Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-08 / 5. szám

Szerda, Í930 január S Ara 16 fillér VI. évfolyam, 5. sau&na ELŐFIZETÉS: Hevonta helyben 3*20 vidéken é» BudopeítenJ-öO, tilllltlldrto 6-4» pengő. - Ffjyes »Am Ara hélköl« nao 1«, vníár- és Ünnepnap '•* «ttl. Hir­deMaeli (elvétele tarifa szerint. Megje­lenne ••6«« klvMelével noT»nto reinel BZBOED. f)xerkeMtO«éq< Somogyi ueca >2. I. em Telefon • 13—33. - Kiadóhivatal, klllcídn'ttlnyviftr é* Jegyiroda Aradi uccb 8. Telefon • 30ö. * Nyomda • Löw Lipót ucea 19. Telefon • 16-34. TAvlratl 6$ levélcím: DOraaqyarorttáq «zeged. Számvevők a tanyákon A legnagyobb aggodalommal fogadjuk a pol­gármesternek azt a tervét, hogy a városi ha­szonbéresek ellenőrzésére számvevőket küld a tanyára, akik a polgármester elgondo­lása szerint állandóan kint is tartózkodná­nak a tanyán — egy számvevő Alsótanyán, másik Csengelén — és ellenőriznék egyrészt a gazdálkodás módját, másrészt pedig azt, hogy a haszonbérleti szerződés rendelkezé­seinek eleget tesznek-e a haszonbérlők. Az ellenőrzés — a polgármester nyilatkoza­tából kitűnően — kiterjedne arra is, hogy a haszonbérlők létesitenek-e a szerződés ren­delkezéseinek megfelelően gyümölcsöst (a ha­szonbérlet szerződések nagyrésze ugyanis arra is kötelezi a bérlőket» hogy egy hold területet gyümölcsfákkal ültessenek be), a szerződés­ben magukra vállalt kötelezettségük szerint beültetik-e gyümölcsfákkal a haszonbérlemény területének egvhatpd részét, szerződésszerű trágyázási kötelezettségül; nek eleget tesznek-e, visznek el szalmát a haszonbérlet területé­ről, tartanak-e öt holdankint legalább egy lábas jószágot, vagy négy sertést, illetve nyolc juhot, a hoszonbérlemény széleit beültetik-e fákkal, mint ahogy azt a szerződések előír­ják s a kivágott fa helyéhe ültetnek-e a szer­ződésbeli megszabott korú facsemetét. Mindezt a gazdász-számvevők fogják ellen­őrizni, akiknek ezenkívül az lesz a feladatuk, hogy a haszonbérlőket az okszerű gazdálko­dásra o ktassák. Szegény haszonbérlők, még csak ez a szám­Tevői ellenőrzés hiányzik nekik és ez a szám­vevői oktatás! Ha hét-nyolc évvel ezelőtt esz­mélt volna arra a város, hogy nincs egyetlen haszonbérlője sem, aki a haszonbérleti szer­ződést betartja s akkor ellenőriztette volna a haszonbérlők gazdálkodását és azt, hogy a szerződés rendelkezései mennyiben maradnak megvalósítatlanok, a gazdasági konjunktura idején még csak lehetett volna indokot és ala­pot találni erre az ellenőrzésre. De most, ami­kor a legnagyobb probléma az, hogy a ha­szonbérlőktől hogyan lehet megkapni a ha­szonbért, amikor a legkomolyabb, a legtöbb figyelmet és a legtöbb hozzáértést követelő feladat az, hogy a haszonbérlők exiszlenciá­járól hogyan gondoskodjék a város, hogy a haszonbérlők meg tudjanak élni s a városnak a haszonbért is be tudják szolgáltatni, amikor százezer pengőkre rug a be nem hajtott s a veszélyeztetett haszonbérhálralék, mi értelme van annak, hogy számvevőket küldjünk a ha­szonbérlők nyakára s számvevőkkel tegyék nehezebbé' a •haszonbérlőknek amúgy is alig elviselhető életét. Most akarjuk a haszonbérlőket arra köte­lezni, hogy minden hatodik hold földet ala­kítsanak át gyümölcsössé, amikor nincs annyi pénzük és nincs annyi vagyonuk, hogy a haszonbért meg tudják fizetni? A mai idő a legalkalmasabb arra, hogy a vetésforgókat el­lenőrizzék, most kell kezdeni a törődést az­zal, hogy holdankint tartanak-e egy bivalyt, négy sertést, vagy nyolc juhot? Most érkezett el az ideje annak, hogy számvevőkkel ellen­őriztessék a tiz, tizenöt, husz évvel ezelőtt kö­tött szerződések egyes pontjainak betartását, amikor olyan idők elé értünk, melyekben inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy a haszonbérlőket hogyan tudjuk megtartani a haszonbérletben olyan módon, hogy fizessenek is haszonbért. Nem tudunk kitalálni valamit, ami olyan kevéssé birna aktualitással, ami olyan abszolút nem lenne alkalomszerű, mint a haszonbér­lőknek számvevők utján történő ellenőrizteté­se. Ha a város nem tudja a számvevőit fog­lalkoztatni, akkor még ne küldje őket ki la­kóknak az alsótanyai és csengelei városta­nyákra. Vagy ha kiküldi is őket ellenőrizni a fű növését s a felhők járását, tiltsa meg ne­kik azt, hogy a haszonbérlőknél alkalmatlan­kodjanak. Azt gondolják idebent a torony alatt, hogy a gazdasági iskolát végzett szám­vevő urak oktathatják a tanya népét, azt hi­szik, hogy az életüket az Íróasztal mellett eltöltött számvevő uraktól elfogad tanítást a = tanya népe? Tessék mintagazdaságokat be- I rendezni, tessék gyümölcsfacsometéket kiosz- I tani, áldozzanak többet időben és pénzben a baromfitörzsek szétosztására s ha mindez meg­történt, szervezzék meg az értékesítést, ha használni akarnak a haszonbérlőknek s ha használni akarnak a városnak. A föld népe szívesen tanul, ha látja az eredményt s ha az eredmény kézzelfoghatóvá teszi számára a tanítás helyességét. De hogy a számvevő urak a könyvbölcseségek iskolai emlékére oktassák Alsótanya gőgös haszonbérlőit, vagy Csengele szegényeit, erre csak az gondolhat, akiben hiába van meg a szeretet az emberek és ügyek iránt s akiben hiába él a segítés őszinte szán­déka, mert nem ismeri azokat az életviszo­nyokat, melyeket szabályozni és megjavítani kiván. Hágában egész nao tárgyalták a bolgár Jóvátételt, de még nem sikerült a megegyezés Bulgáriának 36 éven keresztül évi 12 és félmillió aranymárkát kellene fizetnie Ismét elhatasztódott a magyar ügy férgyaSása Hága, január 7. A hágai konferencia mai napján a bolgár kérdés tárgyalása szerepelt. Az angol lapok véleménye szerint a kisántánt azért halogatja az osztrák, valamint a bolgár kérdés elintézését, mert nem akar különösen az osztrák jóvátételi tartozások törlése áital Magyarország javára precedenst teremteni. Newyork Herald Tribüné azt irtja, hogy a kisántánt Magyarországgal szemben túlzott igényekkel lép fel. amelyek igazságtalanok és teljesíthetetlenek. Bethlen miniszterelnök tegnap Jaspar belga miniszterelnökkel, a hágai konferencia elnöké, vei és Snowden angol pénzügyminiszterrel tárgyalt, délután a magyar és olasz delegáció tagjai folytattak eszmecserét. Tardieu fran­cia miniszterelnök és gróf Bethlen István ta­lálkozásával kapcsolatban az egyik holland lap azt irja, hogy a magyar miniszterelnök a beszélgetés kapcsán szigorúan ragaszkodott a magyar állásponthoz. Tárgyalis a bolgárokkal Hágából jelentik: A keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottság ma délelőtt a Bulgária és a hitelező államok közt létrehozandó eaves­ség szövegét dolgozta ki. A bizottság megvizsgálta és jóváhagyta an­nak a megállapodásnak tervezetét, amelyet a szövegező bizottság a bolgár jóvátétel ügyében kidolgozott. A tervezetet nyomban átadták a bolgár delegációnak. A bizottság délután 5 órakor ujabb ülést tartott. Az ülésen a bolgár delegáció a megállapodástervezet megvizsgá­lása után bizonyos észrevételeket és ellen ja­vaslatokat tett. A hitelező hatalmak képvise­lői ezeket haladéktalanul tárgyalás alá foaiák venni. Hágából jelenük: A keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottság ma egész nap a bolgár jóvátétel ügyét tárgyalta. Megegyezés még nem jött létre. Az albizottság részéről tegnap elő­terjesztett javaslat szerint a bolgároknak át­lagban évi 12.5 millió aranymárkát kellene fizetniök, míg a bolgárok arra hivatkoznak, hogy korábbi terv szerint is csak 11 milliót kellene fizetniök és ők a maguk részéről fel­ajánlanak 10 milliót. A fizetési kötelezettség 36 esztendőre terjedne ki. Az e kérdésre vo­natkozó tárgyalások holnap folytatódnak, úgy­hogy a magyar delegációval eredetileg hol­napra tervezett tárgyalások előreláthatólag to­vábbi halasztást szenvednek. Bethlen nyilatkozata a holland sajtó előtt Hága, január 7. Gróf Bethlen István ma délben t'ooadfa a holland sajtó képviselőit. | Nyilatkozata során a miniszterelnök kijelen­tette, hogy a magyar delegációnak még ed­dig nem volt alkalma érintkezésbe lépnie a kisántánt delegációival. A magyar jóvátétel kérdésére a miniszterelnök számításai sze­rint valószínűleg csak csütörtökön, vagy pén­teken kerül sor. A miniszterelnök hangoz­tatta, hogy Magyarország leghőbb óhaja, hogy megegyezzék, de ez a megegyezés csak a jogi és a pénzügyi lehetőségek keretein belől tör­ténhetik meg, Loucheur nyilatkozata Hágai jelentés szerint Loucheur, a keleti jóvátételek rendezésére kiküldött bizottság el­nöke, tegnap kijelentette, hogy a nagyhatal­mak együttes erővel azon lesznek, hogy a kisántánt követeléseit olyan mértékre szál­lítsák le, hogy azt Magyarország ne utasít­hassa vissza. Kijelentette Loucheur, hogy a románok igen helytelenül jártak el akkor, amikor a magyar optánsok ügyének döntőbírósági tár­gyalásáról bírójukat visszahívták, de erről a nagyhatalmak nem tehetnek. A román lapok Bukarest, január 7. A Curentul azt írja, hogy praktikus módon Hágában semmit sem lehet megvalósítani Magyarország hozzájáru­lása nélkül. Ha Magyarország szembe helyez­kedik az optánskérdésnek a jóvátételi kérdés keretén belől való megoldásával, nem ma­i

Next

/
Thumbnails
Contents