Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-04 / 3. szám

4 DÉLMAGVAROnsz \G 1930 január 4« Elvágta felesége torkát, azután felakasztotta magát egy horgost földműves 'Szabadka január 3. Megdöbbentő véres esemény zavarta meg Horgos község újévi hangulatát. Szilveszter napján késő este futótűzként terjedt el a községben a hir, hogy Torma 'Antal huszonötéves földműves meggyilkolta huszonhárom éves feleségét, Radics Ilonát és véres tette után a ház padlásán felakasztotta magát. A községben Torma Antalt és fiatal, csinos feleségét sokan ismerték és a véres családi tragédia nagy megdöbbenést keltett. A tragédia tulajdonképeni inditó oka az a szegény emberek viszonyaihoz képest pazar bevásárlás volt, amelyet Torma Antalné kedden, Szilveszter napján eszközölt. A fiatal, heves természetű asszony, aki szerette a kényelmes és jó életet, kedden reggel magához vett nyolcszáz dinárt és elindult bevásárolni. Egyik üzletből a másikba ment, ennivalót, apróbb tárgyakat és ruhaneműt vásárolt azzal a szándékkal, hogy szegényes otthonukban vidám hangulatban töltsék el a Szilveszter estét. A nyolcszáz dinár észrevétlenül fogyott és amikor a fiatal asszony útját befejezte, a pénzből nem maradt egyetlen parája sem. Torma Antal délben jött haza a munkából és felesége gvanutlanul újságolta el neki, hol járt és mit vásárolt a délelőtt folyamán. A férj, amikor értesült arról, hogy felesége egy délelőtt elköltötte a keservesen összekuporgatott nyolcszáz dinárjukat, roppant dühös lett és szemrehányást tett feleségének ezért a könnyelmű költekezésért. Az asszony élesen visszafelelgetett és a házastársak között csakhamar parázs csetepaté támadt. A lakásból kihallatszó nagy lármát a házban lakók is hallották, de nem tulajdonítottak neki nagyobb fontosságot, mert a férj és feleség között az asszony könnyelműsége miatt máskor is voltak már heves viták, amelyek azonban minden esetben békés elintézést nyertek. Ezen a napon azonban nem igy történt. A házastársak kőzett a bevásárlás miatt kitört vihar egyre veszedelmesebb méreteket öltött, már közel voltak a tettlegességhez, amikor váratlanul ugy határozlak, hogy elmennek a kisbiróhoz és őt kérik fel arra, döntse el, kinek van igaza. A délután folyamán fel is keresték a kisbirót, aki meghallgatta a panaszokat és kibékitelle a harcban álló feleket. Torma Antal és felesége megbékülten távoztak el, de alig, hogy hazaértek, ismét kitört a vihar, most még hevesebben és elkeseredettebben, mint az előbb. Hogy a csukott ajtók mögött mi történt, azt senki sem tudja. A lárma egyszerre elhalkult és ettől kezdve csönd volt a házban. Senki sem tudta, hogy ekkor már .lejátszódott a borzalmas tragédia és a házbeliek azt hitték, hogy, mint máskor is történt, a házastársak békét kötöttek egymással. Jóval később az egyik szomszéd valamiért benyitott a lakásba. A szoba sötét volt és csendes. A szomszéd beszólt, de nem kapott választ, mire rosszat sejtve kiment és értesítette a házbelieket. Lámpát gyújtottak cs bementek a szobába. A helyiség képe semmi gyanúsat nem árult cl, a bútorok a helyén voltak, de a szoba üres volt. Ugy látszott azonban, mintha az ágyban feküdne valaki. Felemelték a takarót és a dunna alól Tormáné eltorzult, véres feje bukkant elö. A párna és a lepedő csupa friss vér volt és az asztal előtt egy véres kés hevert a földön. Azonnal értesítették a rendőrséget és a megjelent bizottság megkezdte a gyilkosság részleteinek megállapítását. Egy másik csoport Torma Antal keresésére indult, átkutatták az Udvart ós felmentek a padlásra is, ahol rábukkantak Torma Antal holttestére. A gyilkos férj véres lette után felment a padlásra és felakasztotta magát. Mikor rábukkantak, már nem volt benne élet és mint megállapították, a halál egy órával előbb bekövetkezett. A községi orvos megvizsgálta Torma Antalné holttestét és megállapította, hogy a szerencsétlen asszony torkát gyilkosa teljesen keresztülvágta. A borzalmas vágás feltétlenül halálos volt és Tormánét akkor sem lehetett volna megmenteni, ha a bűntényt előbb felfedezik. Á gyilkosság lefolyásának nem volt szemtanúja. A helyzetből Ítélve, Torma szóváltás késf, az ágyra teperte a feleségét, hátracsavarta a fejét és egyetlen húzással átvágta a nyakát. Mindez pillanatok alatt történhetett, mert a szomszédok nem hallottak segélykiáltást, sem pedig halálhörgést, ami valószínű is, mert a penge teljesen keresztülvágta a nyelő- és légzőcsövet és a szerencsétlen aszszony pillanatok alatt meghált. A gyilkos férj azután felfektette halott feleségét az ágyra közben annyira dühbe jött, hogy felkapta a 11 és a fejére húzta a takarót, majd a padlásra kenyér meliett az asztalon heverő nagy éles | ment, ahol végzett magával. Az alkoholista asszonyt 8 év alatt 7 évi és 7 hónapi börtönre ítélték (A Délmagyarország munkatársától. Csütörtökön szuronyos fegyőrök kisérték a Csillagbörtönből Gyulára Nyegrucs Sándornét, aki régi ismerőse a szegedi büntetőbíróságoknak. Az asszony jelenleg egyesztendei börtönbüntetését tölti a Csillagban, amelyet Csongrádon elkövetett lopásért kapott. A gyulai törvényszék pénteken ugyancsak lopásokért vonta felelősségre az asszonyt Nyegruezné 1928 telén Gyula és Békéscsaba környékbeli tanyákon számos tanyafosztás követett el. Megleste, hogy mikor távoznak e i a tanyabeliek lakásukról, azután álkulccsal behatolt a házakba, összeszedte az értékesebb tárgyakat azután a zsákmánnyal ügyesen eltávozott A lopott holmit az első alkalommal eladta, a pénzt pedig elitta. Hosszú időn keresztül folytatta üzelmeit mig a csendőrség véget nem vetett garázdálkodásainak. A tárgyaláson érdekes dolgok derültek ki ag asszonyról. Kitűnt, hogy a 34 éves asszony nyolc év óta, lopások miatt összesen hétévi és héthónapi börtönbüntetést töltött ki, úgyhogy egyik szabadulásától a következő eütéléséig csak egy-két hétig volt szabadlábon. Szabadságát ugyanis nyomban lopásra használta fel, hogy alkoholszenvedélyének élhessen. Érdekes az is, hogy vakmerőségéhen egyszer odáig ment, hogy megtámadott egy kocsit, amit egy asszony hajtott és az asszonyt letaszítva a kocsiról, a rablott jószággal el« hajtott. A törvényszék Nyegrucz Sándornét négyéül szU goritott dologházra Ítélte. Az elitélt asszony a dologház miatt felebbezést jelentett be, mert — mint mondotta — a börtönbüntetést szivesebben ki* állja, mert ott legalább nem kell állandóan dolgoznia. IBro szezón után téllkaSiál és szőrmeöuntla készletemet saját áron. 26 P. REICH ERZSI. Érdekes pör az asztalos munkabére, a százados bútorai és a fimérnök ezer pesiyife körül (A Délmaggarország munkatársától.) Rendkívül érdekes és szokatlan pörben fo« Ítélkezni néhány nap múlva a budapesti járásbíróság. A pör szereplői kivétel nélkül szegediek, akik közül az alperes időközben Budapestre költözött Kakasú Sándor, Horváth Mihály-uccal asztalos még 1924-ből tartozott Bánhidg Zoltán Máv. főmérnöknek 75 millió koronával. A főmérnök többizben igyekezett ezt az Összeget behajtani, de ez sohasem sikerült. Julius 23-án megjelent Kakuszi műhelyében Szerencsig Árpád csendőrszázados és előadta, hogy bútorokra volna szüksége. Meg is egyeztek abban, hogy Kakuszi készit egy komplott háló- és konyhaberendezést 1000 pengő értékben. A százados kijelentette, hogy nem várja be már Szegeden a bútorok elkészültét, mert áthelyezték Budapestre. Megállapodtak abban és írásba is foglalták meglépett. Kiderült az okiratból az is, hogy az engedményezés augusztus 12-én történt Az asztalosmester kijelentette az ügyvédnek, hogy nem egyezik bele az iígen elintézésbe. Ezután dr. Balassa István és Jenő ügyvédek utján megindította a pört a százados ellen. Keresetében előadta, hogy Szerencsy Árpád önkényesen és egyotdaluiag megváltoztatta a szerződésüket, amenvnyiben nem készpénzzel, vagy takarékkönyvvel fizetett, mint ahogy ők megállapodtak. De máskülönben is magánjogi megtévesztés esete forog fenn, mert a százados akkor, amikor a bútorokat megrendelte, rosszhiszeműen járt el, mert elhallgatta, hogy ő Bánhidy Zoltán engedményese és hogy azzal a szándékkal jött, hogy ezt az összeget jjymódon vásárolja le. Az ügy érdekességéhez tartozik az ís, amint iViegaiiapoaiaK aanan es iras™ » uiguui^ u«8- kiderüU" h Szerencsy Árpád sógora Bánhidv aliapodásukat, nogy _ Kakuszi köteles _ augusztus , Zoltw^ f nfir kim^eteie elé érdeklődéssel 15-re a bútorokat elkészíteni és azokat Ungár < Benő szegedi szállítmányozónál Szerencsy Árpád : nevére letétbe helyezni. Ezzel a raktárjeggyel jelentkezik a százados ügyvédjénél, aki a vételárat teljes összegében kifizeti. Megjegyezte még a százados, hogy ügyvédjénél egy takarékkönyvet fog deponálni, hogy ebből legyen fedezhető a vételár. Augusztus 13-án Kakuszi felkereste a százados ügyvédjét és arra kérte, hogy 15-én neki csak az asztalosmunkát fizesse ki, a festők részére külön utalja ki a pénzt. Az ügyvéd azt válaszolta, hogy fölösleges komplikálni az ügyet, az egész összeget az ő kezeihez fogja kifizetni, abból aztán tetszése szerint fizethet bárkinek. Kakuszi ebbe belenyugodott és 15-én beszállította a szállítócéghez a bútorokat. A kapott raktárjeggyel azután felment az ügyvédhez a pénzért Ekkor érdekes jelenet játszódott le. Amikor Kakuszi belenyúlt a zsebébe, hogy a beraktározást igazoló raktárjegyet felmutassa, az ügyvéd kivett a fiókjából egy iratot és azt az asztalosmester elé tartotta. Megdöbbenve olvasta Kakuszi az okiratból, hogy régi adósa, Bánhidg Zoltán, az 6, 192't-böl származó 15 milliós tartozásból, kereken 1000 pengSt engedményezett Szerencsy Árpádra. Az ügyvéd kijelentette Kakuszinak, hogy ezt az összeget levonja, mivel a főméruök jogaiba, az engedményezési okirat alasiáu a százados I Zoltánnak. A pör ! néznek a jogászok. Br. GrtMélt horams Kihrt vh ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitün.6 hatásu. Csak zárt üvegekben kapható a 506 Szent MóRims (gyógyszertárbanKI» Uvcg Ara 1.20, nagy Uveq 4» 2.40. Színházjegyek a Débnagyarország isgylrodáfákan eiSvéteSS dil ní №BI vAlffiaHk I? Sejtő! olcsélÉagil HJ||J!© é» kellékek gasdlag választékban 523 B^SJgBB POC há,ózalt é* <mő készClékek ir^ i lm 1WT (P legújabb modellekben 18 Oavl részletre nálam kaphatók. Szántó SáJlíW BÍDierssksöCnél Szeasö. Hiss ucca 2.