Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

l)ÉLMAGYAROlBSZ4G 1930 ianuár 19. IAI urak a hölgyek részéről történd minden­nemű »molesztálástc sző nélkül elviselni tartoz­nak és a táncra való fölkérésnek gondolkozás nélkül eleget kell tenniök még azon inaknak is, akik a táncművészeinek nincsenek birtokában...* A napokban nagyobb arányú müsoronkivüli far­sangolás volt jelen. A rumli az egyik kávéházban kezdődött, majd az étteremben folytatódott. Egy ur is részt vett a müsoronkivüli számban, aki éjfél felé már igen emelkedett hangulatba került E hangulatban nem elégedett meg a zenekar sze­mélyes vezényletével, hanem fölcsapott — artis­tának. Az étterem díszes közönsége előtt nyugod­tan levetette kabátját mellényét és hősi pózban egy széken nyaktörő >kézállási« bravúrokat muta­tott be. Életében még sohasem sikerült ez a produkdő, csak most éjfélután, mellény nélkül az étterem közepén... De aztán a müsoronkivüli far­sangolás a bárban végződött, ahol ujabb artista­bravúrok következtek változatlan jelmezben. Végül pedig a szeparék intim mélységeiben eaanizálták a nemmindennapos mutatványokat­Ezek volnának a szegedi éjszaka legújabb ese­ményei. LUSZTIG IMRE Széchenyi tér 2. sz. 14 napos olcsó leltári árusítás Lényeges árengedmény! Előnyös vásáilásl alkalom! 251 Siessen kihasználni ! Ankét a szinház válságáról „Sürgősen meg kell szüntetni a hőkezelést" Átolvastam a szinház ügyéről ehelyütt és másutt megjelent számos cikket, nyilatkoza­tot, kritikát és a válság megoldására vonat­kozó javaslatot. Ezeknek a foglalata röviden: hozsánna a házikezelés mellett. Abban majdnem mind megegyeznek, ha nem is nyiltan, hogy a házikezelésnek két indoka, illetve célja van, ami létezésének jogi és erkölcsi alapját megadja. Egyik: a magán­vállalkozónál ismételten beállott és valószí­nűleg ismétlődő csőd elkerülése és ezáltal egyetlen állandó és közérdekű művészeti in­tézményünk zavartalan működésének biztosí­tása, — második: a mi!sor Irodalmi, nemzeíi és kul­turális szempontból való irá­nyításának lehetősége, Illetve kötelezettsége s a közönség Íz­lésének nevelése. Megvalósilotta-e ezek közül egyiket.is. vagy legalább is megközelítette-e, a házikezelés? A felelet vitátlanul az lehet, hogy: lír.m! Ezen okból a magam részéről logikai szük­ségszerűséggel, légióként, mint adófizető pol­gár, de ugy is, mint színházlátogató a házkezelési sürgősen meg­szüntetendőnek tartom. Hogy a deficit hogyan és miért keletkezett a harmadik év derekán, vagy miért pattant csak most a nyilvánosság elé — akkor, ami­kor az intendáns ur nyilatkozata szerint, a házikezelés legfőbb garanciája: minden fil­lér kiadás ellenőrzésének lehetősége és szük­ségszerűsége már fennállott —, továbbá, hogy: a beruházásokra volt-e a tanácsnak felhatal­mazása, vagy engedélye a szubvención felül és hogy a beruházások, illetve leltár érté­kesítési ára cs lehetősége mellett is van-e deficit és hogy a fennálló törvények mellett, a mai viszonyok kőzött leredukált törvény­hatósági költségvetés mellett van-e törvényes mód ennek igazolására és szanálására, — ha meg is van a magam véleménye — ezt nem nyilvánítom, mert egyedül az arra illetékes közgyűlésre tartozik. Én belőlem most, őszintén bevallom, az adó­prés sajtolja ki ezt az állásfoglalást, mert én nemcsak szinhnzi közönség, de adófizető is vagyok. És nem szabad szem elől téveszteni, hogy a város és a törvényhatóság nemcsak művészetbarátokból és a szinház kulturmisz­sziójának jelentőségétől százszázalékig át­hatott színházi emberekből áll, hanem leg­inkább olyanokból, és annak hova­forditása körül a Helyes sáfárkodás teljes szigorától vannak átitatva s akik csak a he­lyes mértékű és sorrendű áldozatosság mellett foglalhatnak állást és esetleg ugy vélik majd, hogy az emberi élet és egészség ennél elsőbb­rendű feltételeit kell előbb biztosítani! Egy magasabbrendü lelki élet és nemzeti érzés, vagy felfogás és világnézlet előterem­tésén eredményesen és kétségtelenül helyesen működő szinház támogatásában még ezekkel is vitába mernék szállni. de emellett az eredmény mellett soha! Mert olyan „;.. _ mű­sort, mint különösen az utóbbi félévé, még nem láttam soha a szegedi színházban, pedig 20-^25 éve szorgalmasan látogatom. Az elő­adások művészi értéke, határozottan taga­dom, hogy a régebbi, vagy még az ujabb idők­nek is, magánigazgatők idejében produkált előadásaihoz hasonlítható volna. Almássy és Palágvi drámai társulatának nivója csak em­lékeink közé tartozik. Nem akaróm ezzel azt mondani, hogy nem voltak egyes sikeres meg­oldások és hogy nincs egypár kitűnő művé­szünk, de az eredmény mégsem jelentkezik. Hogv miért, arról később szólok. A legna­gyobb hiba a műsor rendszertelen és kevésbé értékes voltában rejlik és sokszor a téves szereposztásban. Borús Időben Is... Schleussner rollfllmre 23° schelner: Kapható kizárólag Ciebmann látsxerésanaél. Azt mondja Hegedűs Gyula, hogy: »csodál­kozik, hogy a szegedi Városi Szinház mű­során nagyon ritkán fordulnak elő magyait és külföldi klasszikus darabok. Szeged egye­temi város, hatalmas intelligenciával rendel­kezik. feltétlenül szükséges tehát, hogy aS őrökértékü irodalmat sűrűn bemutassák a kft. zönségnek! Meg vagyok győződve arról, hogy nagy sikert és még nagyobb erkölcsi ered­ményt érne el a szegedi együttes, ha klasa­szikusokat is játszanának a Városi Szinház deszkáin* — ehhez az idézethez nincs hozzá­tennivalóm. Szent meggyőződésem, hogy min­den szava százszázalékig igaz. Határozottan visszautasítom azt a vádat, amelyik Szeged város közönségét ítéli el a műsor rendszertelen, tartalmatlan, léha, se­kélyes voltáért. Ha a bérlőket leszavaztat­nák, szentül meg vagyok győződve, hogy ne­kem adnának Igazat, mert hiszen én nem c legsúlyosabb dolgokra gondolok, hanem az értékesebbekre. Szívesebben nézték volna a bér­lők a Hercegkisasszony, a Len­gyelvér és sok hasonló színeha­gyott operett helyett Ibsenek egy-egy darabfát, Hauotmant, vagy a Nemzeti Szinház műsorá­nak bármely darabját. Itt nincs hely rá, de száz cimet is tudnéfi mondani és a szavazás eredménye mellettem dőlne el. Elvégre, ne a karzat irányítsa a földszintet, hanem megfordítva. Sokkal job­ban meg kell nézni azt, hogy melyik operett az, amelyikre áldozni érdemes, akár régi, akár uj darabokról van szó. Érdekes megállapítás, ami éppen az inten­dáns úrtól származik, hogy a költséges revük és operettek nem hozzák be a kiadást, hanem a jó próza javít a mérlegen. így volt például a Hattyú előadásán is. Az én álláspontomat feháf nem­csak kulturális, hanem anyagi szempontok Is igazolják. Azzal az állásponttal szemben, hogy ugy a fővárosban, mint más világvárosokban és mindenütt színházi krízis van, nem kell fog­lalkozni, mert az intendáns ur maga álla­pítja meg, hogy emelkedő és minden vidéki színházunknál nagyobb bevételt mutat fel a szegedi szinház. Erre nézve különben is az az álláspontom, hogy sehol sem a komolyabb színházak, hanem a tingli-tanglik buktak csak meg, mert ma a közönség jobban megnézi, hogy mire adja ki a pénzét, mert kevés van belőle. Állitom, hogy Szeged intelligens tár­sadalma soha, de soha nem hagyja a szín­házát, a jó színházát cserben! A legnagyobb bajt a művészt eredmény; hiánya körül nem az igazgató személyében, hanem a rendszerben látom, ő szerződtet, szervezkedik és köztudomás, hogy a Jelentékeny része a társulatnak az ő akarata és meggyőződése ellenére műkö­dik itt. így aztán sok hasznavehetetlen, gyenge erő van és egy-két igen jelentékeny szerepkör betöltetlen. Határozottan állitom, hogy a kulturális és az anyagi szempont teljes biztosítása el­IDE llAlflualf • Csipkék, selyem tUllök, gyön- I Inalf • Frack-Ingek, nyakkendők, keztyUk, rlUISg JFvCÜRk o gyök, csaltok slb. óriási választékban. WB CITi• harisnyák 8lb. szolid olcsó árakon! 3% PoSIafc Testvéreknél Csekonics ucca és Széchenyi íér.

Next

/
Thumbnails
Contents