Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-04 / 3. szám

BZBSED. Szerue»zM«<g: Somogyi aeca »2. ÍL em. leieion: J3-33. - Kiadóhivatal, feöic»aoltönyTil4r és fegylroda Aradi aeca S. Telelőn: JOb - Nyomda • Löw L'pól aeca »9. Teleion 16 34. T6*lroll ét levélcím: Délmagyarorízég «»eged. VámmWűll városfejlesztés Az akoltelepek ugye, ami tegnap bukkant fel a kőzígazgatásbau, ugy látjuk, több figyelmet érdemel, mint amennyiben részesíteni akarják. Az ügy felbukkanása újra aktuálissá teszi azt a megállapítást, hogy a város közigazgatása csak kétféle üggyel foglalkozik: vagy olyannal, amit a minisztériumok szabnak elébe, vagy olyannal, ami véletlenül bukkan fel. Természetesen ez nem arra mutat, hogy a komoly tervszerűség, a körültekintő és előrelátó megfontoltság állítja össze a tenni, .valók rendjét. Egyszer a színházi kérdés televénye fakad ki, máskor az akoltelepek kérdése vetődik lel, — így gondoskodik a véletlen e programtalan közigazgatás számára feladatokról. Csodálatos: a város urai tizenhat éven keresztül ott mennek el az akoltelepek mellett s minthogy a szatymazi ut arra vezet el, bizonyára nem is csak üres fantázia táplálja ezt az elképzelést, ott mentek el a város urai az akoltelepek mellett, de — száz pengőt fellepnénk egy lyukas mogyoró ellenében, — bizonj'os, hogy tíz városi ur közül kilenc nem tudta, hogy ezek a telkek a város tulajdonát képezik s hogy azok milyen feltételek mel. lett vannak bérbe adva. Hogy is tudnák az ifjú Benjáminok azt, hogy valamikor mjt végeztek a Fodor Károlyok, Zombory Antalok és László Gyulák. Ha a régi akta előkerül, mégcsak -betekintést nyernek« a ma urai, de ha nem kerülitek elő, ha például a levéltárban ^megszakad a kapcsolati-, ha egy aktának magvaszakad, az előzmények ismerete nélkül kénytelen intézkedni az utód. Ugy gondoljuk: a racionalizálás idején talán nem ártana Összegyűjteni és nyilvántartani a város által kötött szerződéseket is, mint ahogy a városi szabályrendeleteket egy köíelbe nem gyűjtötték, de kellene gyűjteni s nemcsak a város kötelezettségeinek, hanem a város jogosítványairól is készülne egy nagy nyilvántartás. Hány olyan jogot szerzett a magánosokkal kötött szerződésekkel a város, amelyik az idomulás következteben veszendőbe megy s veszendőbe megy, mert az emlékezetből kiesett 8 nincs, ami emlékezetbe idézze, ha egyszer onnan kihullott? Hány telket adott el a város kedvezményes áron, kikötve meghatározott időn belül az építkezést? A háború idején mégcsak előállottak az építkezésre kötelezettek, hogy a rendkívüli időre való tekintettel a város adjon haladékot szerződésben kikötött kötelezettségüknek teljesítésére. A város megadta a halasztást egyszer, megadta kétszer, többet azután a legtöbben nem is kérték. S most, amikor a legnagyobb szükség lenne arra, hogy a város rákényszerítse építkezésre a kedvezményeket elfogadókat, attól kell tartani, hogy a nem használat következtében elenyészett a jog is. Nem ismerjük annyira a kérdést, Hogy jogi vitába szállnánk az -illetékeseks-kel afelett, hogy tizenhatévi tűrés után érvényesithető-e a városnak az a joga, hogy az akoltelepek bérletét felbonthatja s nem fog-e bírói segélyben részesülni az a felfogás, hogy aki tizenhat éven keresztül elnézi a szerződés tárgyának szerződésellenes használatát, az e kikötésről lemondottnak s a szerződés tárgyának más módon történő használatába beleegyezettnek tekintendő. Mi jobban félünk attól, hogy egy Hegedüs-telep, vagy Tóth Bélatel er> épül ott. ahol ezelőtt a boldog világBHB№HBBOnnnBmRS! Szombat, 1950 Január 4 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 3. szám ban« kurtafarku malacok gömbölyödtek zsi'rsertésekké. Hogy mit jelent ez a várownkivüli városfejlesztés, azt már a példákból jól tudjuk. Először csak hely kell, ami fölé födelet emelhessen a szerénység. Ám a födél után kell a járda, a járda után a közvilágítás, a közvilágítás után vízvezeték, azután orvos, tanító, pap, iskola és templom s azután annyi kötelezettség és annyi teher, amennyit sem a telepek lakói, sem a város közönsége nem birnak el. Mi természetesnek, érthetőnek és jogosnak is tartjuk mindezt a követelést s a legmagától értetődőbbnek tartjuk a telepeknek törekvését a fejlődés után. A várost azonban iaz egyenletes fejlesztés szabálya« szerint kell építeni. Ha a polgárság rettentő erőfeszítésével a város belső területén megalkotta a Hágából jelentik: "Délután 2 órakor a Binnenhofban a hat meghívó hatalom, Németország, Belgium, Franciaország, Anglia, Olaszország és Japán megbízottai értekezletre ültek össze avégből, hogy a munka módszerének kérdésében megállapodásra jussanak. Jaspar belga tniniszferelnök javasolta, ELŐFIZETÉS: Havonta Helybea 3-20 vidéken é» Budapesíen 3-öfí. ttUUSldlfa Ö-40 pengS. -- Egyet szém fira hÉiktSrnap 16. vasár' ét Ünnepnap 44 Ulti. ITIr.delések felvétele tarifa »Kerlnt. Megjelealk •»étf'í (elvételével naponta reggel közmüveket s ha megvan a készség arra, hogy újra csak relteuetes erőfeszítéssel a külvárost is ellássa a városi élet feltéleleivel, akkor nem szabad mesterségesen kiszorítani a város népét a körtöltésen kívülre pusztán csak azért, mert ott pár pengővel olcsóbban lehet telekhez jutni. Mire az építkezés befejeződik s kezdődik a közmüvek költségeihez való hozzájárulás, ugvis kiderül, hogy milyen mérhetetlenül drága lesz az olcsó telek. Okosabb,' megfontoltabb s ha ugy tetszik: racionálisabb városfejlesztési tervet szeretnénk látni s nem olyant, amelyik faólak helyébe vályogólakat »varázsol« a dorozsmai útra. Necsak a belvárosnak s necsak a körtöltésen kivüli müváros-nak íysson a gondoskodásból! hogy két bizottságot alakítsanak, amelyek egyike a Németországot érdeklő kérdéseket teszi vizsgálat tárgyává, a másik pedig a volt ellensége- hatalmak másik csoportját. Magvarországol és Bulgáriát, érdekli» kérdésekkel foglalkozik. Ti« percig tarloíí asz első ülés A delegátusok 5 óra előtt gyülekezni kezdtek és az üdvözlések után sorra elfoglalták helyüket. A francia delegáció tagjai, élükön Tardiea miniszterelnökkel és Briand külügyminiszterrel, melegen üdvözölték Bethlen István grófot és a magyar delegáció többi tagját. Az értekezlet ezúttal a felsőház üléstermében ülésezett, amelynek méretei meglehetősen szűkek, úgyhogy álig tudja befogadni a népes delegációkat. Az elnöktől balra ültek a francia és az angol delegátusok, jobbra a belga és a német delegátusok foglaltak helyet. A négyszögletes asztal átellenes sarkán ültek a magyar delegátusok. Jaspar elnök néhány perccel 5 óra után nyitotta meg a hágai értekezlet II. ülésszakának bevezető plenáris ülését. Megnyitójában külön üdvözölte Magyarország, Ausztria és Bulgária képviselőit, akik a mult értekezleten nem voltak jelen, a mostani ülésszakra azonban meghívást kaptak. Az elnök rövid megnyitó beszédéAftl a nyilvános ülés véget ért. A karzatok kiürítése után az értekezlet tagjai bizalmas Illési tartottak". Jaspar elnök javasolta, hogy két bizottságot alakítsanak, az egyik a német, a másik pedig a nem német jóvátételi kérdésekkel foglalkoznék. Az értekezlet hozzájárult az indítványhoz. A német jóvátételekkel foglalkozó bizottság elnökévé egyhangúlag Jaspart, a nem német ügyekkel foglalkozó bizottság pedig Loucheurt választotta meg elnökének. Az első bizottság még ma este összeül. A második bizottság holnap délelőtt fél 11 órakor tartja első üléséi't BeíMen az első ülésen (Budapesti tudósítónk telefonjelentésc.) Hágából jelentik: A mai értekezleten az érdeklődés központjában Bethlen István gróf magyar miniszterelnök állott, akit az összes delegátusok üdvözöltek és az egész ülés foIvamáü feltűnően fiayjeltek. Rövid nyílt illéssel megkezdődött a II. hágai Bizalmas értekezleten két Jóvátétel! blzoltsSgot alakítottak—A magyar kérdéssel fogla kozó bizottság szóm* balon megkezdi tárgyalásalt, elnöke Loucheur (Budapesti todóaitónk telefonjelentése.) Hágából jelentik: A magyar delegáció ma délelőtt 11 órakor érkezett meg Hágába. A delegátusokat a pályaudvaron dr. Török Béla hágai magyar kóvet fogadta. Azokra a szállodákra, amelyekben a magyar delegátusok 1 aljnak, magyar lobogókat tűztek ki. Az egyes delegációk köreiben nagyon bíznak abban, hogy az értekezlet minden különösebb nehézségek nélkül végezni fog feladataival. Az anya. got a lehető leggondosabban előkészítették és éppen ezért bizonyosra veszik, hogyha előre nem látott akadályok nem merülnek fel, a konferencia január 15-éig befejezi munkálatait. A figyelem most elsősorban * német Jóvátétel ügyére irányul. A keleti jóvátétel ügyével kapcsolatban a nagyhatalmak kívánatosnak tartanák, ha ez a kérdés barátságos alku utján rendeződnék, de ha a tárgyalások meg is hiusuluának, illetékes körök szerint ez nem lesz befolyással a Youngterv életbeléptetésére. A tárgyalások súlypontja., mint a Népszövetségnél, ugy itt is a zárt fiíísekre helyeződik át és a nyílt ülések csak jóváhagyják a zárt üléseken letárgyalt anyagot Előériekexlet