Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

0 DELMAGYAKij>№£AG 1930 fanuär Accumulatorok lOllését megbízhatóan, szakszerűen és olcsón eszközli szar&tossóg mellett Fonyó Soma rédlószakGxlela 404 Kölcsey ucca 4. az. Telefon 105, ság, valami főlűletes és tetszetős idea, mint romboló hatású bacillus, fertőzi mindjobban és jobban az egészség«« gondolkozású emberek gondolkozását is. Ez a beteg idea abban kulminál, hogy a szegedi színház na tartson többé operai ensemblét, hanem vendégszerepeltesse időről-időre — hetenként vagy havonként egyszer — a magy. kir. Opera ensembléját. őszintén bevallom, hogy első pillanatban ugy állok ez előtt a probléma előtt, mintha azt hallanám, hogy a Nemzeti Múzeum havonkint egyszer vendégszerepel Szegeden, hogy bemutassa gyűjteményeit. Roppant érdekes! Nagyszerűi Oh, igen, hallom az ellenvéleményezők lekicsinylő és gúnyos, szinte megvető kijelentéseit e hasonlatomra! Hallom a hangos kacagást is! De jó urak, fönhéjázással és gúnyos kacajjal nem igen lehet ezt a kérdést elintézni. Hol kezdődik önök szerint az úgynevezett opera-ensemble? És hol végződik? Kik jönnek vagy jöjjenek le egy-egy előadásra a magy. kir. Operából? Egyesek szerint elég, ha a két, esetleg négy főszereplő lejön. Mások már azt szeretnék, ha a kórus is lejönne. Természetesen a karmester is, — mert ugy-e, mégis csak annak kell a versenyt lovagolni, aki belovagolta a lovat? Vagy talán ugy gondolják az operán sporoló urak, hogy az itteni karmester betanítja a kórust, a kis szereplőket a saját ízlése, zenei műveltsége és fölfogása szerint és aztán megérkezik a négy főszereplő a karmesterrel cs mehet a függöny? Avagy talán 2—3 nappal előbb jöjjenek le a pesti művészek, hogy egy kissé — ugy ahogy — összepofozzák a dolgot? ÉS mindez talán olcsóbb, mint a mostani álla* pot? Es a szegedi zenekuli urának talán nagyobb dicsősége? Hát ilyen mentalitás mellett mi szűkség van Fichtner Sándor filharmónikus zenekarára? Minek a püspöki székesegyházban az egyházi énekkar és zenekar, minek a gyönyörű zenepalota és abban minek a gyönyörű hangversenyterem ? (Pardon, most veszem észre, hogy ez még nincs is meg s talán ilyenformán sohasem is lesz meg.) Nem, kérem, igy nem játszunk. Ez nem oldja meg a szegedi szinház válságát. Nem pedig azért, mert azzal, hogy a magy. kir. Opera művészeit, esetleg egész eosembléját hozzák le, nem spórolnak az urak semmit. Semmit. Sőt talán végeredményben rá is fizetnek. Vagy beszűntetni teljesen az operaelőadásokat — ha viseli ezért valaki az erkölcsi felelősséget —, vagy szerződtetni azt a bárom-négy, maximum őt énekest, akik operát is énekelnek Szegeden. De elvenni a kenyeret ettől a pár embertől és lerombolni szlvíelenfll, kíméletlenül, amit évtizedeken át, itt becsületes, szorgalmas munkával annyian építettek — ez sem erkölcsi, sem anyagi, sem semmilyen szempontból el nem fogadható. Két verziót hallottam az operaelőadások megoldását illetően. Az egyik az volna — mint fentebb érintettem —, hogy csak a főszereplők jönnének le, a keret, vagyis a zenekar, kórus, kisszereplők, anyag stb. megmaradna Nézzük hát meg közelebbről ezt a kérdést most már számszerüség, költség szempontjából. A szegcdi színháznál föltétlenül szükség van egy szoprán- egy alténekesnőre, egy lenorístára, egy baritonistára és egy. basszistára. Ezek az wüfjoevewil operai tagok. Mert az úgynevezett másodtenorista vagy másodbasszista már nem par exellence operai tag. Azok már játszanak — kell, hogy játszanak —• más darabban is, már csak azért is, mert rendesen kezdő emberek, akiknek sem rutinja, sem repertoárja nincs. Ezeket tehát nem lehet az opera-büdzsébe erőszakolni. Az őt elsőrendű szereplő — egyenkint és átlag havi 500 pengővel számitva — 2500 pengőt kap. Ide kell, hogy számítsuk még az operakarmestert is, összesen tehát hat ember á 500 pengővel 3000 pengő. A válságot megoldók prepozíciója szerint »ezek most majd nem kellenek«. Jönnek a pestiek. De mit gondolnak az urak, mennyiért jönnek? Személyenkint és előadásonkint 3— 400 pengőért. Ha azt veszem, hogy a legkisebb személyzetű darabhoz is kell három főszereplő, minimálisan ezer pengőbe kerül egy este. De természetesen karmestert akkor is kell tartam, mert a keretet valakinek ba kell tanítani, arra pedig az operettkarmester rendesen nem ér rá. Ha tehát egy hónapban csak kétszer jönnek le a pestiek, az 2000, de inkább 2400 pengő. Ebez jön az itteni operakarmaster, mondjuk, 500 pengővel, ez havonta 2COO—3000 pengő. És két előadási Az itteni ensemble pedig játszhat hetenkint egy előadást, vagyis havonkint négy előadást. Hogy nem félszik ? Annak sok minden és sok mindenki lebet oka, de én meg vagyok győződve róla, hogy az opera-tagok nem okaL ők szívesen énekelnének minden héten egy előadást. Most nézzük azt a nagy nivókülönbséget, a pesti és a helyi szereposztás kőzött. Hát igen, itt vannak különbségek. De korántsem akkorák és olyanok, mint a laikusok képzelik. Felelősségem teljes tudatában jelentem ki, hogy azok a differenciák, amelyek mutatkoznak, nem is annyira az egyes szereplők egyéni kvalitásaiban jelentkeznek, hanem a mellékkörülményekben. Nem tudom, hogy a magy. kir. Opera színpadán ma hazai tenorista olyan 6okkal jobban elénekli-e például Radamest az Aidában, mint Szóród | Ferenc. De jobb a zenekar, más a szellem, más a beállítás, az állandó és szorgalmas próbák, a müvek állandó müsorontarlása, a közönség és legfőkép a hozzátartozók, a benső emberek szeretete, fanatizmusa az operai műfaj iránt, mint legeslegelső és mindenekfölött álló előadó művészi produkció iránt. Ez az, ami füti, ambicionálja, serkenti őket, mindig szebbet, mindig jobbat produkálni. De itt, ahol minden reggel arra ébrednek énekeseink, hogy hallják a számukra készülő akasztófa kalapácsütéseit, itt kinek van kedve énekein^ dalolni?! Tessék a többek kőzött itt is keresni a nivókülőnbséget. Egyébként a nivóról nem is beszél itt senki. Itt csak a spórolásról van sző. Ezzel a megoldással nem spórolunk. Nézzük a másik tervet, amely szerint Radnai kéthetenkint lerándulna egy teljes entembléval, nevezetesen karmesterrel, szólistákkal, kórussal, sőt jésetleg zenekari megerősítéssel is. Igen, de ugy hirlik, hogy ezért garanciákat kér, esténkint 1800 pengőt, felemelné biztosan a helgárakat, talán J00—Í50 százalékkal, de mindezt is csak azon esetben, ha a keres, kedelml miniszter ingyen vonatot ad rendelkezésre oda-vissza és végül, de legfőképen, ha meg is tud ilyen értelemben egyezni a tagokkal. Nagyon könnyen megtörténhetik az a bizarr eset, hogy a vendégszereplő tenorista majd Szórád Ferenc lesz, akivel az Operaház szaporítani fogja a számbelileg ma is nagyon gyenge tenoristagárdáját. A végeredmény tehát az lesz, hogy ugyanannyi pénzébe kerül a szegedi színháznak az operakultusz, mint ma, esetleg ugyanazokat a művészeket fogja hallhatni, csak nem hetenkint, amint lenni kellene, hanem kéthetenkint. Summo summarum: az operaelőadásokkal Szegeden, az egyetemi városban, a vidék legnagyobb kulturgócpontján, ahol 150 ezer pengőért építenek — hála Istennek — egy világraszóló orgonát, amelynek csudájára fognak járni az idegenek, spórolni csak egyféleképen lehet: teljesen beszüntetni, már csak azért is, nehogy azok az idegenek, ha egy estét itt töltenek az Alföld fővárosában, meghallgathassanak egy operaelőadást. Tessék megcsinálni! A tanuk felismerték a vádlottat, a (értettek az (üzletből való árukat, — a törvényszék felmentette a kirakaífoszlogaíóssal vádolt Pintér Imrét (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Gőmőry-tanácsa kedden tárgyalta Pintér Kotró Imre notórius csavargó és betörő bünügyét. Az érdekes tárgyalás hallgatókőzőnsége között detektívek helyezkedtek el, akik erősen figyelték a hallgatóságot Pintér Imrének a betörés elkövetésénél ugyanis segítőtársai voltak, akik még nem kerültek rendőrkézre. A detektívek azt remélték, hagy egyik-másik cinkos felmerészkedik a tárgyalásra. Pintér Kotró Imrét kétrendbeli betöréssel vádolta az ügyészség. November végén szabadult ki a Csillagból, ahol lopások miatt töltötte üntelését. December 4-én éjszaka ismeretlen tettesek feltörték a Nitsovits- és a Soós.féle rövidáru üzletek kirakatait és összesen 500 pengő értékű holmit vittek magukkal. A nyomozás kezdetén tanuk jelentkeztek, akik elmondották, hogy a betörés estéjén a jelzett üzletek előtt gyanús embereket láttak cirkálni. Az adott személyleírás alapján sikerült elfogni Piutér Imrét. A további nyomozás során kiderült, hogy Pintér a betörést kővető napon pénztárcákat, harisnyákat kinált eladásra. Pintér a detektívek előtt először bejsmerte, később tagadta bűnösségét. A keddi főtárgyaláson Pintér Imre kijelentette, hogy a betöréseket nem 6 követte el. Tagadta a bűncselekményeket akkor la, amikor a tanuk állították, hogy hasonló formájú férfit láttak az üzlet körül. A detektívek annakidején lefoglalták a nála talált és állítólag a betörésből származott dolgokat A tárgyaláson a károsultak felismerték az 6 üzletükből származó holmikat. Pintér Imre ezek után Is megmaradt amellett, hogy nem ő volt a betörő. A felismert holmikra vonatkozólag azt állította, hogy azokat egy barátjától kapta. Tóth István, Spelert János tanuk kihallgatása után a törvényszék Pintér Kotró Imrét felmentette, mert nem talált bűnösségére kellő tárgyi bizonyítékot. j Az Ítélet indokolásában kimondotta a tőrvényi szék, hogy nyomós gyanaokok merültek fel a bűnösségére vonatkozólag. A bíróság elrendelte a vádlott szabadlábra helyezését Dr. Balázs Sándor ügyész az itélet ellen felfolyamodást jelentett be és kérte Pintér Imrének további fogvatartását. A törvényszék ezt a tábla határozatáig el is rendelte. INGYEN KAP s Széchenyi lllafszertárban (Kék csillag mellett) 1 doboz FÉMCOMPICT-PUDERT, ha január 31-éig vásárol V« litor eredeti elsőrendű Kölni vizet 6 pengőért 10 fiilép stoppoló pamut üaivAIlin^l Tisza Latos körút 4Z|o. £im V Űílíuai, Grasselly vaskeresk. mellett. § Barta Dezső ügyvédi irodáját Oeák Wemm ucca 23. számú házba (Holizer-ház) helyezte át