Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-08 / 280. szám

1929 december 8. mmmmmmmmmmmma DELMAI.Í XRSZAG 17 A DÉLMAGYARORSZÁG REGÉNYE: IFJÚSÁG, SŰRŰ ERDŐ Irta: Feiks Magda 16 — De Francesco, hátha holnap meggondolja magát az anyám, hátha beleegyezik... hátha. — Akkor holnap visszaküldők mindent. De ma este anyád nincs otthon, a podgyászok kéznél vannak, ne szalaszd el ezt az alkalmat, mert ha nem egyezik bele... Meglátod, mii ven boldogok leszünk. Mar-i-i-a raia! Ugy énekelte ezt a nevet, ahogy szokták Olaszországban, ahol egy név egész szerenád tud lenni. Marika megállt a hallban. Két koffert becipelt a szobájába. A többit ugy rendezte el, hogy Charlotte asszony ne vegye észre a hiányt. Féltízkor megszólalt a telefon. — Kész vagy, Marika? —- Igen, Francesco 1 — Tíz perc múlva ott lesz az autói Marika reszketve eneedett be tíz perc múlva tét olasz katonát. — Presto, presto! — sürgette társát a Francesco szolgája. A kert kapuja becsapódott mögöttük. Marika egyedül maradt. 'A szalonban megállt Charlotte asszony képe előtt. Hosszan nézett fel rá, — hosszan, amíg g szemét el nem homályosították a könnyek. Majd egy széket vett elő, ráállt és megcsókolta anyját a képen. — Miért vagy ilyen makacs — kérdezte a képtől, de Charlotte asszony csak mosolygott. Könnyedén, franciásan á la Gandera. XI. Marika másnap reggel bekopogtatott anyjához. Charlotte asszony a tükör előtt ült és nagyban dolgozott. — Azért jöttem... — kezdte Marika gyengén. — Hogy bocsánatot kérj, — vágott közbe Charlotte asszony s az éjjeli krémet nappali krémmel vette le arcáról. — Igen azért, anyám. S még azért, hogy megkérjem, engedje meg, hogy Francesco eljöjjön magához. Beszéljen vele csak egyetlenegyszer. Az én kedvemert. Charlotte asszony megfordult. — Már tegnap is felizgattál. Egész délután nem tudtam bridgelni miattad. Kikérem magamnak, hogy erről az ostobaságról tovább is szó legyen. — De anyám, ez komolv! Kérem, beszéljük meg a dolgot. Charlotte asszony az asztalra csapott. Az üvegek, a tégelyek megrezzentek, összeütődlek, felháborodva azon, hogy szép gazdájukat annyit izgatják hétköznapi dolgokkal. — Megtiltom, hogy erről a csirkefogóról beszélj velem. Holnapután utazunk. Addig is hagyj békén. Charlotte asszony ismét a tükörbe merült. Mária észrevétlenül emelte fel helyéről a telefont, kivitte magával és halkan betette az ajtót. A harmadik szobában leemelte a kagylót. — Dunapalotát kérem... Chiaramontesi kapitány szobáját... Francesco?... Nem sikerült... Szóba sem áll velem... Igen jövök... Egy óra múlva ott vagyok... Boldog drágám?... Én? Most nagyon odavagyok... Ez oly nehéz nekem... Viszontlátásra Francesco 1 Mária gyorsan öltözött át szürke utiruhájába. Még a kis necessairebcn kellett elrendezni egyetmást, még az utazóbundát a karjára venni. Még... Mit még?... Mit még, hogy tovább ittmaradhasson?... Mégegyszer utoljára enni adott a kanárinak, sztán kilépett az ajtón. Nem nézett vissza többé. Odakint szemelt az eső. Sürün, szürkén, bánatosan. Miközben lefelé tartott a Várból, a Tulipánlépcső fokait számlálta, hogy ne kelljen másra gondolnia. Most jött az utolsó forduló, de ebben a percben elállta útját egy fiatal férfi. — Hova ilyen korán kisasszony? — Jó reggelt Gáborkára, — mondta Marika barátságosan unokafivérének. — Éppen te kellesz most nekem! — gondolta kétségbeesve. Mit mondjak neki, hova megyek? Az esküvőmre édesem, az esküvőmre! De hangosan ezt mondta: — Elianehoz megyek búcsúzni. Tudod, utazunk holnapután! — Azért jársz már ma is kofferral? — kérdezte Gábor nevetve és Marika kezéből kivette a krokodilbőr necessairt. — Elkísérlek, ha megengeded. — Hogyne, — mondta Marika elkényszeredetten. Ebben a percben gyűlölte Gábort, legjobb pajtását. A Fő uccán egy taxi száguldott. Gábor intett. — Hova vigyelek, Marika? — A Lánchíd pesti oldalán kiszállok. — Szó sincs róla, elviszlek oda, ahova menni akarsz. — Hát akkor a kalaposnömhöz, a Váci uccába, — mondta Marika elkínzottan. — Ha akarod, megvárom, amig kész vagy és elviszlek Elianehoz. — Megölsz, — gondolta Marika, de ezt kérdezle: — Mi van Melindával? — A véremet szivja. És mégis... Attól félek, ugy lesz, ahogy akaria, el fogom venni feleségül. — Te leszel a harmadik férje, Gabykám. A harmadik áldozat. Az autó megállt. — Ne várj meg, Gábor, — mondta Marika határozottan. — Sok dolgom van fent. Idegessé tesz, ha tudom, hogy lent várnak. Isten áldjon. — Mehet, — szólt a soffőrnek. Hosszan nézett a távozó autó után. Mikor a kocsi eltűnt, megfordult. Majdnem futva ment a Ritz-szálló felé. A másik oldalról valaki átköszönt. Csak sietni, sietni. Meg ne állítsa most már senki. A Ritz félhomályos halljának egyik sarkából, őt pohár Vermuth mellől, öt olasz tiszt ZSEBlÄMPAELiM , NAGY FÉNYERŐVEL LEGTOVÁBB VSIÁGIT I pattant fel, mikor Marika belépett. Hol van Franco? Ö, hisz itt van. Az öt közül ő a legmagasabb. — Drágám, hogy vártalak, — mondja izgatottan. — A násznép! — nevetve mutat a négy tisztre. Négy olasz név patiog, mint a rakéla, négy olasz kézcsók, nyolc barna szem egy pillanatra diszkréten vizsgálja Marikái. — Siessünk! Ép egy félórával később eskü. szünk, mint ahoev bejelentettem. — szólt Franco. — Sose lehet elég későn, — súgja egyik tiszt a másiknak halkan. Marika meghallja. Két autó áll elő. Francescoval és Marikával szemben Ginó ült, aki Jugoszláviából repülőgépen viszi majd őket Velencébe. Esküvő. Hosszú, hosszú várakozás az elöljáróság szürke előszobájában, — Mi ez, hogy nekünk várnunk kell! — bosszankodik Franco. — Elkéstünk barátom. Azok mentek be, akiknek utánunk kellett volna sorra kerülniök. Egy széket a signorinának..« Marika jól tud olaszul. Most mégis alig érti mit mondanak neki. Pedig a négy tiszt folyton vele beszélget, kedvesen, vidáman. —- Sajnálnak, — gondolja Marika, mikor sápadt arcát meglátja egy tükörben. Az ablakon át nedves tetőre látni. Esik,' esik. A nedves tető nedves kéményéből épp most bújik elő egy kéményseprő. — Szerencse, szerencse, — ujongnak az az olaszok, gyerekesen, boldogan. (Folyt köv.) M. 105 Karácsony : Afándék Afándék = Gond De Önnek nincs gondja, mert a világhírű magyar STA rádió gyártmányok közöttük a legmodernebb 4 csöves váltóáramú hálózati készülék a STANDARDYNE 6, 12, 18 havi részletfizetésre a legkedvezőbb feltételek mellett kapható FONYO SOMA rádió szaküzletében Szeged, Kölcsey ucca <4. Telefon: 1-65, 3-04. részletfizetésre drágán vesz !! Készpénzért vehet legolcsóbban!! Siessen ieQái bevásárolni brlllláns, arany, esilsí saUkségleíéf F. Molnár Béliné aranyművesnél, Kölcsey ucca 7. szám. Ékszer/avHást legfőbben és legolcsóbban vállalok. 376 Brlllláns befoglalás megvárható!