Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

/^30. U ^ - Kft *<• H • MIO. M'K. n. n-"*. ]ott {c\t ok luwc^vu', IZBGED. szerkeszlóléq: Somnnyi ucrf» »2. L em. Teleion 13-53. - KladOhlvnlel. liOlclUaixanrvtAr és Icgytrodn : Amdl lieeo 8. Teleion: 306 - Vyomd.-Í LMw Upói uccn Telefon 10-34. TAvlraíl (*» levélcím: öílmo'jyBToMzAg «geged. , — a] év Semmi nem bizonyítja meggyőzőbben, hogy milyen életfogytiglani rabjai vagyunk a leg­részegcbb illúzióknak, mint t szilveszteri má­mor és az újévi várakozás. Az időszámítás mesterkéltsége határvonalst húzott a napok közé s mi ugy megyünk át ezen a határon, mintha útlevél és vizűm kellene ehez a határ­átlépéshez s mintha exol.ikus örömök nyíl­nának a határon tul. Szilveszter éjszakája nem Léthe vize. Nem rndjuk magunkról lemosni eay pohár pezsgő­vel azoknak a rettenetes gondoknak szennyét, amivé1 b? piszkolt a? élet s amivel be; iszkoltuk egymást. Szilveszter éjszakája örök refrénje az időmúlás foagikus époszának. Ez az éj­t-zaka az idő ásztalán az alkohol. Megmámo­rosit, megrészegít, egyetlen éjszakára elfelejt­jük az él« terhét, a kenyér gondját s a megaláztatás szégyenét s pohárkoccintásokba fullasztjuk a jajokat és bajokat. Egyetlen éj­szakára még ezt a csudát is véghez tudjuk vinni Egyetlen éjszakára az öröm gerögtü­2ével világosítjuk meg az élet sülét színpa­dát s megünnepeljük a gondok bilincseílől felszabadult rabszolgák szalui-Dáliáját. Az élet színpada forgószínpad, egyetlen gombnyomás kell csak hozzá s ami ma tün­déri tündöklés, az hörgő jajotigás lesz hol­napra. A fényből, amit felgvujtunk magunk tőrül, belezuhanunk megint a sötétbe s míg ma az ünnepi kalácsból szedegetjük ki a szőlőszemeket, holnap talán már egy csön­desebb hazába emigrálunk az élet elbírhatat­lan terhei elől. Minek újra kezdeni azt, amit csak folytatni lehet"? Miért csaljuk magunkal jókívánságok­kal s a jobb jövő hitével, amikor a jobb jövő s a nyugodtabb s élni érdemesebb élet el­jövetelére semmi mást nem teszünk, csak bol­dog újévet kivánunk egymásnak. Hányszor örültünk már annqk, hogy a régi év elmúlt és uj év következik? S tudunk-e visszaemlékezni arra, hogy csak egyszer is volt oka örömünk­nek és volt alapja várakozásunknak? A mulő fiatalság emléke bearanyoz mindent, ami a multak tengerébe sülyedt. Az ember emléké­ből — Shakespeare szeriní — csak a rossz marad meg, de az élet emlékéből csak az, ami jó volt. A várakozások illúziói és az emlékek illúziói között botorkálunk és bujdosunk egyik stációtól a másikig. Az indus kömiondás sze­rint szülelik az ember haj, fog és illúziók nél­kül s meghal haj, fog és illúziók nélkül. Az embert elhagyja a haja, elhagyja a foga és utoljára elhagyják az illúziói is. Ez a nemzedék még fiatal, csak az élők öregedtek meg. Ez a nemzedék fiatal, mert tud gyűlölni, tud gyilkolni s önkéntes rabja tud lenni részeg reményeknek. De a nemze­dék tagjai öregek, kifogyott belőlük a lelkese­dés szent olaja, elszáradt bennük s kóróvá vált minden palánta, amit áldott kezek bíztak televény-lelkére harmattal és könnyel öntöz­ve. Mi is teremhetne meg azon a talajon, amin gyötrelmek gázoltak végig s amit iszapos vér­rel trágyáztak éveken keresztül. Sötét éjsza­kákban ez illúziók apró karácsonyfa-gyertyái világítanak csak, minél sötétebb az éjszaka, annál tündöklőbb fényforrásként tűnik i'el minden pislákoló lángocska is. A régi év nem viszi el azt, amitől elbu­esuztunk s az uj év nem hozza azt, amit vá­runk. A régi és az uj év között csak olyan láthatatlan vonal van, mint amilyen az egyen­lítő vonala az Óceánon. A tenaeri hnjó utasai Szerda, 1930 Január I Ara 24 fillér VI. évfolvam, 1. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben -V20 ridöKen és Budepeaten 3-ÖO, ¡tUlfcildrtn ö-40 pengő. szim 6rn héiteOz* nap 16, vatár- éí Ünnepnap i4 (111. Hli« detéseU felvétele larlta szerint. Mefljr­lecik ~«é4írt klvftielével naomto reggel №1 is megünneplik, ha átmennek az egyenlítőn s bennünket is egy jókedvű éjszaka választ el attól, amitői elválaszthatatlanok vagyunk: az idők szenvedésétői s a kor nyomorúságától, e két állócsillagától elsötétült égboltunknak. Ha az elmült évtői búcsúzva, elbúcsúzhatnánk az elmúlt év keserveitől is, ha a ránk kö­szöntött uj év nem hozná magával a régi év megoldatlan problémáit, be nem töltött fel­adatait, el nem intézett kérdéseit, el nem végzett kötelességeit, — még lenne okunk hur­rázásra és dáridóra. De annyi változás sincs velünk, mintha a rabszolgatartó-végzet az egyik gályapadról a másikra ültetne le, vagy az egyik taposó malomból belökne a másikba. Csak az évszám változik, de nem fogy a re­ménytelenség és nem lesz nagyobb a minden­napi kenyér. Csak az évszám változik, öre­gebbek leszünk mindnyájan s mint ahogyi az üstökös magával viszi csóváját az égipálya végtelenjén, ugy hurcoljuk magunkkal mi is egyik évről a másikra elnyomorodott életünk­nek minden terhét és minden kilátástalansá­gát. S az évforduló csak arra jó, hogy ma­gunkra eszméljünk olykor: csak az idő rohan, de mi egyhelyben állva veszteglünk az élet meg nem oldott problémái és meg nem vála­szolt kérdései előtt. A haruspexek nem nevették el magukat, ha egymással találkoztak. S mi is ártatlan, derűs, komoly arccal kivánunk egymásnak boldog uj évet. Hafwan fpraraisk borzalmas fiihalála egy skóciai ¥ároika mozijában A gyermekek nem tudlak menekülni ez égő moziból, mert az afiók beíeíé nyíllak (Budapesti tudósítónk telcfonjelcntése.) Londonból jelentik: Szörnyű katasztrófa tör­tént Paisly városkában. A városka módjában tűz támadt, amelynek hatvan emberélet esett ál­dozatul, mind gyermek. A moziban kedden délelőtt szilveszteri mekelőadás volt, amelyen közel 300. mek vett részt. Előadás közben a vi rából hirtelen láng csapott ki, a pillanatban már az egész mozi ég téren leírhatatlan pánik keletkeze mekek az ajtók felé rohantak, e; gyén-hátán igyekeztek menekülni. Az ajtók természetesen befelé nyíltak, úgyhogy sok gye­rek a fojtó füsttől ott esett össze az ajtóban. Amikorra a tűzoltók megjelentek és hozzá­foghattak az oltási és mentési munkálatok­hoz, már kétszáz gyermek feküdt eszméiette» ' nül, akik közül hatvan a kórházba­szállitás közben meghalt. őrház előtt szivettépő jelenetek játszód­Attól tartanak, hogy a halálos áldoza­ma el fogja érni a százat, miután még ik kis sebesült már a halállal vivődik. Macl)onal€1 s^ézzaía A domtniumoh alkotmányát kweíeíííi az indusok •J (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: MacDonald miniszterel­nök az angol nemzethez intézett újévi szózatá­ban annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj évtized az előzőnél szerencsésebb korszakot nyit meg Anglia számára. Kedvező jelnek mondható, hogy az uj esztendő ten­geri leszerelési konferenciával kezdődik, kér­dés azonban, hogy Anglia elég bátorsággal néz-e szembe a gazdasági nehézségekkel. London, december 31. Az indiai liberális szövetség szózatot intézett India összes párt­jaihoz, amelyben hangoztatja, hogy a hinduk, mohamedánok, keresztények, európaiak és benszülöttek és minden más csoport számára a dominiumok alkotmányának kivívása közős érdeket jelent. Nem szabad elhalasztani « mostani kedvező alkalmat, amikor Anglia is a kérdés megoldása mellett foglalt állást ötte sés^rát •gy örült bácsi nagykereskedő X gyilkosság utón (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) • Bécsből jelentik: A Neubau Gürtelen kedden délelőtt véres tragédia történt. Rockenbauer és Gráf szövetáru nagykereskedés tulajdonosa, Karcsay Ferenc, három lövéssel agyonlőtte s'^crát, l~a»to ti <~'of,azutá" föbeiö fc ma«dt. fefbelőlle magát A meggyilkolt Fantó Karcsaynak a társa volt és üzletük egyik legnagyobb szövetáru válla­lata volt Bécsnek. Karcsayn az utóbbi idő­ben elmezavar tünetei kezdtek mutatkozni, kedden összeveszett Fantoval, akiről azt hitte, és üzletük egyik legnagvobbs zővetáru válla­in üid magával is végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents