a temetőben (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év november elsején, a belvárosi teme­tőben, a kegyeletét lerovó tömeg között fel­tűnt egy rosszul öltözött lány. Gyanúsan vi­selkedett, ezért a látogatók figyelmeztették r4 a temetőőrt. A leány a feldíszített sírok kőzött sétált és amikor azt hitte, hogy senki sem figyeli, lehajolt az egyik sirra, felkapott egy értékes koszorút és azzal, mintha valamelyik sirra vinné, tovább sétált. A temetőőr el­fogta és átadta a rendőrnek. Leigazoltatása után kiderült, hogy Tóth Annának hívják, 21 esztendős tápéi' leány, akinek fiatalkora ellenére, jelentős bűnügyi mult van a háta mögött. Hét izben került eddig összeütközésbe a büntetőtörvénykőnyvvel. A leány dr. Tarajossy törvényszéki bíró előtt a szombati tárgyaláson beismerte tettét és azzal védekezett, hogy nem azért akart ko­szorút lopni, hogy abból anyagi hasznot sze­rezzen magának. Pénze nem volt, de volt egy, halottja a tápéi temetőben, akinek sirját min­denáron fel akarta disziteni. így határozta el, hogy bejön Szegedre és néz a temetőben va­lamilyen díszes koszorút. A törvényszék Tóth Annát, többszörösen büntetett előéletét figyelembe véve, három, havi fogházra Ítélte. A leány az ítéletbe meg­nyugodott. SZEGEDI FARSANG A Pusztaszeri Arpád-Egyesület bálja. A Pusz­taszeri Árpád-Egyesület évről-évre életre élesztgeti a régi magyar tánook nemes ritmusát. Az idén is megrendezi immáron a tizedik nagy nemzeti bál­! ját, amelyre az érdeklődés egyre élénkebben kezd | megnyilvánulni. A nagyszabású táncvigalmat feb­; ruár 8-án, a Tisza-szálló nagytermében ragyogó j külsőségek között, a századokkal ezelőtt elpusztult i szeri monostor helyén emelendő Árpád-emléktemp­lom építési alapja javára rendezik meg. A kabinet­iroda a napokban közölte az egyesület elnökségé­vel, hogy a kormányzó a nemzeti bál diszvéd­nökségét elfogadta feleségével együtt. A Tisza Szegedi Evezős Egylet február 8-án rendezi idei jelmezes-álaroos bálját a Kass-kávé­házban és a Kass-szálló összes termeiben. A tel­jesen zártkörű mulatság meghívóit a rendezőség már szétküldötte és ezúton kéri a meghívottakat, hogy jegyeiket elővételben megváltani szívesked­jenek Érdeklődni lehet a 8-45-ős telefonon. A «zogedl helyőrség tisztikara január 18-án, este 10 órai kezdettel, a Tisza-szálló összes termeiben zártkörű táncestélyt rendez. A tiszti bál iránt máris óriási érdeklődés nyilvánult meg, a bál a farsang egyik legfényesebb eseménye lesz. m^B IP& menőn a készítőnél kozvet lésl árat M|Ji I fB megrakaritii. - Spilzer Sándor I asztalosmester, Margi! ucca 12. 208 Sebő* olcsóbban! HHDEO és hellekeü qazdoq vőlosztéKban 44 hálózati és iOtő készülékek 'egujebb modellekben 18 Qavi részletre nálam kephaték. Szántó Sándor gépkerskeiltinél SzeDüd, Kiss ucca 2. PHILIPS Céeváltozás folytán a raktáron levő télikabátokat, bundákat, férfi és gyér­• meltfutiákat a leglobb kivitelben tfs iegméllánjosőbb árban árusítom. Mérték szerinti megrendelések a legpontosabb ki­vitel öeji. 261 Pefri Antal nihaéruháza és uriszabóséga ezeiőit Balázs és Pefri Szeged, Széchenyi lér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents