Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-08 / 280. szám

s 0ÉLM4GV4WO^ 1929 december 8. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Egy kis regénynek vége) Kis barátommal találkozom, csupa szórakozottság és bánat A földre szegezi a tekintetét s ekkorákat sóhajt, hogy a dorozsmai szélmalom kétségben van, ne induljon-e meg? Persze, persze, mostanában osztották ki az inlöket, meg a róvókat A statisztika adatai szerint november végén és december elején verik meg tt legtöbb gyereket. Ámbár Péter-Pál se marad ei ebben a tekintetben. — Mi baj, kis öcsém 1 Csak legyint a kezével. — Eb, örülök, hogy vége van— Hány tárgyból? — Háromból, de apa még nem tudja, mert nyolc nap időnk van az aláírásra. Jó lesz az az utolsó napon is. — Most nem szoktátok magatok aláírni? — Ismerik a kezünk vonását, nem megy. Azért van egy középiskola Szegeden, amelyik postán küldi a szülőknek az intőket Nem bízza a gyerekekre. — Sose félj, majd átesel te is rajta Kis barátom ujabbat sóhajt — Nem az a baj, azt még ki lehetne birnil Most már tudok mindent. Az úrfi, aki karácsonykor tölti be a tizenharmadik évét és éppen ezért mondja magát tizennégynek, most vergődik az első csalódás gyötrelmeiben. — Sajnálom az időt, amit rápazaroltam. — Fiam, akkor nem is szerettei« — De szerettem! Tele lesz a szeme könnyel. Ostobaság egy ilyen zsebkendőlovaggal erről a témáról beszélni? Lehet. De én nem vagyok pedagógus, hanem keresem az emberi dokumentumokat Hagyom, hogy magától szólaljon meg. Tudja, hogy ismerem a dolgát A nyáron a strandon órákon át ültek egymásmelleit, szorosan összebújva a nagy csónakban és olyan fontos dolgokat sugdostak egymásnak, mintha az élet súlyos problémából volna szó. Akkor is a fiu pirult el a fürkésző tekintetemtől, a lány szinte szemérmetlen vakmerőséggel nézett farkas-szemet. Csöpp liijja, hogy meg nem barackoltam. De még idejekorán az eszembe jutott: Miért vigyázzak reá éDnen én, ha az anyja nem törődik vele? A fiu most restelkedve halad mellettem, a lelke Jobbik felének tépett foszlányait igyekszik menteni. — Nagyon kétsziúü veit. szólal mez hirtelen. — Ugyan? — Kétszínű volt, biz Isten. Tudja, minién vagyonomat reá költöttem és mégis.., (Ahá, kezd már vallani!) — Mennyi volt az a vagyon? — Tiz pengőt kapok havonkint zsebpénzt. Május őta tart az ismeretségünk s ezalatt tíz fillért nem fordítottam magamra abból a pénzből. Neki vettem rajta mozijegyet, őt vittem a diákcukrászdába. (Azt is jól ismerem, majd egyszer sorát ejtem.) Sóhajjal fejezi be. — Aztán mégis... Szeretném neki megmondani, hogy a kedves szülei heti huszonötöt érdemelnének azért a havi tízért, de nem akarom a bánatát fokozni. Azt gondolná, hogy az elmaradt öregek nem értik meg a szent fiatalságot Szamarak vagyunk. Amilyen dicsőségesen nevelik a mai gyerekeket, lehetséges, hogy nemcsak condolná. hanem вдев is mondaná. (A tanitó bácsi igazrnondaea) Nézzük meg a kisebb generációt Okos szemű, hat éves gyerek sétál az nccán az apjával. Megáll a kirakat előtt, ahol Mikulások mosolyognak, Krampuszok tolonganak, száz naiv dolgot fecseg össze-vissza, okoskodik, főleg azonban kérdez. — Apa, mi ez? — Szekér. — Miért szekér? Később folytatja. — Apa. ki az erősebb. ¡> tanitőbaesi, vagy a rendőr? — Egyforma erős mind a kettő. — Miért nem vagy te is rendőr? — Azért, kis fiam, mert az nehéz mesterség. — Mi az, hogy mesterség? — Hát mesterség. Az, amit valaki csinál, — És az nehéz? — Kérdezd csak meg őket Közben arra megy a tanitóbúcsi, akit a gyerek meghatottan köszönt — Apa, szabad hazudni? — Nem szabad, elégszer mondtam. — Senkinek sem? — Senkinek. — A tanitóbácsinak sem? — Neki sem. Az apró emberke hallgat egy darabig, küzködik magával. — Pedig a tanitóbácsi tegnap hazudott — Ejnye, te lurkó, hogy mersz ilyet mondani? Hol tanultad ezt? Az emberke máris magyarázza. — Tegnap délután, mikor sütött a nap, ott játszottunk a templom körül, akkor jött a tanitóbácsi és akkor azt mondta, hogy menjetek haza gyerekek, késő van már, elég volt a játékból. A kis gamin arca fölényesen elmosolyodik, igy fejezi be. — Pedig nem is igaz, hogy elé«, volt. (Az embör) A koldusokról, meg általában az emberiség legszegényebb részéről, nem lehet eleget irni. Ne legyünk hipokriták és valljuk be, hogy a nyomorúsággal a legtöbbször együttjár valami nekirugaszkodott szemérmetlenség is. Ha egyszer jót tettem egy elesettel, mert sajnáltam a nehéz helyzetét, az aztán ugv rám kap, hogy sose tudok tőle szabadulni — Miért kezdtél ki velem? Itt vagyok, most láss elt — hallani szinte. Egész regényeket tudnék mesélni mosónőkről, favágókról, akik éveken át üldöztek, mert egyszer egy pár viseltes cipőt kaptak tőlem. — Valami jó hivatalt nem. tudna az uramnak? — Miféle hivatalt? — Hát ahol nyugdijat is adnak majd. Egy gájsic ismerősöm következetesen megszólít minden hónapban. — Tekintetes m-l — Tessék? — Nem volna egy rossz nadrágja? — Dehogy nincs, öregem. Csakis rossz nadrágom van, — felelem neki szintén következetesen. amíg ön alszik Jk. DOLGOZIK CsokoJfidis haiha'U. Envbn, i biztos. Egy próbacsojnagolis 1« fiUérérí megsyőxi Önt erről l Gyöngém, be merem vallani, hogy férfikoldusnak szivesebben adok alamizsnát mint asszonynak. Végtére a férfi az asszony szolgálatában rokkant meg, mig emezek élték a világukat abban a biztos tudatban, hogy idővel majd elérkezik a biztos koldulási pálya. Nézzék csak meg elsején a városháza folyosóján, ahol ájulatba ejtik szörnyű bűzükkel az embert ezek a matrónák, hány évezred bünlajstroma tekint le róluk — Illusztrációi lehetnének a régi évtizedek katonai történelmének, mondta a napokban valaki róluk. Olt volt köztük örzse néni is, nyolcvan évvel a vállán, sok bibircsókkal az orrán. Kicsi is, vézna is, arcán nemzetközi kongresszusra évültek a ráncok. — Azt hallom, szólok hozzá, fel akarták venni a szegényházba, aztán nem ment — Nem akarok beköltözni — Aztán miért nem? Otthon fáravalója sincs, 'megfagy a télen. — Nem lőhet — Más két kézzel kapna az alkalmon.* — Mégse lőhet — ...Elyeti minden gondját, tiszta ágyban alszik. _ — Nem lőhet! — hajtogatja makacsul. — Miért nem? — iövök ki most már én is a türelemből, — Emböröm van, könyörgöm, odahaza. Szép-e, vagy sem, nem bánom, de kimondom,' hogy mivel tiszteltem meg a szülét — Hogy a fene ne sajnália kendet«. Bob. Hegkezdődött a nagy karácsonyi és uiévi vásár Ketting Lajos divatáruházéban Tisza Lajos korul, Püspökbazár (Telefon 16-87) és tarl december hónapnak egész tartama alatt!! Ebből az alkalomból különösen kedveskedni óhajtok igen tisztelt vovőimnek ős gondosan összeválogatott hatalmas áruraktáramnak egyébként is «m wmo/ —a mérsékelem. Nem az ilyesféle alkalmakra közismerten szolid árait a vásár folyamán külön e célból beszerzett selejtes Arukat bocsátok forgalomba, hanem céprem hírnevének megfelelően minden igényt kielégítő bőséges árukészletemnek színe-java áll e lemérsékelt árak mellett is nagyrabecsült vevőköröm rendelkezésérc, hogy ez által a nagy ünnepek hangulatához méltó örömöt áraszthassak széjjeL — Az eladásra kerülő sok-sokféle árukészletnek tömegéből néhány ajándékul és meglepetésre legalkalmasabbnak Télt cikkre külön is felbivom kedves vásárlóközönségemnek szíves figyelmét és pedig: Férfiöltöny-szövetek több ezer méter, » Icgküienfélébb d yin-tiMkban mé,e„e P 20"- 16"- 12"~ 10"~ „Jumper" kelmék,inom vatmintákban méterie az eddigi eladási ár feierészén „.Ondamussa" *!eguilbb finom evapiubó', minden elképzelhet? színben mtrje .. —"95 dlvalmintts т«еп» . . 2"4Ö Tennisz-fianellek ¿••¡.imára, garantált szinlartó méterje . . Gyapju-deiaínek .-г eddigi eladási ár feierészén . . . Lepedővásznak «-en pamuttól duo'a ízé'cs mé'crte ........ «» ww Sváiei rcansufc az Össze» dlvatazlnekben mé'ef|e • 9*0 Selyem 5ng-p«plin Г5а d vatmin átb-n méterje Л *0*0 Francia bárs@nyflan«*8I m!n,ábaj. 2"50 2"2® Г80 Г Cordbársony Д. ¿л ПД-5Ш divatmtntaVban mé'er|e ü tff 4V Szines damaszt regseiSző ! 6 személyes készlet I SZELÜ! Ch,né ЫРГ'ТТ- I Le" ebédtökészlet rapy Eziiv6tákk3i 20"B? fi ifi V Ál А m V Аг euteadJ lelyamán OtszegyUlemlelt, véqckbö! E * У J «í £ С жлй l származó maradékörulírai feleárboa árusítom kl. Л hirdetésemben Kiemeli árakon klvlll kérem a kirakataim megtekintését, afiol személyesen la meggyüxödRet áraim olcsóságáról. . 29 irilliáns ékszer 4-1© havi részletre A brlllláns mindig érték l Maradandó értékel vegyen ajándéknak i 14 karálos arany ékszerek. Sveicl zsebórák. Ezüst és alpacca dísztárgyak kedvexa llxetést feltételen mellett. 352 IZOSENnEUG órás és éUsxcrésx, Városi bér&áz, Károlyi u.l НЯГЛ