Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-18 / 14. szám

1930 január 18. •ra Pénteken reggel szobájában halva találták Geguss Rezső iparművészt Szívszélhűdés, vagy belső elvérzés okozia halálát Délmagyarország munkatársától.) Pénteken a délelőtti órákban városszerte megdöbbenést keltett az a hir, hogy Geguss Rezső iparművészt, a Fenyő és Geguss iparművészeti bútorgyár társtulajdonosát, a reggeli órákban ágyában holtan találták. Geguss Rezső a Boldogasszony-sugárut 14. számú házban, Noszlopy Pál nyugalmazott alezredesnél lakott albérletben. Pénteken reggel, amikor a takaritólány rendes szokás szerint fél akarta költeni, rémülten látta, hogy Geguss nem mozdul. A cselédleány ijedten szaladt be gazdájához, Noszlopy Pál alezredeshez, akinek intézkedésére kijöttek a mentők és értesítették Geguss társát, Fenyő Jenőt. A mentők beavatkozására azonban nem került sor, Geguss Rezső már nem élt. A tragikus halálesetről nyomban értesítették a rendőrséget, ahonnan dr. Deák Ferenc fogalmazó vezetésével bizottság szállt ki, hogy a halál okát megállapítsa. Miután kűlsérelmi nyomokat a holttesten nem találtak, sem semmi olyas körülményt, hogy azokból akár esetleges bűntényre, vagy öngyilkosságra lehetett volna következtetni, mégis a halál okának megállapítására a rendőrség elrendelte Geguss holttestének felbonoolását. A rendőrség kihallgatta Geguss takarítónőjét, Harmos Terézt, aki elmondta, hogy Geguss szobájában utoljára csütörtökön este 10 órakor volt benn, aki akkor meghűlésről panaszkodott. Kiadta az utasítást a leánynak, hogy reggel 8 órakor keltse fel és főzzön neki reggelit. Geguss Rezső tragikus halálának hire percek alatt elterjedt a városban és mindenütt, ahol ismerték a fiatal iparművészt, általános és mély részvétet keltett. Geguss ismert alakja volt a szegedi társadalomnak, mint ipannüvész elsőrangú bútortervező volt. A rendőrség szerint Gegusst valószínűleg szívszélhűdés ölte meg, de vannak verziók* amelyek szerint Geguss halálát egy tragikus véletlen következében beálló belső elvérzés okozta. Geguss Rezső ugyanis szerdán délelőtt az Erzsébet-rakpartou levő gyárában a gépek között elcsúszott és hatalmasat esett. Különösebb fájdalmakról az esés után ugyan nem panaszkodott, de csütörtök délelőtt a Deák Ferenc-uccában levő irodájából kiüzent a gyárba, hogy nem érzi jól magát, ezért küldjenek be valakit az irodába, mert haza akar menni lefeküdni. Geguss haza is ment, lefeküdt és nem is kelt fel többet. Az iparművészeti bútorgyár egyik szobrásza, aki a halálhír vétele után Geguss lakására sietett, elmondotta, hogy az iparművészt hanyatfekve találták meg holtan az ágyban. Az éjjeli szekrényen, az ágy felé fordítva állt az órája, mellette, a széken könyv feküdt és egy narancs maradványai. Lehet, hogy szívszélhűdés ölte meg Gegusst, a jobb kezefeje ugyanis a szive fölött feküdi, mintha vda kqjiott volna fájdalmában. A fiatal iparművész tragikus hirtelen halálának körülményeit a ma megejtendő rendőrorvosi boncolás során fogják tisztázni. Öt hete tart negyven kőfaragó munkái sztráikia A Fischer kőfaragó cég ragaszkodik a 10 százalékos bérredukcióhoz, a munkások hajlandók 7 és fél százalékot engedni (A Délmagyarország munkatársától.) A Fischeríéle kőfaragótelep munkásai, mint ismeretes, mintegy öt héttel ezelőtt beszüntették a munkát, illetve sztrájkba léptek. A munkabeszüntetésnek az volt az oka, hogy a vállalat ti: százalékkal redukálta a munkások fizetését. A munkabércsökkentés előtt két hétig szünetelt az üzem, valami nagyobbarányu üzemzavar miatt és amikor két hét múlva sikerült kiküszöbölni az üzemzavar okát, az ismét munkára jelentkező munkásokat azzal fogadták, hogy csak abban az esetben alkalmazzák őket, ha hozzájárulnak munkabérük tiz százalékkal való redukálásához. A vállalat és a munkások között erre tárgyalások kezdődtek, amelynek azonban pozitív eredménye nem volt A munkások kijelentették, hogy ötszázalékos bérredukcióhoz hozzájárulnak, azonban a vállalat ragaszkodott a teljes tiz százalékhoz. A munkások erre sztrájkba léptek és a sztrájk már ötödik hete tart anélkül, hogy valami közeledés történt volna. Most végre megkezdődtek, egyelőre még uein hivatalos formában, a békéltető tárgyalások. Dr. Horváth Lajos tb. tanácsnok, az iparhatóság képviseletében közös megbeszélésre hívta össze a vállalat, a munkások, a szociáldemokrata szakszervezetet és az építőmunkások képviselőit. A szakszervezetet ezen a megbeszélésen, amelyet pénteken tartottak meg. Lájer Dezső párttitkár képviselte. Két órai tárgyalás után a megbeszélés ismét eredménytelenül ért véget. A munkások képviselői ugyanis bejelentették, hogy hozzájárulnának régi munkabéreik hét és félszázalékkal való csökkentéséhez, tehát a cég által felajánlott béreknél csak két és félszázalékkal kívánnak többet, a vállalat képviselői azonban kijelentették, hogy eredeti elhatározásukat nem változtatják meg, ragaszkodnak a tízszázalékos bércsökkentéshez. Ezzel a megbeszélés félbeszakadt Az iparhatóság szombaton ujabb kísérletet tesz, ismét összehívja az érdekelteket és reméli, hogy mégis sikerül létrehozni a megegyezést, mert hiszen a munkások ismételten tanújelét adták engedékenységüknek. Egyelőre a sztrájk, amelybea uegyven munkás vesz részt, tovább tart Lévay ügyvéd birékiiídési kérelmet terfesztett elő a SzécsésiyS-saltépőr péntek! táblai tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla Skultéty-íaaácsa. péntekre tűzte ki a dr. Szécsényi—dr. Lévay-féle sajtópör tárgyalását. Mielőtt azonban a bíróság a pör érdemi tárgyalását megkezdte volna, érdekes fordulat történt ami miatt a tárgyalást meg sem tartották. Dr. Lévay Ferencnek ez a pöre még 1926-ból származik. 1926 december 8-án Lévay az egyik csongrádi lapban »Egy fajvédő portréja« cimtncl cikket irt, amelyben Szécsényi személyével foglalkozott Ekkor zajlottak le a csongrádi választások, amikor Szécsényi fajvédő-képviselőjelölt volt Lévay cikkében megírta, hogy a bombapör felmentett vádlottjaiból alakult pártelnökség nem alkalmas arra, hogy Szécsényit képviselővé legye. Szécsényi közéleti szereplésével foglalkozva meg\ irta, hogy a nch«-i jogtalanul használja nevében. A korteskörutakon ugyan elhagyta neve mellől a grófi cimet, de megválasztása esetére beígérte, hogy ő, mint kései unoka, a környékbeli ősi birtokokat kiosztja a nincstelenek között Szécsényi, hogy a grófi ch-t használhassa, keresztlevelét is meghamisította. Mindpzeket azért tette, hogy a közéletben érvényesülni tudjon. Szécsényi egyébként Zentán, a szerb megszálló csapatok bejövetele után. önként sietett a hűségesküt letenni. Cikkében ezután idézett Rassag Károlynak az i.ősszetartásx-hzn megjelent. cikkébőt, amelyben Rassay azt irta Szécsényiről, hogy ifjú korában büntetlenül megpofozták. Megírta Lévay, hogy Szécsényi a háború alatt felmentés érdekében futkosott, családja mindent elkövetett felmentése érdekében. Először mint vöröskeresztes titkárt próbálták fellArvác"7/>MXflT0Kfl mm DOKTOR JügdSZOKSjOGISZE^INARUVIA Szeged: Somogyi u. 22. Te!.: Szeged 5-74 Budapest: IX., Ráday o.41.TeL (Sut. 871-04 Jegyzetbérlet, etőkész lés minden iogi vizsgára Dlltalnn lanneskozác ! E1 menteni, később mint tüzoltófőparancsnokot. Végül is mint hírlapírót mentették fel, de csak azért, mert nagyon szép lampióuos felvonulásokat tudott rendezni. Szécsényi volt az, aki a megszálló szerb csapatoknak hust szállított szerb tisztekkel pezsgőzött, majd amikor Szegedre költözött akkor itt a menekültek pénzével kufárkodott, laprészvényeket vásárolt csakhogy a lao segítségével — főispán .lehessen. Mindezek miatt Szécsényi feljelentette Lévay Ferencet. A törvényszék G<5mőrj/-tanácsa április 13-án tárgyalta a sajtópőrt Lévay a főtárgyaláson kijelentette, hogy a cikket az irredenta eszme tisztessége és becsülete érdekében irta, azzal a célzattal, hogy az irredentizmust minden salaktól megtisztítsa. A tőrvényszék Lévay Ferencet bűnösnek mondotta ki rágalmazás vétségében és ezért őt egyhavi fogházra ítélte. A törvényszék ítéletében kimondotta, hogy a vádlottnak a valódiság bizonyítása nem sikerült. A táblai tárgyalás megkezdése előtt dr. Lévay Ferenc biróküldési kérelmet terjesztett élő, mert — amint mondotta — nem tartja a bíróság tagjait elfogulatlannak személyével szemben. Kérelmét a következő indokokkal támasztotta alá: — Szegeden — mondotta — az utóbbi évek alatt olyan erős katolikus áramlat kerekedett felül, amely teljesen átjárta a város társadalmi és politikai életét és mindenütt érezteti a hatását. — Ez alól az erős katolikus nyomás alól a bíróságok tagjai sem tadjdk kivonni magukat, de köztudomásu az is, hogy a bíróságok tagjai között sok a kongreganista és a Szent Imrés. Ebben a pörben ő Szécsényivel áll szemközt, akit »a papok világi exponensének« tart Hogy a katolikus áramlat milyen erős és hogy mennyire érezteti a hatását eléggé bizonyítja, hogy a legutóbbi tisztújításkor az evangélikus Fodor Jenőt kibuktatták. A névszerinti szavazást éppen Szécsényi kérte. Véleménye szerint Szécsényi emiatt kapta meg a »tb. főügyésszé« való kinevezését. A katolikus áramlat befolyására bizonyítékul hozta fel, hogy a törvényszéki tárgyalásra bejelentett tanúi közül többen felkeresték és kérték, hogy álljon el a megidéztetésüktől. Ezt a lépésüket azzal indokolták, hogy hivatalfőnökeik elbocsájtással fenyegetőznek, ha Szécsényi ellen vallanak. Ő tehát ugy érzi, hogy Szeged közéletében el van ítélve. Felhozta még kérése indokolására azt is, hogy a törvényszéki és a másik pöre táblai tárgyalása alatt a klerikális sajtó azt irta róla, hogy szigorú ítélettel kell őt elrémíteni az ilyenfajta pöröktöl és a büntetés maximumát kell rá kiszabni. Ha a sajtó így terrorizál, altkor a szegedi bíróságoktól nem remélhet elfogulatlan ítéletet Dr. Lévay Ferenc előterjesztett kérelme után a tábla a pör iratait a biróküldési kérelemmel együtt felterjeszti a Kúriához, ahol döntenek a kérés W-tt Hidegebb Idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánkban az idő ma este túlnyomóan derült s a hőmérséklet a déli részek kivételével közel van a fagyponthoz. A nap folyamán már csak a déli és keleti részeken voltak jelentéktelen lecsapódások. Prognózis: Hidegebb idő várható, reggeli kőddel. Néijy évre ítélték a pékmester!, aki a Dunába dobott egy leányt Budapest, január 17. Egri Albert debreceni pékmester a mult év juliusáhan a Lánchidról a Dunába dobta Deák Rózát majd öngyilkossági szándékból ő is a vízbe ugrott. A leány a Dunába fult Egrit kimentették. Az ügyet pénteken tárgyalta a büntetőtörvényszék. A tanuk kihallgatása után Egrit bűnösnek mondta td a tőrvényszék szándékos emberölés bűntettében és ezért négyévi fegyházra ítélte. A vádlott és a védő felebbezett