Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-11 / 8. szám

1930 január 11. J V! » f:V * T-nr.L-'w , fj 3 A FLORIDA! SZŰZ B9LLIE DOWi. mnoTif S7pntt-ne és fősicrcplp«1»»«' héí tt"! »zerdáilg a BelvArosfban —«rniwm—nmmTM—mm» www ARULAS TRIPOMSZBAN LiANE HAIO és ALFONS FRIEiAND ffiST" ">étfnn, kedden a Korzó Moziban 2365 munRanéllcUli jeleníl&e&eii a városi inségmunRáRra A munkanélküliéi* Három turnusban egy-egy J&étig dolgozgatnak — A város a Kálváiia-teret tölteti iöl velük (A Bélmagyarország munkatársától.) Pénteken déli tizenkét órakor járt le a polgármester által elrendelt inségmunkára a munkanélküliek jelentkezési határideje. Mint ismeretes, a jelentkezési idő első napján, többmint ezer munkanélküli jelentkezett, a végső határidőig pedig a jelentkezők száma meghaladta a karácsony előtti tnségmunka jelentkezőinek kétszeresét. Nem kevesebb, mint 2365 jelentkezőt foglalt jegyzékbe pénteken délig a hatósági munkaközvetítő hivatal. Ilyen nagyarányú jelentkezésre senki sem gondolt a városházán. Igaz ugyan, hogy karácsony előtt sem számítottak száznál több jelentkezőre, de a számítást keresztülhúzta a tényleges eredmény. Pénteken délben az eredményről Lung Mihály, a hatósági munkaközvetítő hivatal vezetője, élőszóval számolt be a polgármesternek, aki előtt megjelent Mihályffy László műszaki tanácsos is, a mérnőld hivatal városrendezési osztályának vezetője és vitéz Papp Ferenc, a köztisztaság üzem direktora. Elmondotta a polgármesternek, hogy a 2365 jelentkező közül kétszázharmincöt a szakmunkás, kilencven a fuvaros és körülbelül ötszáz a kubikos. A tób))i ásóval, lapáttal jelentkező »célszerű szegényember«. A jelentkezőket szigorúan ellenőrizte a hatósági munkaközvetítő hivatal, mert a polgármester utasítása szerint csak a szegedi illetőségű munkanélküliek jelentkezését fogadhatta el. Megállapították, hogy körülbelül ötszázan aj munkakönyvvel jelentkeztek és igy nehezen lehet megállapítani, hogy ezek mióta vannak tenyleg munkanélkül. ' Mivel ilyen hatalmas tömeg munkást a város egyszerre nem foglalkoztathat, a polgármester ngy határozott, hogy három turnusra osztják be őket és minden turnus egy-egy hétig kap munkát a várostól. A munkanélküliekkel az uccatisztitási, csatornatisztitási munkát végeztetik el és feltöltetik velük a Kálvária-teret. Ehez a munkához ugyanis ingyen vasúti kocsikat kap a város. Az első turnus hétfőn munkába áll. A Borsi-kocsma halálos éfsiakája a siagedl törvényszék alélt 15 évi fegyházra iiéliék Vincze Gergely!, aki meq&lfe a Borsi lányokai és megsebesíteti egy S éves kisfiúi Izgalmas jelenetek a főtárgyaláson — A ténvfanu: eoy második e!em№ — A fegyőrök fékezték meg a vádlottat, amikor a vetélytárs mondotta el vallomását (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év augusztus 27-én éjjel, egy és két óra között véres kegyetlenséggel keresztülvitt kettős gyilkosság történt Csanytelek községben. Vincze Gergely gépész féltékenységből számos késszurással megölte Borsi Matildot, a Borsi-kocsma tulajdonosnőjét és ennek testvérét, Terézt. A gyilkosságot végignézte a Borsilányok 7 éves rokona is, Lajos Sándor, akinek könnyebb sebekkel sikerült megmenekülni a gyilkos gépésztől. Vincze a borzalmas éjszaka után elbujdosott a környéken, de a csendőrök 24 órai nyomozás után elfogták. A szegedi törvényszék péntekre tűzte ki a gyilkosság főtárgyalását. Reggel kilenc órára a főtárgyalási terem minden talpalattnyi helyét megszállotta a közönség. Két szuronyos fegyőr vezette a terembe Vincze Gergelyt Szőke bajuszu, ideges tekintetű, alacsony ember. Ruházata a gépészek jellegzetes kékes öltönye. Látszólag nyugodt, csak a válla rángatózik. Nemsokára bevonul a tanács is. élén Vild Károly elnökkel. A személyi adatok felvételénél kiderül, hogy Vincze Gergely 31 esztendős, háborút viselt, nőtlen gépész. Xégy elemit végzett, négy izben volt büntetve. Először erőszakos nemiközösülés kísérlete miatt ült egyhavi fogházat, a vitézi cim jogtalan használata miatt 100 ezer korona pénzbüntetésre ítélték, orgazdaság miatt a csongrádi járásbíróság kéthavi fogházzal sújtotta és közcsendháborítás miatt nyolcnapi fogházra Ítélték. — Miért kapta ezt a nyolc napot? — A Matild miatt. Egyszer, 23-ban megfenyeget, tem, hogy rágyújtom a házat, ha mm hallgat meg... Kétrendbeli gyilkosság büntette és egyrendbeli gyilkosság klsérleíe — Hallgassa meg, mivel van vádolva —, kezdi az elnök a vádirat felolvasását Augusztus 27-én éjjel 1 és 2 óra között késsel, pisztollyal felfegyverkezve behatolt Borsi Matildék lakásába és rövid szóváltás után először Borsi Matildot, aztán Borsi Terézt megölte, a 7 esztendős IMJOS Sándor megölését pedig megkezdte azáltal, hogy a kést a mellébe döfte... Vincze Gergely a vádirat olvasása alatt nyugod| tau néz bírái felé, a súlyos szavak látszólag meg sem rettentik. Most kezdetét veszi az izgalmas és gyorsan pergő párbeszéd az elnök és a vádlott között — Megértette a vádat? — Hát, hogyne... — Bűnösnek érzi magát? — Bűnösnek. Megszurkáltam őket.. — Mikor ismerkedett meg Borsi Matilddal? — Ismertem én őt mindég. Jobban csak 26-ban ismertem meg. Már akkor jártam oda, amikor még az anyja életben volt és az övé volt a kocsma. — Szeretője volt maga Borsi Matildnak? — Igen ...26 óta éltünk eauütt... — Együtt is laktak? — Nem. én a szomszédban, a ne'némnél laktam. — Kulcsa volt a Matildhoz? — Nem. A mi udvarunkból át lehetett látni hozzájuk és amikor mehettem, akkor oayy, a kutgémet eresztette fel, vagy a lámpát tette ki az ablakba ... — Miért kellett ilyen óvatosnak lenni? — Hát a Matild anyja, az öregasszony.s« Amikor az öregasszonyról beszél, hirtelen dührohamot kap, fejéhez kap, hangosan szidja az öregasszonyt —. .Az öregasszony nem szerétte. hogy a lányához járok.. . — El akarta maga venni a Matildot? — El, igenis, de az öreg ellenezte. Azért vártuk, hot/g meghaljon. 1929 nyarán meg is halt... — Hát akkor miért nem vezette oltárhoz Matildot? — Gyászolta az anyját.*. Nem lehetett... FelíQnik a harmadik: a Dánt Vincze ezután elmondja, hogy 26 óta egyfolytában jóba volt Matilddal. Mint gépész, sokszor elment Csanytelekről hosszú hónapokra és a Matild ilyenkor egyedül maradt 1929 nyarán is Pesten volt, amikor visszajött, megtudta, hogy á Matild körül llalász Szabó Dániel legyeskedik. — Hát hogy került oda a íialász Szabó Dániel? — kérdi az elnök. — Hogy került oda? Olyan az, mint a tanyai kutya, az öregasszonyok is azt mondják róla... Mindén azt mondta, hoey ád eau kocsi szalmát, aztán az a láng az övé, akit akar... — Hát a Dani járt-e a Matildhoz? ^ — Igen. 21-ben, vagy 22-ben. 0 előbb volt a szeretője, mint én... — Mondja el. hogy került jóviszonyba maga Matilddal. Öiezer koronából tízezer jár vissza. •. — Dani akkor már nem jár toda. 26 húsvétkor kezdődött Többször benéztem a kocsmába, a Matild mindég szívesen rámmosolygott Ha rendeltem és fizettem, az ötezer koronásból mindég tízezret adott vissza... Ebből láttam, hogy szívesen vesz engem. Egyszer azt mondta, hogy szeretne engem részegen látni. Hát én berúgtam. Akkor odajött hozzám és azt mondta: csukd be a szemedet és megcsókolta a számat... — Szóval a Matild kezdte... — Igen, ő kezdte, ő csábított, én nem akartam .. ¿1 Bizony Isten, ne tudjak innen elmenni, ha nem igaz... A vádlott az emlékek súlya alatt mindjobban összegörnyed, többször sirva fakad, kezét tördeli, széttárja karjait, zokog. — Hogy kezdett Dani újra bejárni a kocsmába? — Tudja, az ugy volt, hogy a tavaly télen bejött, aztán bort kért Matild rá se nézett, hiába nógatta: Nizzik már rám Matildka... — Szóval évődött a lánnyal? — Igen... A fene rágja le... Aztán, hogy olyan jó vendég volt, Matild is szívesen vette. 25—30 liter bort fogyasztott el... — Mikor kezdett maga haragudni a Danira? — Egyszer ott találtam őt, meg a gárdáját a kocsmában. Ott volt a kis Sanyi gyerek is a sarokban. Jó gyerek volt ez a Sanyi, nagyon szeretett engem, ügy szeretett, mint az édesapját« Dani ekkor kötözUödni kezdett velem, ugratott... Ott a Matild előtt... Egy ideig tűrtem» aztán azt • gondoltam: Mit, én a Danitól féljek? Megverem. I Nekimentem a Daninak, a többiek erre torkon| kaptak és az uccára dobtak... Dani juhászbottal kergetett... Ezért haragudtam rá... — Hát a Matild elidegenkedett-e magától? — Bujt előlem. Danival járt kocsin Csongrádra, mulatságra. Egyszer elfogtam a kútnál, megakartam csókolni, de elszaladt.. . — Most beszéljünk arról, hogy miért ment maga Matildhoz, akkor este, amikor a szerencsétlenség megtörtént? — Hallottam, hogy a Dani ott van. Hét órakor | találkoztam Matilddal és megkérdeztem tőle: — Már megint a Danival voltál? — Hát igen. Volt pénze... Most is megyek vele r Csongrádra... — Aztán hazamentem és lefeküdtem. Elszunnyadtam, éjfél felé pedig valami zajra felriadtam. Ugy véltem, a Dani kocsiia zörög..c Revolver, konyhakés, ásó, köléi... — Felugrottam az ágyból és ugy, ahogy voltam, alsóruhában, átmentem Matildékhoz. — Miket vitt magával? — Egy Frommert dugtam az övembe. De nem jó pisztoly, rossz, a háborúból hoztam magammal... — Hát, ha rossz, miért vitte magával? — llogg megijesszem a Danit! Aztán vittem egy kést is... — Hát ezt minek vitte?.u — Hogy megijedjen. Azt akartam, hogy boruljon térdre és mondjon el elefttem egy Miatyánkot, hadd lássa Matild... Hogy szégyenkezzen a Dani Szégyenkeztem én miatta eleget Vittem egy hosszú kötelet is, hogy majd megkötözöm, hadd lássák az emberek... — Mi volt a szándéka Danival? Hogy megöli? — Nem, csak föl elverem... Az ablak alatt a Dani hangját hallottam, nem felejtem él, amig élek... kz ajtóban felvettem egy ásót, a hónom alá vettem és bementem... A konyhába lámpát gyújtottam és azzal bementem a szobába. A Sanyi a konyhába aludt, a leányok benn a szobában. Amikor a lámpával bementem, felébredtek és felkönyököltek. — Hát te mit akarsz itt1 — kérdezte Matild. — Tán a Danit keresed? Nincs az már itt, régen elment... — Gondoltam, hoay te is elmentél vele.,, j