Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

SZEGED, SzerkeszlO»éq: Somogyi ucta 22.1. em. Teleton: l3-33.'KlBdóhivou>l, (tíllc»HnkönyviAr é* (egylroda : Arndl ucca 8. Teleton: 30Ö. ^ Nyomda • töw MprtI ucca 19. Telefon - «6—34. TÄvlrart és levélcím: DélmagyoronsAg Szeged. Szerda, 1930 Január 29 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 23. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-2P vidéken «* Budapesten 3-60, kUltOlddn 6-40 pengd. — Egyes szám Ara hélkö*. nap te, vasAr- Ét Ünnepnap i4 MII. ISlr~ deíések felvétele tarifa szerint. Megjeleník n«tm Kivételével naponta reggel yamai^yi'Bt^itaiiijigMiwiiw'iifi1 'msmssmm Népjóléti bizottságon Az az incidens, ami a határidőn tul jelent^ kező munkanélküliek foglalkoztatása körül felmerült, tanulságosan jellemzi a közszellemet, ami közigazgatásunkban uralkodóvá vált, az ; érzéket, ami községi szociálpolitikánkat irányítja, a »megparancsolom« és »megparancsoltam* szavakkal gyakorlatba vett ukázjogot s azokat a hatásokat, melyeknek ez a korlátlan jog is — korlátlanul alá van vetve. Amikor vadászterületet ad bérbe a közigazgatás akkor nem nézte azt, hogy a vadász urak nem későn adták-e be pályázatukat, vagy bánatpénzüket. Tudunk olyan esetről is, hogy egyik pénzintézet az ajánlat benyújtására megszabott határidőn tul módosította ajánlatát, arról is van tudomásunk, hogy mikor nemrégiben egy jelentékeny értéket képviselő városi objektum megvételére hirdettek árlejtést, olyan ajánlkozóval kötötték meg a szerződést, aki nem tett le bánatpénzt. Vannak tehát esetek, amikor a szigorú formaságoktól el lehet tekinteni. A munkanélküliek jelentkezése természetesen nem tartozik ezek közé. Ha munkanélküli nem akkor jelentkezik inségmunkára, amikor Ínségben van, hanem öt peccel a jelentkezésre kitűzött határidőn tul, akkor, — rőndnek muszáj \ lőnni — a munkanélkülit munkaalkalom nyújtásával a polgári közösség az éhhaláltól már nem menti meg. Ha pedig a munkanélküli nem jól választja meg szószólóját, akkor megint mehet a szociálpolitikai sóhivatalhoz panaszt tenni. Mert megint csak nem az a fontos, hogy a munkanélküli rászorul-e a munkára s j megérdemli-e azt a támogatást, hogy szabad | neki egy hétig a csatornát tisztítani, vágtáz uccát söpörni, hanem az, hogy ki emel szót az érdekében. Ha szociáldemokrata titkár, akkor nincs csatornatisztilás és uccasöprés, ha katolikus legényegyleti titkár, akkor még nyári kánikulában is felfogadják őket hólapátolásra. Ezek és az ehez hasonló jelenségek vetik fel azt az ötletet, hogy talán érdemes lenne a közgyűlésnek szociálpolitikai bizottságot is szervezni. Most van úgyis a bizottságalakulások szezonja. Olyan futkározás folyik az egyes bizottságokba való bejutás érdekében, mintha holtig tartó diszt és keresetet jelentenének a bizottsági tagságok. A könyvtárbizottságot nem hívták össze az utolsó husz évben — hogy régebben mi volt, arra nem tudunk visszaemlékezni —, a zenedebizottság tagjai már arról is megfeledkeztek, hogy ilyen bizottság is van a világon, van itt bizottság bőven, el lehet helyezni mindenkit s a törvény csak a zsir- és lisztfelhalmozást bünteti, de a bizottsági tagságok, felhalmozását nem. (Bizonyára azért sem, mert a bizottsági tagságok nem — elsőrendű szükségletei a köznek. A bizottsági tagságok csak a bizottsági tagoknak elsőrendű szükségletei.) Jó lenne ez a bizottság arra is, hogy a szociáldemokrata törvényhatósági tagokat is el lehessen helyezni valahová. Mert ha már a közgyűlésből nem lehet őket sem eltanácsolni s ha már az igazoló választmány sem tudja őket kiigazoltatni, kifelé mégsem lehet annak ódiumát vállalni, hogy a munkásság képviselőit kiszorítja a többség minden ügy előkészítéséből. Mégsem adhatnak ennyire kiváló propaganda anyagot s agitációs eszközt politikai ellenfeleik kezébe. Csináljanak egy szociálpolitikai bizottságot s a legényegyleti titkárok mellett adjanak ott helyet a munkásság képviselőinek is, legfeljebb »foglalkoztatva« lesznek ezek is s nem lesznek a törvényhatósági bizottságnak is munkanélküli tagjai. Mindezt azért bocsájtjuk előre, hogy meggyőzzük a többséget a szociálpolitikai bizottság megalakításának szükségességéről s kedvet is csináljunk nekik ennek a bizottságnak megalakításához. Mert ha azt mondanánk, hogy a belátás, a józan megfontolás, az élet parancsa, a viszonyok kényszerítő hatása követeli azt, hogy ne csak ötletszerűen s ne csak dilettánsok módjára, hanem rendszeres munkát végezve vállalja és végezze a város a szociálpolitika ránehezedő feladatait, akkor talán inkább a szociálpolitikai bizottság megalakítása ellen alakítanánk ki a többségben a hajlandóságot. A rendszeres munkát az állandó feladatok teszik szükségessé s a rendszeres munka tanácsolja azt, hogy szociálpolitikai szakbizottság álljon a hatóság mellett. A februári közgyűlés fogja megalakítani a bizottságokat. A mai időkben nem lehet a 30—40 év előtti sablonra dolgozni. Azokat a szakbizottságokat kell megalakítani, amelyekre szükség van. Ha a kormánynak van egyre bővülő hatáskörű népjóléti minisztere, a városnak pedig népjóléti tanácsnoka nincs, legalább népjóléti szakbizottsága legyen. A szakbizottságok tanácskozása úgyis titkos, — ne féljenek tőle. np Primo de Rivera lemondott A tisztek bizalmatlanságot szavaztak a spanyol diktátornak — Az u} miniszter» elnök: Berenger tábornok (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A Times esti kiadása egy a francia—spanyol határról érkező jelentést közöl, amely szerint Primo de Rivera lemondott és Alfonz elfogadta a lemondást. Primo de Rivera azért szánta volna el magát a lemondásra, mert a tisztekhez intézett körkérdésre beérkezett válaszok alapján nyilvánvalóvá vált hogy nem ringathatja magát illúziókban a tisztek feltétlen bizalmát illetően. Primo de Rivera előre láthatta, hogy a többi válasz sem lesz más és mielőtt a tisztek bizalmatlansági szavazatai nyilvánosságra kerültek volna, célszerűnek látta, hogy benyújtja lemondását. A Times azzal a megjegyzéssel közölte ezt a hirt, hogy eddig sem megerősítést. sem cáfolatot nem kapott. Londoni jelentés szerint a British United Press ugyancsak azt a táviratot kapta a francia határról, hogy Primo de Rivera lemondott. Páriából jelentik: A késő esti órákban az Ágense Rádió megerősíti a Primo de Rivera lemondásáról szóló hirt. A diktátor délben jelent meg a királynál, akinek átnyújtotta lemondását. Utódjául Berenger tábornokot emlegetik. Éjszaka egg órakor jelenti budapesti tudósttónk: Madridból jelentik: Az éjszaka folyamán kiadott hivatalos kommüniké szerint a mai minisztertanácson Primo de Rivera közölte a kormány tagjaival, hogy személyi és egészségügyi okokból lemond és szándéka megmásíthatatlan. A kormány tagjai csatlakoztak Primo de Riverához, mire a diktátor kihallgatást kért a királytól és bejelentette az összkormány lemondását. A király Berenger tábornokot bizta meg kabinetalakitással. " " \ Pozsonyban letartóztatták a hamis százdollárosok terjesztőjét T (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Berlinből jelentik: A rendőrséghez Pozsonyból az a hír érkezett, hogy az ottani rendőrség letartóztatta Fischert, az ismert berlini kommunistát, a hamis 100 dollárosok egyik terjesztőjét. A berlini rendőrség kétséggel fogadta a hirt, miután a Pozsonyban letartóztatott Fischert Ferencnek hivják és a pozsonyi Fischer nem 100, hanem 50 dolláros hamisítványt próbált elhelyezni. Azt azonban nem tartják kizártnak, hogy a Pozsonyban letartóztatott Fischer szintén tagja a nemzetkőzi dollárhamisitó szervezetnek. ,t J ' „ . V , Az Ítélőtábla három évi fegyházra ítélte Nagy István volt törvényszéki bírót Budapest, január 28. A budapesti ítélőtábla Gadó-tanácsa ötnapos tárgyalás után ma délután hirdette ki a tábla Ítéletét. Az ítélet dr. Nagy István elsőrendű vádlottat a lopás büntette, valamint a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségének vádja alól felmen, tette, de bűnösnek mondja ki egyrendbeli folytatólagosan elkövetett megvesztegetés bűntettében és az elsőfokú Ítélet megváltoztatásával háromévi fegyházra, ezer pengő pénzbüntetésre és 10 évi hivatalvesztésre itéli. A tábla Fazekas Endréi a közokirathamisitás vádja alól felmenti, de sikkasztás vétsége miatt öthónapi fogházra és 500 pengő pénzbüntetésre itéli. Fazekasnál a hivatalvesztés büntetés kimondását a tábla mellőztet Dr. Gazda Győrgyöt megvesztegetés büntette cimén egyévi és kilenchónapi börtönre, ezer pengő pénzbüntetésre és ötévi hivatalvesztésre Ítélte. Nagy lstvánné szül. Lubik Júlia és Nemes Rózsi vádlottak felmentő Ítéletét a tábla helybenhagyta. Dr. Nagy István büntetéséből az elszenvedett vizsgálati fugsággal egy évet és kilenc hónapot kitöltöttnek vett a biróság. Fazekas és dr. Gazda György büntetését az elszenvedett vizsgálati fugsággal teljesen kitöltöttnek vették és a rájuk kirótt pénzbüntetést lerovottnak tekintették. '