Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-03 / 2. szám

SSBOED. s*crke»il6íéo - Somogyi ucca 22.1. em, Telelőn: 13-53.'Klodóhlval»!, köic»önkrtrirv<Ar legylroda Afadl acca S. Telelőn- 30b - Kyomda LHw Ltpoi occa 19. Telefon 16-34. TAvIraíl «« levélcím: Délœoayarorsiàg »icncd. m a fejlel! 'Az uj esztendőnek a régifői való elválasztása merőben önkényes valami. Sem csillagászati, sem gazdasági, sem pedig közigazgatási szempontok nem indokolják, hogy miért ¡éppen január elseje legyen az a nap, mikor időszámításunk cezúráját megvonjuk. Az évszázados gyakorlat azonban ezt a napot lette meg az egymásra következő esztendők ajtónállójává és kapunyitogatójává s a szokás hatalma hozza magával, hogy ezen a napon szokták az emberek egy esztendőre egymást elhalmozni jókívánságaikkal. Db szokásban van az is, hogy a közélet különböző terein működő egyéniségek, akárcsak a mérlegét készítő kereskedő, ezen a napon számolnak be az elmúlt esztendőben történtekről és az üdvözlések és az üdvözlésekre adott válaszok keretében horoszkópot állítanak fel az uj esztendőre is. Sajnos, az elmúlt esztendő semmiféle vonatkozásban nem volt kedvező. A gazdasági élet kezdettől végig a dermesztő mozdulatlanság képét mutatta. A mezőgazda nem tudta termékeit értékesíteni, az iparos nem termelésének fokozásáért s a kereskedő nem piacának kiszélesitéséért fáradott, hanem minden energiáját a meglevőnek átmentésére és az ellenállható tényezők elleni, sokszor meddő küzdelemre volt kénytelen fordítani. Az általános nyomottságnak ebben a hangulatában hiányoztak a nekilendülést jelző kezdeményezések és uj alapitások. Csak egy téren volt emelkedés: a fizetésképtelenségek és kényszeregyességek szomorú statisztikájában. Ezek gazdagították a gazdasági élet vértelen, de mégis kegyetlen háborújának Höfer-jelentéseit. Nem csoda, ha ez a szomorú kép tükröződik vissza az újévi üdvözlő beszédekből és a rájuk adott válaszokból is. Sehol egy biztató kijelentés, sehol egy vigasztaló sugár. Megállapítása a bajokuak, kifejezése az általános reménytelenségnek és nagyon, de nagyon kevéssé kecsegtető, koncepció nélküli felsorolása a kívánalmaknak és teendőknek. Ugyanaz, amit számtalanszor hallottunk, sőt amit különböző alkalmakkor mi is megirtunk: leszállítása a közterhekn-k, lefaragása a forgalmi adónak és mérséklése a társadalombiztosító különböző járulékainak. Önállóan mindezek a panaszok igazak és ugyanennyire igaz az a megállapítás is, hogy a kormánynak legelsőrangú kötelessége olyan gíizdasági politikának a megteremtése, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem valamennyi rétege részére a munkálkodást, megélhetést és boldogulást. Az általános helyzet mellett nem lehet hibáztatni senkit, ha ilyen volt az újévi beszédek és program jellegével bíró nyilatkozatok hangulata. Aki kivül áll a kormányon, az csak kívánalmakat hangoztathat, de nem lehet kívánni tőle, hogy magára vállalva a kormány feladatát, programot és megélhetési föltételeket adjon az ország számára. Mégis volt ezeknek az újévi beszédeknek egy hiányosságuk, hiányzott belőlük egy gondolat, amelyet fájdalmasan nélkülöztünk. Hiányzott belőlük az önbizalom hangjának megszólalása. Felesleges felsorolnunk mindazokat a nagy megpróbáltatásokat, melyeken a magyar gazdasági élet a háború kílörésétől * kezdve, a kényszergazdálkodás, bolsevizmus, ellenséges megszállás, infláció, elzárkózási politika, tőzsdei válságok általános űzlettelenség idején Pénlek, 1950 íánuár 3 Ara 1© fillér VI. évfolyam, 2. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO vidéken é» Dudape»ten 3-ÔO, kUl№!d«n 6*40 pengd. -- Eíjye® srAm ôro hétköinon ÍS, vaMi. és Unnepnat) 24 Hll. HírdeléseU Irlví-lcle íarlin szerint Megjelenik 'íétlfl kivételével naponta retjgel keresztül mostanáig átment. Voltak, akik e megpróbáltatások pergőtüzében elhullottak. De maga az a gazdasági élet, amely mindezt kiáltotta, több elismeréssel lehet önmaga iránt és több önbizalommal tekinthet a jövő elébe, mint amennyit a magyar ipar és kereskedelem önmaga számára követelni mer. A háborúnak egyik nagyou furcsa hatása volt, hogy tökéletesen felforgatta a közgazdaságtan tudományát. Ahol azelőtt törvényekről beszéltek, nem maradt meg más, mint ködös bizonytalanságok tömege. Megtanultuk, hogy a gazdasági életet nem csupán a kereslet és kínálat, fizetési eszközök és áruk, arany és papír egymáshoz való viszonya szabályozzák, hanem mindezek mellett óriási, sőt sokszor egyenesen döntő jelentőségük van a lélektani momentumoknak. Objektív tényezők mellett a gazdasági élet legfőként hitj-e és bizalomra van fölépítve. Ennek a bizalomnak pedig nemcsak a gazdasági alanyoknak egymásközti viszonyában kell megnyilatkozni, hanem legalább ugyanolyan mértékben önmagunkkal szemben is, az önbizalom formájában. A háborút elvesztette az a hadvezér, aki j meg verettet ésének aondo'atával megv a csa- I tába. A gazdasági harcban el kell pusztulni annak, aki csak a jó konjunktura idején tud és akar dolgozni, de nem bízik benne, hogy át tud lábolni a nehéz időkön. Coué bölcseségének megfordított hangoztatása, hogy az üzlet úgyse fog sikerülni, hogy a pangás úgyse fog megszűnni, hogy az adós úgyse fog fizetni, egyenes provokál ása a válság kimélyülésének. Az iparnak és kereskedelemnek pedig tudattalanul kártékony vészmadarai azok az iparosok és kereskedők, akik az úgyis mindegy szüntelen hangoztatásával kiölik még azt a kis bizalmat is, ami panaszkodás helyett dolgozni akaró társaikban megmaradt. Azért föl a fejjel az ujesztendőben! Lesznek megpróbáltatások, hát legyenek. De legyen bátorságunk önbizalmat is hirdetni. Ha négy esztendővel ezelőtt egy rövid ideig tartó látszólagos fellendülés idején volt bátorságunk megmondani, hogy csalóka az öröm és nem jött el a hegyen-völgyön lakodalom idője, most legyen bátorságunk hirdetni, hogy eljutottunk a válság mélypontjára, ahonnét gs ut már felfelé vezet. Ezzel kell megpótolnunk az újévi irott nyilatkozatokat és elhangzott beszédeket. Kedvezőtlenül ítélik meg a ma kezdődő hágai koisfirinda kilátásait A beleli jóvátétel a legveszedelmesebb pontja a konferenciának — írja a Berliner Tagebiaít — A magyar delegáció pénteken érkezik Hágába (Budapesti tudósilónk telcfonjelentése.) Hágából jelentik: A mai nap folyamán már igen sok delegáció érkezett Hágába. Este 6 órakor külön vonaton jött meg a francia delegáció Tardieu miniszterelnökkel, Briand külügyminiszterrel, Locheur közmunkaügyi miniszterrel és Cheron pénzügyminiszterrel. Ugyanezzel a vonattal érkezett meg Jaspar miniszterelnök vezetésével a belga delegáció is, amelynek tagjai Brüsszelben szálltak fel a franciák különvonatára. A francia és a belga delegáció már a vonatban megkezdte tanácskozásait. A II. hágai konferencia els5 összejövetele pénteken délután 3 órakor lesz, amit követ az első plenáris ülése A Berliner Tageblatt szeiint beavatott politikai körökben biztosra veszik, hogv a II. hágai konferencia ülése igen hosszú időre fog kinyúlni. Azt hiszik, hogy a konferencia hete. kig fog eltartani és lehetséges, hogy többször félbe is fogják szakítani. A lap bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a keleti jóvátétel egyik legveszedelmesebb pontia lesz a konferenciának. A Vossische Zeitung bizonyosra veszi, hogy Hágában éppen ugy nem fognak megegyezni a keleti jóvátétel ügyében, ahogyan Párisban sem sikerült a megegyezés. A lap szerint a í keleti hatalmak nem irják alá a Young-egyez- j ményt, ami ellen a nagyhatalmak, beleértve Németországot is, bebiztosították magukat, amikor megállapodtak abban, hogy a Youngegyezmény életbeléptetésére elegendő a mesLhivó nagyhatalmak ratifikálása is. Párisi jelentés szerint az Intransigeant azt irja, hogy ~ , a II. hágai konferencia készülöfélben levő határozatai súlyos veszedelmek' kel fenyegetik Franciaországot. Londonból jelentik: Az angol delegáció ma este elutazott Hágába. Az Ewening Standard azt irja, hogy a konferenciának még súlyos akadályokat kell leküzdeni. A konferencia sikere egyelőre még kétséges és a francia delegáció optimizmusa korainak látszik. Budapest, január 2. A Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével elindult magyar delegáció pénteken délben érkezik Hágába. A konferencia megnyitó ülésén már a magyar kiküldöttek is résztvesznek. A hágai konferencia az első napokban a nyugati jóvátételek ügyével foglalkozik. Hogy a keleti jóvátételek ügyében mikor kezdik el a tárgyalásokat és hogy a nyugati jóvátételi tárgyalásokkal párhuzamosan tárgyalják-e, az kizárólag a konferencia menetétől függ, de valószínű, hogy január 13-ig befejezést nyernek a hágai konferencia tanácskozásai. Az opíánsok Igénye magánkövelelés, amelynek semmi köze sincs a jóváíételbez, irfa a Manchester Guardian London, január 2. A Manchester Guardian vezércikke foglalkozik a II. hágai konferencia nehézségeivel. Cikkében kijelenti, hogy, az erősen megcsonkított Ausztria és Magyarország semmieset' re sem fizethet olyan magas jóvátételt, mint amilyent az osztrák-magyar birodalom clbirt volna. d