Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

r*. DKa-RÍAC;MiOKSZÄG A záró Jegyzőkönyv Hágából jeleütik: A záró jegyzőkönyv a magyar kérdés tekintetében hir szerint kiemeli majd, hogy a hágai tárgyalások során a két érdekelt fél álláspontja közt egyes kérdésekben bizonyos közeledés mutatkozott. Tekintettel azonban arra, hogy a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem lehetett ez alkalommal minden ellentétet kie^yen liteni, szükségesnek mutatkozott, hogy a tárgyalásokat rövid időn belül tovább folytassák. A francia delegáció körében azt mondják, hogy a magyar kérdésre vonatkozó folytatólagos tárgyalásokat már a jövő héten m"fj10.10 jani;r.r Ifi. (0. M. T. K.) M.1 kezdik. Loucheur art óhajtja, hogy a tanácskozásokat Párisban tartsák, mert a francia parlamentben a tárcája körébe tartozó fontos törvényjavaslatok kerülnek most napirendre és emiatt Párisban feltétlenül szükség van az ő jelenlétére. Támadás Snowden eSIen Prágából jelentik: A Napodul Listl esti lapja támadást intéz Sr.owdra angol miniszter ellen a ! í92P4eill00 IlllSIlkaiielVre hágai értekezleten tett ama kijelentése miatt, hogy J amennyiben a keleli államok nem tudnak megegyezni, akkor mindaddig be kell záijnf «kei, étel ts paf nélkül, ami?; megjön a józanságuk. pastőrözötl tejszükségletéi naponként jMtaiosm házhoz ssAIJHf&k, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. Juhász Gyulát ismét kitüntették a Baumgarten-dülal Szombaton hirdették hl a bizottság döníéséí (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szombaton este 7 órakor ünnepélyes formák közölt hirdették ki hivatalosan a Baumgartonalapitvány kuratoriumának döntését a kitüntetett írókról. Babits Mihály hívta meg a kitüntetett irékat az alapítvány Sas-uccai házába, ahol a tavalyihoz hasonló formaságok közölt közölték a bizottság határozatát. Az idén kilenc írót, kritikust, illetve esztétikust részesítettek a 4000 pengős évjáradékkal. A kiöntetettek között ismét szerepel .Juhász Gyula, aki most második izben kap'a meg a Baamgaríen-dijat Uhásx Oyala A tavalyi kitüntetettek közül az idén is megkapta még a dijat Terslyánszky Józsi Jenő, Tamási Áron és Elek Artúr. öt író az idén elöször kapta meg az évjáradékot: Krúdy Gyulá, Tóth Aladár zenekritikus, Papp Károly, • Németh László kritikus és Ffllep Lajos szellemtörténész. -«MJTJUII IN11IJJMI . ...YMMMSI A kitüntetettek mind megjelentek az ünnepségen, csupán Juhász Gyula hiányzott, aki a szegedi klinikán fejezi be kúráját. Mint már jelentettük, a költő a gyógyulás biztos utján van és mos! már csak rövid Idő kérdése, hogy elhagyja betegszobája!. Eredetileg azt tervezte, hogy ma estére felutazik Budapestre, de a fölösleges izgalmak miatt később elállt a tervtől és csak akkor utazik föl. amikor már teljesen befejezte kúráját. őszinte és dupla örömmel regisztráljuk a hírt, amely ismét Szeged számára jelent fényt és elismerést. Juhász Gyula minden írása tiszta költői és maradandó érték, a bizottság a leghivatottabb költőt jutalmazta másodszor is. A legközelebbi jövőben Juhász Gyula irásai viszszatérnek a régi otthonukba, a Délmagyarország hasábjaira- Külön öröm nekünk jelenteni Juhász Gyula kitüntetését, amikor egyúttal azt is jelenthetjük. hogv a költő a gyógyulás biztos utján van. 30 fokos hideg Amerikában Newifork, január 18. Az Egyesült Államok délnyugati tartományaiból 30—35 fokos hideget jelentenek. Az elmúlt négy nap alatt 110 ember fagyott meg. ít A kalősá^í m«ni<aiiözveíiíö statisztikája (A Délmagyarország munkatársát ól) A szegedi hatósági munkaközvetítő hivatal most készítette el beszámolóját mult évi tevékenységéről. A beszámoló szerint a munkaközvetítő 1929ben 7485 munkahelyet, 11.991 munkakeresőt tartott nyilván, közvetített 6573-at. Az előző évi főeredményekkel összevetve a munkahelyek száma 311 (4 százalék), a munkakeresőké 20-al (0.2 százalék) csökkeni; a közvetítések száma 241 (3 százalúk) emelkedett. Az iparban és a kereskedelemben a munkahelyek száma tovább csökkent. A mezőgazdasággal foglalkozók áttelelését a termények árcsökkenése, a nehéz értékesítési viszonyok- megnehezítették. A munkahelyek közül bejelentettek férfiak részére: 2436-ot (59.3 százalékot), a nők részére 2973-at (39.7 százalékot) és 76-ot (1 százalékot) a tanoncok részére. A munkakeresők közül férfi volt 8422 (70.2 százalék), nő 3541 (29 5 százalék), tanonc 28 (0.3 százalék). Valamennyi fiu volt. Az utolsó év munkapiacának helyzetét az alábbi számok szemléltetik: 100 férfi munkahelyre 189, 100 női munkahelyre 119, 100 tanonchelyre 36, 100 munkahelyre általában 1C0 munkakeresö jutott. A munkapiac általában véve kedvezCllraa volt. Minden iparágban épugy kedvezőtlen volt a munkapiac, mint a bányászat, kereskedelem és közlekedés terén. A háztartási alkalmazottak iránt mérsékelt volt a kereslet. Az elhelyezxsttekből 6001 helyben, 556 kerületben, 16 kerületen kivül kapott munkát A közvetítés eredményessége a súlyosabb viszonyok ellenére sem csökkent, tehát a tevékenység megfelelőnek mutatkozik. Szókimondó Szűr Péter Irta: Móra Ferenc. Apaffy Mihály erdélyi fejedelemről azt jegyezték föl az íródeákok, hogy nagyon jókedvű ember volt, mikor haragos nem volt. Haragos pedig csak akkor volt, ha az ország dolgát kellett intézni. — Nehéz süveg a korona, nem hordhatom minidig a fejemen, — ez volt neki a szavajárása. No, ami neki nehéz volt, bezzeg könnyű volt az a fejedelemasszonynak, Bornemissza Aunának. Nem volt az országnak olyan dolga, amibe a nagyasszony bele nem ártotta volna magát. Néha még az országgyűlésen is odaállt az ura trónja mögé s helyette ő mosta meg a nemes urak fejét. Zuglak, morogtak is az urak eleget, hogy így asszonykirály, ugy asszony király, de hangosan szólni senki se mert. legtöbbet pedig maga a jámbor fejedelem hallgatott. Legföljebb azt cselekedle, hogy mikor már nem győzte türömfüvel, akkor hátat fordított a fejedelmi palotának s hétszámra elvadászgatott az erdőben. Ilyenkor esett meg vele egyszer, hogy eltévelyedett a rengeteg közepén. Ahogy tévedezik előrehálra, egyszer csak fejszecsattogást hall. A hang ulán hamarosan oda is talált egy hatalmas öreg bükkfához, amivel egy kisded székely ember birkózott. — Jó napot adjon isten, te szegény ember, — szólította meg a fejedelem, — no mire végzed? — Fogadj isten, vadász ur, — biccentett rá a székely. — Látod, nagy fába vágtam a kis fejszém, nem akarja fogni. — No hát akkor ne veszkődj vele tovább, — mo-: solyodolt el Apaffy. — Adok én neked ennél hasznosabb munkát. Mennyit keresel, mire kivágod ezt a nagy fát? — Egy fertály-tallért. — Adok én neked ettv egészet, ha kivezetsz az erdőből. — Ki én. Egy tallérért akár Erdélyországból fe, — örvendezett a favágó, — hanem akkor szedjük ám a tenyerünkbe a lábunkat, mert nem » macska ugrás ide az országút. | Ahogy aztán mennek, mendegélnek a bükkfák hűvösében, egyszer csak előhúz a fejedelem a tarisznyájából egy kristály-kulacsot s kortvant belőle egyet. Megkínálja a favágót is, az meg ugyancsak nyalogatja ám utána a szája szélét. — Még ilyent nem kóstoltam életemben, — azt mondja. — Ugyan vadász ur, kiféle ember kegyelmed, hogy ilyesmivel él? — En bizony udvari vadász vagyok a fejedelemnél. — No Isten éltesse a vadász urat, az Is elég szép hivatal. Hát aztán megvan-e legalább elégedve a gazdájával? — Meg én, — nevetett Apaffy, — de azt hiszem, 8 is énvelem. Nem olyan rossz ember ám az a fejedelem, mint amilyennek mondják. — Dehogy rossz, dehogy rossz 1 — rázta a tejét a szegény ember. — Nem teremtett annál jobb szívű ural az Isten, csak az a sárkány felesége ne volnál — Micsoda? — hüledezett Apaffy. — A fejedelemasszonyról beszélsz? — Arról hát, arról a minden lében kanálról, ő hordja a koronái a derék jó ura helyett. De hiszen majd megmutatnám én, ki az ur a háznál, csak én volnék a fejedelemI Bosszankodott is, mulatott is Apaffy a beszéden s igen örült neki hogv folytatása nem következett. Mert kiértek az útra s ott már bucsut lehetett venni a kalauztól. — *ío innen már hazatalálok magam Is, jó ember. Köszönöm az eddig való szívességed, most már csak azt mondd meg, mi a neved, hogy megemlegethesselek róla. — Nekem bizony csak Szűr Péter, — mondta a favágó. — Itt a gunyhóm a bodolai erdőszélben, Máskor is nézzen le hozzám a vadász ur, ha erre jár, elbeszélgetek én magával szívesen. Azzal a favágó visszafordult, a fejedelem pedig felkocogott a kastélyba. Nem a legjobbkor toppant be, rossz kedvében érte az asszonyt. Adóért küldött a török császár, azért volt a nagy csattogás-pattogás. — Sose láttam ilyen ország-urát, mint te vagy, — nézett haragosan a nagyasszony. — Mär a csizmád is rég elvitte volna a török, ha tőlem nem félne. — Csitt, asszony, — ütött az asztalra s Jó Apaffy, — mától fogva hallgass a neved 1 fin vagyok az ur a háznál, ahogy Szűr Péter barátom mondta. 1 Ne félj, tanultam én attól! — Hát az micsoda szerzet már megint? — nevette el a haragját Anna asszony. — Az csak az okos ember, igaz ember! — bizonykodott a fejedelem. — Máskülönbem favágó odalent Bodolán. A fejedelemasszonynak se kellett egyéb. Másnap már szine elé állíttatta a mokány kis székelyt és rárivallt: — No Szűr Péter, hát te vagy az a hires igazmondó? Hát mit is mondtál te énrólam tegna,, az udvari vadásznak? Szegény Szűr Péter nem volt se holt, se ele ven, ugy megijedt. Alig birta kinyögni a választ — Mondtam, amit mondtam. De hát igazmor, • dás nem emberszólás. — Nem ám De az is Igazság lesz Sm. ha én mo t téged megkenetlek mogyorófahájjal. A kék darabontok már ott is álltak és Szűr Péter nagyon nekikeseredve kapott a tarkójához. — Akkor neked is igazságod lesz, asszonyom mert mindig annak van igaza, akinek a keziben bot. Hanem nekem is igazam lesz ám, ha elagynbugyálom azt a nagy mihasznát, aki beáztatot! nálad! Pedig olyan ügyefogyott ábrázata volt an nak a málénak, mintha háromig se tudna olvasni. De már erre a fejedelem is kilépett az ablak biborfirhangja mögül. Szerencsére mire megszólalhatott volna, a nagyasszony odakacagott neki — No fejedelem uram, most már kvittek va gyünk, mert te is megkaptad a magadét Mégi; csak okos ember, igaz ember ez a Szűr Péter meg is tesszük udvari favágónknak. Meg is tették és szókimondó Szűr Péter at tói fogva olyan okos ember lett, hogy sose mondta ki többet az igazat.