Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-10 / 281. szám

1020 december 10. ftf-1 MiCV»1»*M»«!7 tf. 3 Munkanélküliek tüntettek hétfőn délelőtt a városháza előtt A rendőrség előálütott egy kőmivest (A Délmagyarország munkatársától.') A közeledő téllel egyre jobban szaporodik azok­nak a száma, akik kiesnek a munkából, nem jutnak kenyérhez, éheznek és nyomorognak. 'A munkanélküliek ijesztően nagy tábora két­ségbeesetten néz a tél elé, nincs senki, aki se. gitségükre sietne. A szegedi munkanélkülieket is az elkesere­dés hajszolta bele abba a tüntetésbe, amely hétfőn délelőtt folyt le a városháza előtt. A városháza környékén mindig látható nagyobb embercsoport és igy most sem tünt fel, hogy hármasával-négyesével álldogáltak a téren munkáskülsejü emberek. Amikor már mint­egy százan lehettek, a munkások cso­portosultak és a városháza bejárója előtt ke­nyeret és munkát követelve, tüntetni kezdtek. Az őrszobából a tüntetők szétoszlatására azon­nal rendörosztagot vezényeltek ki. A tüntetők már az első felhívásra engedelmeskedtek, egy kisebb csoport azonban tovább zajongott, egy ember hangosan kiáltozni kezdett: — Nem minket, hanem a tisztviselőket kel­lene a Tiszának hajtani! A kiáltozó munkást előállították a központi ügyeletre és megállapították, hogy Hegedűs Miklós 32 éves kőmüvessegéd. A rendőrség megindította ellene az eljárást osztályellenes izgatás miatt. Kflz orvos és az asszonyi P|E M Idény- legnagyobb attrakciója i Harceüa AibanS vM p esUlörlöktöl a Belvárosi Moziban. ^J A munkanélküliek kOI< ul polgármesterhelyettes előtt Hatszáz szakmunkás keres reménytelenül munkaalkalmat (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Pálfy Józsefet, a város uj helyettes polgármes­terét, hétfőn délelőtt igen sokan keresték fel hivatalában, egyesek és küldöttségek, hogy megválasztása alkalmából üdvözöljék. A sok tisztelgő küldöttség között jelentkezett a mun­kanélküliek küldöttsége is. A városháza előtt gyülekező tömegből négytagú küldöttség vitte el az uj polgármesterhelyetteshez a munka­nélküliek kérését. A munkanélküliek akciójának minden való­színűség szerint abban van az indító oka, hogy dr. Pálfy József, a tisztújító közgyűlé­sen, amikor a maga és a megválasztott fő­tisztviselők nevében beszédet mondott, kije­lentette, hogy a városi közigazgatás egyilá legfontosabb és legsürgetőbb problémájának a munkanélküliséget tartja és a város kö­telességének gondc i í a megfelelő számú mun­kaalkalmak teremtését. A négytagú küldöttség elmondotta Pálfy Jó­zsefnek, hogy Szegeden egyre ijesztőbb mér­téket ölt a munkanélküliség. A munkások még pedig a képzett szakmunkások százai ten­gődnek hónapok óta munkanélkül. A munka­alkalmak száma egyre csökken és a helyzet most, a tél küszöbén, szinte kilátástalan. Meg­ítélésük szerint ilyen esetekben a hatóságok­nak, elsősorban a város hatóságának kell gon­doskodnia arról, hogy a munkások megélhe­tését biztosítsa. Arra kérték a polgármester­helyettest, hogy a közgyűlésen tett ígéretéhez képest, gondoskodjon városi munkaalkalmak­ról. Bejelentették, hogy a munkanélküli szak­munkások nem ragaszkodnak szakmájukhoz, hanem minden olyan munkát szívesen elvál­lalnak, amely valami keresethez juttatja őket. Dr. Pálfy József azonnal felhívta telefonon a munkaközvetítő hivatalt, ahonnan bekérte a közvetítési statisztikát. A kimutatás szerint hétfőn 209 férfi szakmunkás, 210 segédmunkás és 72 nőmunkás keres munkát és ezeknek él. helyezéséről a közvetítő már nem gondos­kodhat, mivel nem rendelkezik munkahelyek­kel. Pálfy József ezután telefonon felhívta a szakszervezeti munkaközvetítőt is, ahol kö­zölték vele, hogy ott 64- férfi és 17 női szak­munkás keres reménytelenül munkaalkalmat. A legnagyobbarányu a munkanélküliség az asztalosszakmában és a cipészmunkások kö­zött Pálfy József közölte ezután a munkások küldöttségével, hogy a város hatósága méltá­nyolja a munkanélküliek súlyos helyzetét és mindent elkövet, hogy a helyzeten enyhítsen. Bejelentette a polgármesterhelyettes azt is, hogy a városi üzemeknél, a kertészetnél el­végeztet minden most elvégeztethető munkát és megállapittatja a mérnöki hivatallal is, hogy melyek azok a városi munkák, ame­lyek a téli hónapok, alatt is elvégeztethetők. Vasárnap lesz a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak választása A Demokratikus Blokk győzelme biztosra vehető (A Délmagyarország munkatársától.) Jövő vasár­nap tartják meg országszerte a Magánalkalmazot­tak Biztosító Intézetének választását, ami meg­mozdulásra késztette a szegedi alkalmazotti tábort is. Népes nagygyűlést tartottak vasárnap a Tisza nagytermében, amelyen Budapestről Kertész Mik­lós és Deutsch Jenő törvényhatósági bizottsági tagok mondottak nagyobb beszédeket. A nagygyűlést Bartos Béla nvitolta meg, utána Deutsch Jenő emelkedett szólásra, aki többek kö­zött a következőket mondta: — Mi a demokráciát akarjuk a mozgalomba bevinni, mi az alkalmazottak összefogását akar­juk. Azt akarjuk, hogy a betegsegélyzö és nyug­díjintézet vezetésében a tagok akarata legyen a döntő s ne az a szellem, mely eddig ott uralkodott Ez csak akkor történhet meg, ha az érdekeltek összefognak. A nemzeti blokkban tömörülők az eddigi rendszert akarják fennlartani. December 15-én ezen törekvésnek végzetes kudarccal kell végződni. Olyan demonstráció legyen ez a válasz­tás, mely bebizonyítsa azt, hogy szabad emberek, szabadón akarnak saját ügyükben cselekedni. — December 15-én nemcsak a magánalkalmazottak biztosiló intézete sorsát döntjük el, hanem az uj alkalmazotti törvény ügyét. Ha azt látjuk, hogy itt egy kompakt tábor áll harcra készen, akkor nem kétséges, hogy ezt a törvényt a javunkra alkot­ják meg. Deutsch Jenő tapssal fogadott beszéde után dr. Burger Béla aj Alföldi Kereskedelmi Utazók Egye­sülete üdvözletét tolmácsolta azzal, hogy ezen vá­lasztási harcban az utazók a demokratikus blokk oldalán állanak s kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben hasonló ügyekben ismét megtalálják egymást. Majd Kertész Miklós, a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége főlitkára arról beszélt, hogy a szociális biztosítás a legszebb eszme, mit el lehet képzelni, a nemzet legfőbb kincsét, az em­beri munkaerőt van hivatva megvédeni. Hogyan lehet ezt megvédeni, ha azt végnélkül kihasználni hagyjuk? — Az egész szociális biztosítás alapja — ugy­mqnd — a levegőben lóg mindaddig, mig a leg­nagyobb veszély, a munkanélküliség ellen nincse­nek az alkalmazottak biztosítva. Mennyivel inkább rászorul az állástalan alkalmazott a védelemre, mint az, aki állásban van. Szaporodik az öngyil­kosok száma s mind gyakrabban csukódik be emberek mögött a tébolyda kapuja. — A szavazást illetőleg a szegediek az első ütközetet megnyerték. Többszáz aláírással bizo­nyították állásfoglalásukat a demokratikus blokk mellett, a másik ütközetet a választási urnánál kell megvivniok. Osztermann Ferenc a gyűlést lezárva, további eredményes munkára hivta fel az alkalmazotta­kat. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete köz­gyűlési tagjainak választásában egyébként részt­vesz minden magántisztviselő és kereskedelmi al­kalmazott, aki 20 esztendős s nyugdíjjárulékot a betegsegélyzőben fizet. A szavazás december 15-én a betegsegélyzö épületében lesz, reggel 8-tól este 8-ig. Szavazni csak szavazóigazolvánnyal lehet s azzal a listával, amit a választisi helyiségben adnak. A szavazás titkos-lajstromos. a listán vál­toztatni nem lehet. A demokratikus blokk a kettős számú listát kapta, ezen listafeletti kockába kell tehát a szavazásnál tenni a keresztet s azt lezárt borítékba téve az urnába kell tenni. A demokra­tikus blokk listavezetője Bónís József magántiszt viselő. Szegedi jelöltek: Bartos Béla, Arany János, Müller Lipót és Berényi László. A német nyelvtanítás az elemi iskolákban Felterjesztésben kérik a kultuszminisz­tertől, hogy tegye kőtelezővé a német nyelvet (A Délmagyarország munkatársától.) 'A közigazgatási bizottság egyik legutóbbi ülésén, mint emlékezetes, dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester életrevaló tanügyi reform tervét pendítette meg. Azt javasolta, hogy a bizott­ság indítson hivatalos propagandát a német nyelvnek az elemi iskolák kötelező tantervébe való beiktatása érdekében. A közigazgatási bi­zottság a polgármester indítványát elfogadta és Gombkötő Antal tanfelügyelőt kérte föl a tervezet kidolgozására. Gombkötő Antal tanfelügyelő ebben az ügy­ben megbeszélésre hivta össze az illetékes szakembereket, akik tegnap gyűltek össze a tanfelügyelőségen. A megbeszélésen a tanfel­ügyelő elnökölt, a kérdés előadója pedig Eör­dögh Lajos tanfelügyelő volt. Résztvettek még Becker Vendel tanítóképző intézeti igazgató, Mogán Róza polgári iskolai tanárnő, Schneider Ferenc, Schneider János, Fuchs Viimos igaz­gatók és AlekszandroTTics Mihály tanitó. Az értekezleten megállapították, hogy a né­met nyelv kőtelező tantárgyként való beve­zetésének a terve igen életrevaló és semmi akadálya nincs annak sem, hogy már az elemi iskolák első osztályában is tanítsák a néme­tet. Több felszólalás után elhatározták, hogy a tanfelügyelőség utján felterjesztést intéznek a kultuszminiszterhez és kérik, hogy már a következő 1930—31. tanévben tegye az elemi iskolák kötelező tantárgyává a német nyelvet. autószerencsétlenség (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton éjszaka a Dobó-ucca 77. számú házban megdöbbentő öngyilkosság történt. Babrik Gyula 45 éves bognármester, amig a felesége nem tartózkodott otthon, a konyhai lámpa kampójára felakasztotta magát. Mire a fele­sége visszajött, már kiiszenvedett. Feleségé­nek hátrahagyott levélben azt irta, hogy sú­lyos anyagi helyzete érlelte meg benne az ön­gyilkosság gondolatát. Súlyos kimenetelű autószerencsétlenség tör­tént szombaton éjszaka a klárafalvi ország­úton. Bodor István szenlmihálytelki kertész kocsija mellett haladt Klárafalva felé, mi­közben egy Szegedre igyekvő taxi elgázolta. Bodor István a közeledő taxi láttára mene-

Next

/
Thumbnails
Contents