Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1950 január 1. яшандв^вв» Az ítélőtábla elbucswzoíí Hamza Géza elnöklői £A Délmagyarorszáij munkatársától.) Hamza Gézát, a szegedi ítélőtábla elnökét, bosszú, érdemekben és sikerekben gazdag pályafutása után — mint ismeretes —' az igazságügy miniszter saját kérelmére nyugdíjazta és december 31. napjával a szegedi Ítélőtábla elnöki állásától sikeres és eredményes működéséért való köszönetének kifejezése mellett felmentette. Az ítélőtábla ez alkalommal teljes ülést tartott, hogy elnökétől bucsut vegyen. 'A távozó elnök érdemeit Skultétij István ítélőtáblai tanácselnök és dr. Borosa Dezső főügyész méltatták és szeretettől áthatott szavakkal vettek bucsut a birói és ügyészi kar, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet nevében a távozó elnöktől. Hamza Géza hosszú hivatali működéséből 20 évet meghaladó időt Szegeden töltött el, amennyiben 11 éven át mint a szegedi törvényszék elnöke, 9 éven át pedig mint a szegedi ítélőtábla elnöke teljesített Szegeden érdemekben gazdag szolgálatot. Ezen idő alatt hivatali működésével és egyéniségével az egész város megbecsülését vivta ki. Az ítélőtábla nyugalomba vonuló elnökének érdemeinek elismeréséül a kormányzó a polgári érdemkereszt II. osztályát a csillaggal adományozta. Az ítélőtábla ideiglenes vezetését Skultéty István ítélőtáblai tanácselnök vette át. renHeift Ilsza Lajos faöral 25. Naqv munkálatoknál töriesziéses rendszer; — ki«ebbekn^i árengsdmény. Rendelés: 9—1-lg és Vs 5—6 óráig. g FENYKÉPEKET! Arcképes igazolványba, útlevélre, levezö-lapokat, s családi éa csoportképeket a legolcsóbban készít ~ Széchenyi tér 8. Korzt Moz.val $zcmbeo. hónapban már ne kezdjünk uj rendet Nézte a falinaptárt, — március 3-at mutatott. Elnevette magát, hátbavágott, de most már nem orvosilag, csak barátilag — s én még ma se szivok el többet napjában tizenöt szivarnál. Igaz, hogy kevesebbet se. Megvan én bennem a jó szándék, de mindig darabhónapban jut eszembe. Ahogy egy-két esztendő óta vagyok a szivarozással, ugy vagyok huszonsok év óta az újságírással, azaz hogy még ugyabban, mert nemcsak a barátaim mondták mindig, hogy nem tesz az nekem jót, hanem magam is sokszor éreztem a tulajdon bőrömön. El is határoztam minden esztendőben, hogy végkép fölhagyok vele. Csak az volt a baj, hogy mindég darab esztendőben születik meg a nagy elhatározás s esztendő végire mindig eltérített valami tőle. Egyszer nagy hasznom lett volna belőle, ha abbahagyom: akkor azért nem lehetett. Máskor szenet, fát, meleg ruhát, szanatóriumot kellett vezércikkezui. Volt úgyis, hogy gyávaság lelt volna otthagyni az újságot s becsületbeli kötelesség volt kitartani mellette a rosszban. Aztán meg úgyse olyan igazi újságírás már az, mikor nem a szerkesztőségi Íróasztalnál tékozolja az ember az életét, hanem csak ugy betelefonál éjfélfelé a nyomdába, hogy tessék küldeni a vezércikkért és fütyüljön a fiu az uccán, majd leeresztem neki a kéziratot az emeletről spárgán, de a spárgát hagyja ott, hogy aki reggel nyakravalót akar belőle kötni a vezércikkírónak, az mingyárt kéznél találja. Hát érdemes ilyen kicsiségért az újságíró nevet bitorolni'? És ezt is csak betenkint kétszer. Mert a nagy ujságiró-mult már rég ennyivé zsugorodott össze. Fuít Ilion et fuimus Troes. Jeruzsálemi királyság az egykori diktatúra helyett, mikor a mettőr — Isten nyugtassa Lippay Ferencet — üaplákban állt a szer- , kesztői asztalom tJaU. j Bort, buzáí, békességei, Fát, füvet, feleséget, Tányérodba lyukot, kappant, Nagymosáshoa; ALBUS szappant 1 5 ef В. и. é. If. Albus Szappangyár* Mii várhat a szegedi ipar és kereskedelem az iif esztendőben A sérelmekről, a kívánságokról és a harmonikus munkáról beszéllek a kamera újévi köszöníésé» (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi iparosok és kereskedők kedden délben újévi köszöntésre jelentek meg Körmecdy Mátyás és Vcríes Miksa vezetésével Wimmer Fülöp kamarai elnök előtt. Az iparosok nevében Ktirmeudy Máíyás többek között ezeket mondotta: — Sem a hely, sem az idő nem alkalmas arra, hogy részletesen kitérjek az iparosság sérelmeire. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy mi, akik kezünket az iparosság ütőerén tartjuk, nem varrni jó reményekkel eltelve nézünk az újév elé. Éppen ezért hangsúlyozott kéréssel fordulunk Elnök úrhoz. Kérjük, hogy hatáskörében a jövő A nyáron derült ki egyszer, ir "or valami hivatalos dolgom lett volna a szer'.: /.tőségben, hogy azt se tudom, hol a szerkesztőségünk. Addig kóvályogtam körülötte, mig valami másik laptól való kolléga útba nem igazított s akkor is szivdobogva léptem át a küszöböt. Hét év óta nem voltam szegedi redakcióban. Akkor aztán újra elhatároztam, hogy most már végkép leszokom az újságírásról. S amit esztendő derekán elvégeztem magamban, nem felejtettem el esztendő szombatjára se. Megmondtam mindenkinek, akire tartozik, hogy kiveszem az obsitot a szegedi újságírástól. Huszonhét esztendei szolgálattal jól, rosszul kiérdemelten. Igaz, hogy annyi idő alatt illett volna legalább egy sajtóport szereznem, d ehát mit esináijunk neki, ha nem jól szolgált a szerencse. Hiszen volna nekem azért sebhelyem elég. ha érdemes volna számolgatni, meg ha ráérnék. De hát mit lopjuk ilyenekkel az időt, mikor a Bakiéba is szaladni kell a hunok után, akiknek éppeu uj esztendő előtt két nappal jutott eszükbe megtaláltatni magukat a Rosenfeld-tanyán. (A boldogtalanok, ha tudnák, milyen világ jár idefönt, nemhogy feltörekednének, hanem ha fent \olnának is, lekívánkoznának.) Elég az hozzá, hogy tegnap este megírtam az utoisó vezércikket és utóljára szolgált le a spárga az uccára. Akik elszalasztották az alkalmat, azok magukra vessenek. Az én nyakam nem áll többet rendelkezésre. Végérvényesen megszabadultak tőlem a közügyek, ezután bizonyosan sokkal jobban is mennek majd, mint eddig. Hátra volua még az utolsó tárca, amivel tartozom. Ez volna az. Csak attól félek, hogy ez már átmegy az uj esztendőbe s akkor jövő ilyenkorig fellábbal megint csak beleragadok a szegedi ólomszérükhe. eszteudőbeu — ha lehet — még fokozottabban tegyen meg mindent az iparosság, a szegedi iparosok érdekében. Különöskepen ragadjon meg taxádén alkalmat arra, hogy a kamara hathatósan szálljon sikra a közterhek leszámítása, a forgalmüadó visszafejlesztése és (okozatos megszüntetése, a társadalombiztosítási intézeti terhek csökkentése, valamint munkaalkalmak teremtése érdekében. Ezen a téren ugy a kormánynál, mint a város hatóságainál kérjük a kamara közbenjárását. Mi, szegedi iparosok sokat várunk a város hatóságától, amelynél az építkezések előmozdítása, valamint az idegenforgalom fellendítése szorgalma' zásánál a kamara erőteljesen támogathat bennünket. Ebben a munkában számítunk a kamara támogatására és ezt remélve, kivánok elnök m*nak boldog újévet. Vértes Miksa s a kereskedők üdvözletét tolmácsolta és egyben vázolta a kereskedelem kívánságait — A letűnő esztendő utolsó napján a kamara kereskedő osztálya részéről meleg szeretettel és tisztelettel üdvözlöm elnök urat, — mondotta. — A mai közös összejövetelünknek legértékesebb tanulságát én abban látom, hogy ismételten és újból meggyőződhet az iparososztály arról, hogy az »papos és kereskedő nehéz sorsában «gymás legtermészetesebb fegyvertársa. — Ha az eltűnő eszteudőre visszapillantunk, я gazdasági élet egész területén a tétlenség és der^ mészkő mozdulatlanság siralmas képét látjuk és ha a közterhek lényeges mérséklésiével a leggyorsabb segítség nem következik el, a megszámolhattillan cimekeu adózó kereskedelem még fokozoltabb felííHődése következhet be. Kérem az elnök urat, méltóztassék a rendelkezésre álló minden eszközzel megsürgetni a részünkre beígért közmunkák legsürgősebb megkezdését, az algyői híd tuunkálaiait, a szükséges számos útépítkezést és a csongrádi körvasút megvalósítását. Az egyetemi intézmények létesítéséhez a szegedi kereskedelem nemcsak szívvel-lélekkel, de fokozott adóterhéhez igazodó nagy anyagi áldozatokkal járult hozzá és ezért azt kérjük, hogy az egyetem mindenfajta áruszükséglete beszerzésénél elsősorban a minden tekintetben megbízható szegedi kereskedelmei részesítse megrendeléseiben. — Sürgős intézkedést várunk a kénysíerBgycsségek reformja tekintetében, a kiskereskedői hitelek szélesebb mederben való kiterjesztését siettetjük. — E célok és törekvések megvalósítására kérjük elnök ur irányítását és közreműködését, de. kérnem kell a kamarai körzet szabad kereskedelmi érdekképviseleteit Is — amelyek mindenkor erö* Diliére! voltak a kamarának —, hogy. exiszten-