Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-08 / 280. szám

(О. м. т. кл м 76 pastőrözött tej­szOkséglelél naponként pontosan házhoz szAI­lllják, ha megrendeli 15—48 lelefonszftmon. Csongrádmegye valamennyi régi tisztviselőjét ujtiól megválasztotta Szentesről jelentik: Csongrád vármegye tör­vényhatósági bizottsága tegnap tartotta tiszt­ujitó közgyűlését dr. Farkas Béla főispán elnöklete mellett. A régi tisztviselőket a köz­gyűlés egyhangúlag újra megválasztotta. A vármegye alispánja ismét dr. Csergő Károly lett. (009 ^„v^f fc CtAi Iáéi a Továbbra is enyhe időt jósolnak A Meteoroíogíaí Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánk mai időjárása derült és ismét enyhe jel­legű volt. A jelentéktelen éjszakai lehűlést erős nappali felmelegpdés követte, több helyen 15 fok Olsiusig emelkedett a hőmérséklet, amely a Bu­dapest belső területét boritó városi ködréteg alatt is megközelítette a 10 fok Celsiust. Prognózis: Éjszakai ködképződés után a légáramlás élén­külése mellett még aránylag enyhe idő várható. Borotvává! átvágta a nyakát egy budapesti kereskedő (Budapesti tudósítónk telefonjelen­lé.se.) A Svábhegyen a Normafa-úfon levő egyik üres telken a járókelők borotvával átvágott nyak­kal, eszméletlen állapotban találták Kosenbwg Sán­dor kereskedőt. Beszállították az egyik, kórházba, ahol haldoklik. Öngyilkosságának oka anvagi ba­jokban keresendő. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodáié­ban elüvéfeü dij nélkül válthatók Babalavitásokat töké elesen készít és gyár: árban vállal а £ Pérhl Nagy Aruház:.'Y££?£? megy&szi rELEFUNKEN 31 w is. JQ66AT-. . Л UINDIGJOBBATt Ez a jel«« a Teiefumcen-laboratérlumolc­ban. Pénz, Idő. fáradság nem számított akkor, mikor u Ön készülék ót terveztöfc. Most hogy elkészültünk vele. kérjQk nézze ea Hallgassa meg kereskedőjénél a „Telefunken 31 W"-t, a legjobb 3-csöves hálózati készüléket, melyet Telefunken valaha gyártott Hangerőben, hangszfnezetben. könnyű kezelhető-^ |égben és elegáns kivitelben kielégíti az ön felfokozott Igényeit Is. —' Az ára olcsó, minden pengőért teljes ellenértéket adunk, — Hullámterjedelme 200-2000 m.—Az összes feszölt­' ségekre átkapcsolható. - Végerősítő fokozatban RES 164 d árnyékoltrácsu cső Is alkalmazható. — Finom beálU­tás.— Automatikus biztonsági zár.— Gramofoncsatlakozás. tteTINálAHII HALÓZATHOZ-«TELrEPUUKEN3lŐ» Aga kán esküvője Pár is, december 7. Szombaton délben tar­totta esküvőjét Aga khán Carron Andrea kis­asszonnyal.-Az egyik nagy mozgófényképvál­lalat engedélyt kért arra a polgármestertől, hogy a szertartásról beszélő filmet vehessen fel. Az engedélyezésről semmi sem szivárgott ki. Aga khán a le bourgeti tó mellett terje­delmes birtokot adott nászajándékul felesé­gének, amelyen villát építtet számára. A há­zaspár mézesheteit a Riviérán tölti, onnan Olaszországba, majd Indiába utaznak. Pá'VlIf Sk I/A7A? Vegyen ztebkályMt rOi&Sai a tiCACS Keller írógép szaVSzletében, Széchenyi tér 8. — Telefon 3—63. az? Nagyevők Illa: Móra Ferenc. Az Isten bünül ne vegye, nem nagyon tudom sajnálni a debreceni nagyevőt, Kerékgyártó Sá­muelt. aki az újságok szerint a nagy evésbe halt bele a múlt héten. Fogadott, hogy megeszik há­rom tál töltött káposztát. A fogadást meg is nyer­te. mert elbánt a három tál töltött káposztával, de nem sok hasznát vélte, mert a fényes győzelem az asztal alá guritotta. Ez a szegény hazánkfia nem szánni való ember, inert ritka szép halála volt. Nagyon kevés halott dicsekedhet azzal mostanában Magyarországon, hogy ő róla azl állapította meg a halottkém: o halál oka három tál töltött káposzta. Ha ezt ílac.Donald megtudja, mindjárt megint megkemé­nyedik a szive irántunk. Tudja ő azt az angol tör­ténelemből, hogy rendben van annak az ország­nak a szénája, ahol ilyen szép halálesetek for­dulnak elő. Angliában is akkor volt jó világ, mi­kor a clarancei herceg egy hordó malváziai bor­ba fullasztotta belé magát. Igaz, hogy nem egé­szen a maga jószántából, hanem az ura-bátyja, Henrik király parancsolatjára, aki így gondolta legsimábban elintézhetőnek a trónviszályt. (Gon­dolom. azóta nem kedvelik a Uónkövetelők a maL váziát.) A clarancei herceg nevezetes halála révén be­kkeni! a Shakespeare IV. Henrik-ébe. de a debreceni nagyevő fölött nyílván a varjú se ká­rog többel. Neki még annyira se maradt fönn a hírneve, mint a nagyétkű Korógyinak, aki leg­alább a népmondába belekerült. Persje az köz­jóra gyümölcsöztette a tudományát s különben is nagyobb tehetség volt, mint a debreceni civis. Daliás idők voltak azok, mikor Korógyi Péter vitézkedett, de leginkább csak kanállal, késsel. Mert nem volt ő valami deli levente, akinek a tettei a Toldi Miklóséival vetekedtek volna, hanem volt igen jámbor kukta a Nagy Lajos király udvarában, annak azonban igen jeles. Amelyik sült malacra ő ráfogta a fegyverét, abból egy poroogó se ma­radt meg. De még egy kemencebél rétest is meg­evei". rá, egy tarisznya diŐt is elropogtátott utána, arr:1 re'iüldött egy csobolyó bort s akkor azt mond­ta. hogy most már elverte az éhét. A~ udvari apródok sokat elévődtek a nagyétkű kuktával, hanem a főszakács egyszer megunta a tudományát.' Megjelentette a királynak, hogy nem lehet meggyőzni a Korógyi étvágyát, se rábízni semmit, mert amit süt-főz, mind maga éli el. — Nem baj az, — nevetett a király —, ennyit csak elbir még a magyar király udvara. El is birt. hiszen három tenger termelte akkor a halat a magyar királyi udvar számára. Aztán meg a parlamentárizmus se volt még akkor ki­találva s nem nézett bele az országgyűlés az udvar szájába, mit eszik, mit iszik. (Merek fogadni, hogy most se néz bele. mihelyt megint három tenge­rünk lesz.) Gyöngy élete is volt aztán a nagyétkű Korógyi­nak egész az olasz hadjáratig, de azt senki se szenvedte ugy meg mint ő. Bizony, mikor a ki­rály is akárhányszor, csak ugy köröm közül ebé­delt. a kuktának se igen teritgettek asztalt. Mire Nápolyíg leértek, csak ugy csörgött már a csontja Narancsot csak szopogathatott volna, de húsfélé­hez nem igen jutott az istenadta, ha csak varjut, verebet nem nyilazott. Utoljára pedig azok is ke­rülték már a magyar tábort, kurgatta őket a kukta. Három hétig tartott már Nápoly ostroma, mtkor az olaszok követséget küldtek ki Lajoshoz egyez­kedés végeit. Persze a szépét válogatták ki az uri népeknek, szálfa termetű daliákat — hadd gon­dolják a magyarok, hogy c^upa ilyenek maradtak odabent is. A maguk fitogtatására vitézi tornát is játszottak a mezőn, dárdát hánytál, kopját törtek, utoljára egy behemót olasz nekiugrott a tábor melleit legelgető maradék gulyának, fölkapta, a legerősebb ökröt s odatette Lajos király elé. Azt hitte szegény feje. a magyar király most mjnd­járt takarodót fúvat ijedtében, de Lajos csak le­gyintett. — Ez nem nagy tralla. hallod. Nekem a legki­sebb kuktám is megeszi ezt az ökröt, amit te ép­pen csak megemelintettél. Az olaszok neveltek ezen a tréfán, de Laczkó nádor mingyárt elértette a szót és szalajtotta a csatlósokat a nagyétkű Korógyiért, aki éppen sás­kákat szedegetett a mezőn és átkozta az olasz föl­det, hogy különb húst nem terem. (Erről a sáskaevő Korógyiról Istvánffy is meg­emlékezik a históriájában, csakhogy ő a mohácsi Lajos király idejére teszi. De hát egy-két száz esztendőre nem néz az ember a múltban, mikor a jelenben sem biztos, hogy 1929-e vagy 1529.) — Készülj az ebédre, Péler Пат, — mondta neki a főszakács, — meg kell mentened a magyar be­csületet, m«g kell enned az ökröt. Azt mondta rá Korógyi Péler, hogy ő arra шш-

Next

/
Thumbnails
Contents