Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

4 DÉLIWAtlV A KORSZAG jaguár a. ©regele és fiatalok Irta: Tonttiu Sáador. Karácsonykor az élet meghosszabbításáról Ír­tam egy kis elmefuttatást. Erre a cikkemre két levelet is kaptam, melyeknek egyike kritikai megjegyzésekre méltatja az általam csak súrolt kérdést, az öregek és fiatalok egymáshoz való viszonyát. Kritikai megjegyzéseiben a levél Író­ja felvet egy olyan problémát, amelyet másutt is nagyon gyakran szoktunk hallani,'hogy bol­dogabb lett-e az emberiség, mióta rászakadtak a gépkocsi, motorbicikli, repülőgép, rádió és jj modern technikának egyéb vívmányai? A levél írója sehogysem akarja honorálni azt a küzdelmet, amelyet az emberiség a repülőgép­pel és autóval az idő leküzdéséért folytat. Azt mondja, hogy amit mi heladásnak nevezünk, tulajdonképen csak látszat s a technika hala­dása felörli a modern emberiség idegeit. Amit én az élet meghosszabbításának nevezek, nem egyéb, mint küzdelem és védekezés ezekkel a romboló hatásokkal szemben. Ezekre az állítá­sokra szeretnék néhány sorban válaszolni. Hogy boldogabb leít-e az emberiség, mióta ismeri az automobilt, a repülőgépet és rádiót, erre a kérdésre csali hatCrozott nemmel felel­hetek. A hitem az, hogy a boldogság mennyi­sége az emberiség körében állandó és független a külső, technikai tényezőktől. De éppen azért az érv a másik oldalról sem állhat meg, értve a másik oldal alatt azokat, akik burkolt vagy nyílt f ormában a haladásnak bármely formáfát ültetik a vádlottak padjára. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy valaha így vetették fel a bol­dogság kérdését azokkal szemben is, akik a jól bevált kő helyett a rezet kezdték használni, vagy egy törékeny sajkán kimerészkedtek a nyílt tengerre. Tőlük is bizonyára megkérdez­ték, hogy boldogabbak lesznek-e, ha gyorsab­ban tudják ledönteni a fát, vagy ha megtud­ják, hogy mi van tul a kéklő tengeren? Mindig voltak, akik a boldogságra való hi­vatkozással hirdették a meglevő állapotokba vaió belenyugvást és a tespedés életfilozófiá­ját. A kövérkés Horatius, a kitartott emberek eletideáíja, akit álnokul hamis példaképnek szoktak az ifjúság elé állítani a középiskolák­ban, versben dorgálta meg azokat, akik küzdeni akarnak, mikor ökreik között békén megélhet­nek. Sebastían Brant, a tizenhatodik század hí­res humanistája, keserű sorokat irt a régi egy­szerű és boldog élet pusztulásáról. A vasutat megelőző időkből megvannak az angol királyi tudós társaság jegyzökönyvei, melyek minden­kit óva intenek a gőzzel végzett veszedelmes kísérletektől. A bajor királyi orvosi kollégium százegynéhány esztendeje bebizonyította, hogy a vonaío'c utasai feltétlenül agyrázkódásnak lesznek kitéve. Mikor az első vonatok Angliá­ban megindullak, nem kisebb ember, mini Ára­go, tartott a francia akadémiában előaJást ar­ról, hogy az uj közlekedési alkalmatosság fe­lesleges, mert amennyivel csökkenti a szálli­lási költségeket, annyival csappan meg Francia­ország nemzeti jövedelme. Ismeretes az a harc is, amelyet keu el teljes teológiai érvekkei felá­támasztva folytattak Angliában a kötelező him­lőoltás eJlen. Ezek a puritánok megették a csir­két, de tiltakoztak a baeillusok puszlítása el­len, mert «zok is Istc'n teremtményei. Amint ezekből látható, a haladás ellen emelt vádak egy cseppet sem ujak, csak a formájuk változik. Ma a forma az, hogy felesleges az autók száz kilométeres és a repülőgépek négy­százötven kilométeres sebessége. De mint ré­gen, ma is azt mondják, hogy az uj találmá­nyok se egészségesebbekké, se boldogabbakká nem fogják tenni az embereket. A vádak min­dig megvoltak és találkozni fogunk velük min­dig, amíg társadalmi együttélésben élnek em­berek ezen a földön. Hol van akkor a kérdés léayege? Ott, hogy az ócsárolt sebesség és az életnek egyre gyor­sabban lüktető tempója csak egyik jelensége annak a küzdelemnek, melyet az ember o.rért folytat, hogy úrrá váljék az anyag fölött. En­nek nincs köze a boldogsághoz, de igenis van köze a gazdasági élethez, a kultúrához és az emberi egészséghez. A gazdasági jelentőség­re egy kis példával könnyen rá lehet világíta­ni. Á régi országutakon egy métermázsa bú­za saját súlyának megfelelő összegért mind­össze száz kilométerre volt szállítható, ez a távolság a vasútnál 4500 kilométerre, f mo­dern óceánjáró gőzösöknél pedig 25000 kilo­méterre növekedett. Ezzel megszűnt az az álla­pot, hogy ugyanazon ország valamelyik részé­ben éhínség pusztított, az ország másik része pedig belefulladt a saját zsírjába. A kulturában a távolságok legyőzése talan még többet jelent. Bizonyos kulturjavak meg­szerzése feltétlenül megköveteli a helyváltoz­tatást. Lehetett ugyan valaki Kant és megírhat­ta a Tiszta ész kritikáját, anélkül, hogy kimoz­dult volna Königsbergböl, de Goethének már szüksége volt olaszországi impressziókra. Reám és sok más ezer emberre felesleges veszteség mindaz az idő, amelyet százszor megjárt uta­kon töltünk, viszont minden perc, amit meg­takaríthatunk, a megszerezhető kulturjavak mennyiségét szaporítja. T?az, hogy az önma­gáért való rekord-hajszolás Keyserling szerint a sofför-tipusu emberek korcshajtását termeli ki a modern társadalomból, de ez a típus más formában megvolt mindenkoron. Régente ez a típus volt az, amely egy túrában hajtott Pest­ről Bécsbe és nem bánta, ha dögre hajszolta a lovakat. A sebesség akkor válik értékké, ha magasabb céloi: vzolgálatábari qyőzi le a tá­volságot és az időt. De a modernek, akiket én szeretek azonosí­tani a fiatalokkal, különösen akkor vállalhat­ják a felelősséget, ha az egészség és higiéné ügyét szegezik velük szembe. Naiv és ostoba mese, hogy az ügynevezett régi és egy?zerü élet egészségesebb volt, mint a mostani. Hogy fizikailag erősebb és egészségesebb lett-e az emberiség, ennek a kérdésnek eldöntését nyu­godtan bízhatom az orvosokra. Orvosok nélkül is igazat adhat azonban mindenki nekem, hogy a modern közlekedési eszközök, a villamos, automobil, autóbusz, motocikli tágították ki a nagyvárosok körzetét ugy, hogy a városban dolgozó emberek nagyrésze kínt lakhatik a perifériákon és egészséges, jó levegőjű környe­zetben töltheti a szabad idejét. A modern ember elkorcsosodásáról szóló me­sékben én nem hiszek. Sportban a régiek a mai teljesítményeket meg sem közelítették. De van nekem egy nagyon egyéni tapasztalatom is, amelyet akárki ellenőrizhet. Az én testma­gasságom pontosan százhetvennyolc centimé­ter, szóval nem tartozom a legmagasabb em­berek közé. Esztendők óta járom Európa leg­különbözőbb muzeumait, de a sok száz kö­zépkori páncél között, amelyet láttam, alig akad egynehány, amely elég nagy volna ne­kem. Hogy lehetséges ez, ha az emberiség ál­lítólag korcsosodik? Az bizonyos, hogy a technikának minden ha­ladása áldozatokat követel és kezdetben aa áldozatok száma nagy. A repülőgépnél a szer­vezet nem bírja a hirtelen emelkedést és a nagy sebesség nem lehet haszon a tüdőre. A gépek, motorok azonban állandóan javulnak, a külső behatások ellen pedig az ember megtalálja a védekezés módját és a teljesen zárt repülőgép megóvja a szervezetet a káros behatásoktól. Végleges ítéletet erről a kérdésről mondani csak évtizedek múlva lehet. De hol leszünk mi, ha az évtizedek elteltek? És mi lesz a vita tárgya évtizedek multával? Bizonyára ugyanaz, mint ma, csak más formá­ban. Akkor is lesznek, akik az elmúlt régi idők­re, a boldogságra és az emberi alaptermészet­re való hivatkozással fogják rosszalóan csó­válni a fejüket. Csak a szereplök változtatják a szerepüket. Akkor mi leszünk a régi jó idők. Akkor mások lesznek az öregek és mások a fiatalok. Lázár Miklós ellen — Femyő Miksa lép fel? Budapest, január 4. Lapunk más helyén hi­vatalos híradást közlünk, amely szerint Li. zár Miklós főszerkesztőnek még mindig nem találtak kormánypárti jelöltet a tokaji vá­lasztókerületben. Szombaton éjszaka azután a félhivatalos il/OT. furcsa hirt közölt, amely szerint Lázár Miklós ellen — egy ellenzéki gondolkodásáról ismert közéleti iérfiu venné föl a küzdelmet. A furcsa jelentés a követ­kezőket mondja: *Budapest, MOT. A Mád—tokaji kerület vá­lasztópolgárainak 30 tagú küldöttsége ke­reste fel ma délután dr. Fenyő Miksát, a GyOSz igazgatóját és felajánlotta neki a ke­rület mandátumát. Fenyő Miksa köszönetet mondott a bizalomért, majd rövid beszédben vázolta programját és kijelentette, hogy pár­tokon kívül állva, elvállalja a jelöltséget.« Fagypont körül A Meteorológiai Intézet jelenli esbe 10 óra­kor: Hazánk keleti részein, ahol zz idő ködös volt, a hőmérséklet nappal is alig emelkedett a 0 fok fölé, nyugaton azonban derültebb idő mellett 5 Celsius fok fölé is emelkedett a hőmérséklet. Prognózis: Jobbára ködös idő, fagypont körüü hőmérséklettel. A szegedi hőmérő A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteoro­lógiai obszervatóriuma jelenti, hogy szombaton Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 3.2 fok Celsius, legalacsonyabb —0.7 fok Celsius, a baro­meter adata 0 fokra és tengerszinre redukálva reggel 7701 mm., este 770.7 mm., a levegő relatív páratartalma reggel 80.0 százalék, délben 80.0 szá­zalék volt. A szél iránya reggel déli, este dél­nyugati, erőssége 1—4. Cslka^ói terménytőzsde zárlat: Buza márciusra 27.19, májusra 27.99, juliusra 28 03 Rozs márciusra 23.47. májusra 23.07, juliusra 22.74. Tengeri már­ciusra 20*54, májusra 21.36, juliusra 21.72. lállandó Kiállítása ¡Hfiaiizfil-ier. raeíraMfle ncívfség. Az összes legkiválbób mesterek leg­jobb munkái hallatlanul Olcsó árban. Kedvexö flxeíési felíételelc. Megtekintés yásérkényszer nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents