Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

1930 január 29. neLMAfiTAIIOItSZIG 3 Belvárosi Mosl Jan.'ár 29 ín, íze dán a szárnyas ember szimfóniája CLBFia eaw és c ¡HKLES RQGERS főszereplésével és a kisérő ¡nüsor Előadásuk kezdete 5, 7, 9 vas:'r- és linnemao 3, 5. 7, 9 órák» iïwizmwsess»! WBNG1 Korzó Mozi . Január 29, 30 an. szedán csütijCkön BiHie Dave, Lwcy Soraîne. Enîâniâ Morenó iftsw (n'í<»»'fc Asszony, kl a férjei szereli. — ATMIMTIH­COLIEEN MOORE tószer plifével M«ry ne hagyd magad. H'fadá«nk kezdete 5. 7 P. vasár- és Antiepnai 3 5, l. !' ónk r Kiosztották a Kossuth Lalos-sugáruti bérház lakásait Ha májusra elkészül a bérház már akkor, — különben csak augusztusban köte­lesek a lakók beköllözködnl CA Délmagyarország munkatársától.) A város uj, Kossuth Lajos-sugáruti bérházának építését a tavasszal befejezik és valószínűleg május elsején beköltözhetnek az uj lakók. Ab­ban az esetben azonban, ha az időjárás kedve­zőtlensége meglassítaná az építés tempóját, csak augusztusban foglalhatják el a lakók lakásaikat. A lakásokért nagy volt a versengés. Több­Száz kérvény gyűlt össze a polgármesternél, aki most osztotta ki a lakásokat és most ál­lapította meg a lakbéreket is. A polgármester határozata szerint a bérház egyetlen ötszobás lakását természetbeni lakásként, lakbérfizetcsi kötelezettség nélkül, illetve a hivatalos lakoér­illetménye ellenében dr. Debre Péter, a köz­kórház igazgató-főorvosa kapta meg. Négyszobás lakást kapott évi 1800 pengő bérért Fehér Ignác, háromszobás lakást 1760 pengőért Szojka Kálmán. A kétszobás laká­sokat özvegy Gábris Elekné, Cserni Etelka, Erdélyi István, Sztrokay Mária és Fleisch. mann Aladár 1100, özvegy Murka Lajosné, dr. Temesváry Lajos, Kovács Dezső, Hofmann Jú­lia, Leinzinger Gyula és Draskóczy Jenőné 1150, Winkler Emilia, özvegy Beliczay Tiva­darné, dr. Benczédy Lajosné, Jármay Vil­mosné, Kratofil Dezső 1400, dr. Mester János, özvegy Masa Jánosné és Miliálovits Géza 1310 pengőért kaptak. Egyszobás lakást kapott vitéz Bertóty Elek 800, Schupilza Ottó 700 pen­gőért. A lakások ára emeletenkint változik. A pol­gármester fentartott egy két- és egy egyszobás lakást a gyermekkórházban alkalmazandó ápolóapácák számára. A két lakást ugy egye­sítik, hogy a feleslegessé váló második elő­szoba és konyha fölhasználásával őt lakó­szoba lesz. 'A polgármester írásban is kiadott végzése ézután a következőket mondja: >Felhivom az itt felsorolt folyamodókat, szí­veskedjenek legkésőbb február 5-én déli 12 óráig Írásban, a városi I. tanácsi ügyosztály vezetőjénél, dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnoknál nyilatkozni arra nézve, hogy a kiutalt la­kást az itt megjelölt évi bér ellenében haj­landók-e a város közönségétől bérbe venni? Amennyiben a megállapított időpontig nem nyilatkoznak, ezt ugy tekintem, mint hogyha a lakást nem fogadnák el és igy ezen határ­idő után annak újból való hasznosítása iránt fogok intézkedni. Szeged közönsége részéről kijelentem (és ez a polgármesteri határozat legfeltűnőbb része), hogy ezeket a lakásokat a város kö­telezően csupán 1930 augusztus 1-vel adja át. amennyiben azon­ban azok 1930 május l-re tény­leg elkészülnek és beköltözésre alkalmassá válnak, ugy azokat tartoznak a bérlők május else­jén el is foglalni és a bért ez időponttól fizetni, még ha nem költöznek is bele. A május elsejei beköllözhetést a város nem biztosithatja, az ebből származó esetleges hát­| A hél kimagasló eseménye: Î POLA NEGRI LukicS Pál altrakelúja, a rányokért a város semminemű, felelősséget nem vállal.« Tehát: a horribilis lakbérfizetésre kötele­zett lakók (mi lesz a városi építkezések lak­bércsökkentő tendenciájával?) csak arra kap­nak biztosítékot, hogy augusztus elsejéd be­költözhetnek, a polgármester ellenben a vá­ros közönsége nevében kötelezi őket, hogy már májustól fizessék a lakbéreket, ha má­jusra elkészülnek a lakások. Ez magyarul azt jelenti, hogy az uj bérház jövendőbeli lakói nem tudják, mikorra mondják fel jelenlegi lakásaikat. Májusra nem mondhatják föl, mert hátha csak augusztusban költözhetnek be az újba, ha pedig augusztura mondják föl és tör­ténetesen májusra elkészül a bérház, a május­tól augusztusig tartó időre kétszeres lakbért kell fizetniök, akár beköltöznek az ui lakásba, akár nem. Remélhetőleg a közgyűlés, a jogforrásként megnevezett városi közönség képviselete, kor­rigálni fogja ezt az érthetetlen és lehetetlen határozatot. Isméi zárt ülésen tárgyallak a közMrház költségvetésének csökkentéséről Csökkentik a betegek étkezési költségeit, megváltoztatják az étrendet — Két-három hústalan napot rendszeresítenek a szegény betegek ápolási dijának redukálása miatt ; Premier csUlOrlük Belvárosi Mozi. J (A Délmagyarország munkatársától.) A város közkórházi bizottsága kedden délben ülést tartott dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester elnökletével. Az ülés, amelynek napi­rendjén a város egyik legsúlyosabb problé­mája, a közkórházi költségek redulcálásának kérdése szerepelt, természetesen szigorúan bi­zalmas volt, azon a nyilvánosságot képviselői újságírók nem jelenhettek meg. Az ülésen történtekről a polgármester adott rövid és semmitmondó tájékoztatót, amelyből éppen a legnagyobb jelentőségű részletek nem derűi­nek ki, de nem derül ki belőle az sem, hogy például miben áll a betegek étrendjének meg­változtatása. — A kórházi bizottság, amely ebben az ügyben nemrégen már tartott ülést és elren­delte bizonyos váUoztatások bevezetését, most azt állapította meg — mondotta a polgármes­ter —, hogy az uj rendszer nagyon jól bevált, nem vált kárára a betegeknek, nem szen­vednek sérelmet a közegészségügyi szempon­tok sem. A mai ü\£sen a közkórház költség­vetésének többi rubrikáját vizsgáltuk át és ahol lehetett, csökkentettük a költségeket. Ter­mészetesen vigyáztunk arra, hogy ezzel a csökkentéssel ne szenvedjen kárt a közegész­ségügy fontos érdeke sem. Erre a csökkentésre azért van szükség, hogy eltüntessük azt a de­ficitet, amit a kórházi ápolási díjak csőkken. tése, illetve a népjóléti miniszter által meg­térítendő összeg makszimálása idézett elő. Ezenkívül gondoskodnunk kellett egy ujabb kiadás fedezetéről is, nevezetesen arról, hogy, a sebészeti osztály felszerelésének kiegészi­tésére, néhány uj műszer beszerzésére szük­séges húszezer pengő felszabaduljon a kór­ház költségvetéséből. Ezt az összeget szintén a kiadási tételek aránuos csökkentésével sza­badiloltuk fel. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy tulaj•< donképen miből áll és milyen következmé­nyekkel jár a kórházi költségvetés kiadási tételeinek redukálása?. — Elsősorban a betegek étkezési kőltségeii csökkentjük ugy, hogy jobban utánanézünk a vásárlásnak, nagyobb gonddal keressük meg az olcsóbb beszerzési forrásokat, megválloz' tatjuk az étrendet. Ez természetesen nem d diétás betegekre vonatkozik, hanem azokra, akik rendes kosztot kapnak. Eddig csak egy hústalan nap volt a kórházban, ezután kettő, vagy három lesz. Ezentúl egyszerűbb kosztot kap a kórház ápoló és egyéb személyzete is, Ennyit mondott a polgármester a kórházi bizottság határozatairól, a többit rábizta — a közönség fantáziájára. Az árokhafult szegedi polgár özvegyének kártérítési pöre és a hivatalosan elismert életveszély (A Délmagijarország munkatársától.) Jőrégen tör­tént már, a7ó'a megjárta a dolog kártérítési pör for­májában két bíróságot is, hogy a Nemestakács-uccá­ban súlyos kimenetelű szerencsétlenség történt. Megcsúszott valaki a sikos járdán, beleesett a nyilt csatornaárokba, amelyben akkor alig husz centi­méternyi víz volt és a szerencsétlen szegedi pol­gárt később holtan találták meg a szennyes víz­ben. özvegye a temetés után pört inditott a város ellen, mert az életveszélyes járda és a nyilt csa­torna eltartójától, kenyérkeresöjétől fosztotta meg. Keresetében arra kérte a bíróságot, hogy ítéljen meg számára a város terhére bizonyos évjáradékot. A pórt először- a törvényszék tár­gyalta, amely a szakértők és a tanuk kihallgatása alapján megállapította, hogy a szerencsétlenség­ért a város felelős, ezért az özvegy számára hetven pengő havi járadékot ítélt meg kártérítés címén. A várost képviselő tiszti ügyészség a törvényszék ítéletét megfelebbezte a táblához, amely nemrégen szintén megállapította a város felelősségét és kár­térítési kötelezettségét, azonban a havi járadékot hetven pengőről ötven pengőre szállította le. A táblai ítélet — függetlenül az esetleges felülvizs­gálati kérelmekre — azonnal végrehajthatóvá vált. A tiszti ügyészség a tábla Ítéletéről szabálysze­rűen értesítette a polgármestert és kérte, hogy rendelje el az őtvenpengős havi járadékok kifizeté­sét, egyben felhatalmazást kért a felülvizsgálati kérelem benyújtására is. A tiszti ügyészség *pro domox megjegyezte a polgármesterhez küldött je­lentésében azt is, hogy ezeknek az életveszélyes járdáknak to­vábbi megtürése még sok pénzébe kerül­het a városnak, azért igen ajánlatos, ha intézkedés történik külvárosi életveszély megszüntetésére. A Dolcármester azután határozott. Az ügyész' iifSitlllil eredmenyt jelent \ \nnir hm* ™

Next

/
Thumbnails
Contents