Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-06 / 278. szám

£ DrXYfAííYUjrj Propper Sándor: A munkanélküliek srámáía nincsen pénze ennek a kormánynak! (Nagy zaj.) Friedrich István: A Pénzintézeti Központról stóló 1920. évi XXXVII. tc. és az 1926. évi XIII. fc. melyik paragrafusa alapján indult meg ez a hitelakció, amelynek ez a 10 és félmilliárd korona volt az első stációja? — Második kérdésem az, hogy abban az esetben, ha a P. K. ilyen, a törvénnyel és saját alapszabályaival ellenkező tranzakciókba bocsátkozott, cljárt-e azzal a kötelező pontossággal, amelyet tőle, mint magas pénzügyi fórumtól joggal elvárhatunk? — Miután a B. H. Ujságvállalat nem pénzintézet, az állam hitelügyi érdekeihez semmi köze és nem közérdekű vállalkozás, a törvény nem nyújt semmiféle jogalapot a P. K. vezérigazgatójának és igazgatóságának ilyen finánckirándulás megrendezésére, (Taps balról.) A törvénycikk 2. paragrafusa ugyanis kimondja: >a P. K. magánfeleknek hitelt nem engedélyez.« — Nem tehetem fel, hogy a pénzügyminiszter tirak tultetlék magukat a törvényen és utasították volna a P. K.-ot az állami pénzeknek ilyen kihelyezésére. Azért sem tehetem ezt fel, mert, araint látni fogjuk, a B. H. Ujságvállalat és a kormány közölt olyan intenzív levelezési és tárgyalási viszony állott íenn és a miniszterelnökségi sajtóiroda olyan nagy összegekkel tartozott a B. H. Ujságvállalatnak, oly szoros pénzügyi kontaktusban állott az ott megrendelt kormányt támogató lapok deficitjei révén a hitelt élvezett nyomdával, hogy ez a politikai érdekeltség teljesen kizárja annak a lehetőségét, hogy a pénzügyminiszter urak kincstári pénzekkel ilyen kalandra vállalkoztak volna. —• Most az ugyanakkor produkált vagyonmérleg adatait akarom kiemelni. Ez a két kirívó tétel a következő: A B. H. székházának értéke 4200 millió korona. A kimutatott veszteség? 23.000 millió korona. (óriási gúnyos derültség a baloldalon.) Tehát azt az ingatlant, amelyre a P. K. jószívűen 10 és félmilliárdot hitelezett, maga a vállalat igazgatósága csak 4.2 milliárdra becsülte. — De 1926-ban már a vállalat kétségbeejtő helyzetben volt. Folytonosan pénzt kért a" sajtóiroda utján, számtalan végrehajtást rendeltek el ellene, úgyhogy az év végén már 23 ezer millió korona hiánnyal fizetésképtelen lett. A revizorok megállapították, hogy a nyomriavállaiat 1924-ben 700 milliói, 1925-ben több mint <000 milliót és 192(í-han 3500 milliót fizetett rá a B. II.-ra ós 1924-ben a 8 órai Újság 800 millióval, 1923-ben 15(10 millióval tartozott. — Megállapították, hogy a B. H. ujságvállalat állandó fizetési nehézségekkel küzd és üzeme ráfizetéssel jár. Megállapították, hogy a vállalatnak nagy követelései vannak a sajtóosztállyal szemben, amelyek részben vitássá tétetnek a sajtófőnök részéről. Ilogy lehetséges tehát az, hogy a p. K. a válságos helyzet ismeretében több mliii tízmilliárdot hitelezett. Megdöbbentően jellemzi a B. H. ujságkiadóvállalat 1926. évi helyzetét az a memorandum, amit a bajba került vállalat igazgatósága 1926 julius havában a kormányhoz beterjesztett. A memorandum 5. pontja ezt mondja: »A B. H. képviselői a felajánlott szubvenciót nem fogadják el, ellenben készek az anyagi támogatást abban az alakban elfogadni, hogy a kormány meglízeti a B. H.-nak azokat a tartozásokat, amelyek a jelenlegi és az előző kormányok alatt keletkeztek. E tartozások a következők: a S órai Újság számláján 1924. évre 1024 millió.-» Malasi's Géza: Vezércikkekérti Friedrich István: A * órai Uisáa számláj'án 1925. évre 11806 millió. Kofhrnstein Mór: Ennyi pénzért már lehet hazudni! Friedrich IsivAn: A Szegedi Napló rí. 391 millió, a Szegedi Napló kél darab szedőgépérí 400 millió. A debreceni Tiszántúli Hírlap rt. számlája 220 millió. Heg.vmegi-K'ss PA1 • Most már értem mennyiért szidnak engeml Friedrich István: Az Echo de Danube és a Bend számláján 182 millió, az Igazság cimü lap számláján 202 millió. A Szózat tartozása 183 millió, kamat 800 millió, összesen 3081 millió. (Nagy zaj a baloldalon.) A kormánypárt egyetlen szó nélkül, nénia csendben hallgatja Friedrich beszédé». Fábián Béla igy kiált a miniszterek felé: A Szózatot is a kormány adta ki? Friedrich István: Kérdeni, hal voll a p. K. tgaz. valósága, választmánya és felügyelő bizottsága amikor az intézet ezt a sötétbeugrást vécézte? 1020 december fi. Polgári~szocIali§ta koncentrációs kormány alakult Prágáiban Benes ufból bQJHgym!niszíer (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése Prágából jelentik: A cseh kormányválság csütörtökön megoldódott. Polgári—szocialista koncentrációs kormány alakult, amely 209 mandátum fölött rendelkezik. Az uj koalícióban a cseh-tót agrárpárt, cseh szociáldemokrata, a cseh nemzeti szocialista, a cseh nép- és iparospárt, a német agrár, a német szocialista párt vesz részt. A kormány 16 tagja közül 9 polgár! és 6 Van-e ennél jobb iskolapélda az anyagi felelősség kimondására? Friedrich István ismételt kérdéseit a kormánypárt válasz nélkül hagyja. A kormánypárti képviselők néma csöndben ülnek helyükön. Majd a 8 órai Újság deficitjéről beszél Friedrich és adatokkal bizonyítja, hogy milyen óriási veszteségeket jelent a 8 órai Uiság kiadása . Azután igy folytatta: — Amikor már nagyon rosszul ment a Budapesti Hirlap vállalatnak. Í926. év őszén, egyszerre a Pesti Hazai Takarékegyesület révén dűlnek a vállalat pénztárába a milliárdok. 1926 október 27-élől december 31-éig 5460 millió koronát helyeztek le névtelen letétek alakjában a Budapesti Hirlap folyószámlája javára. — Honnan pottyant ez az 5460 millió? A Pénzintézeti Központban egy konferencián Jafeahffy kijelentette, hogy ez a péuz a rendelkezési alapból került a Budapesti Hfrlar, folyószámlájára. Ezt a tényt három férfiú, akik ott voltak Jakabffy eme kijelentésénél, előtlem megerősítették. Jakabffy azonban egy a budapesti főkapitányságon tett tanúvallomásán azt állítja, hogy ezt a hatalmas összeget a Tisza-szindikátus adta össze és ajándékozta a csőd előtt álló vállalatnak. Esze. rint nem a Tisza-szindikátus tagjai, hanem magúI tat megnevezni nem akaró iótevő lelkek adták össze a 5460 milliót. — Allitom, hogy a négy és félmilliárd korona kölcsönt a kormány folyósította részletekben és nem az igazgatóság, vágy a szindikátus. A hátralévőket majd máskor fogom elmondani Esztergályos János: Hadikölcsön valorizációra, hadirokkantak .támogatására nincs pénz! Ilyenekre vanl Rotheinstein Mór: És m(g egy ilgen kormány a helyén maradi Peyer Károly: Hogyne kérnének Magyarországtól jóvátételt, ha látják, hogy ilyenre van nénz! Hosszú másodpercekig tart a vihar. Rothenstein Friedrich beszéde közben azt kiáltotta, hogy a Budapesti Hírlapnál szabad lopás volt. Ezért Rotheinsteint az elnök rendreutasítja. Rotheinstein Mór: Mégis igaz! Esztergályos János: Honnan tudja az elnök ur, . hogy nem igaz? Elnök Esztergályost is rendreutasítja, mire a | szociáldemokraták kórusban kiáltozzák az elnök felé: — Mégis igazi Mégis igazi Mi ez, ha nem szabad lopás?! Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszol az interpellációra. Ezeket a bajokat a B. H. régebbi időkből vonszolta magával. A régebbi adósságok kamatokkal felhalmozódtak. Ezekben az időkben más vállalkozások is bajba jutottak. Ezért tartotta szükségesnek a törvényhozás, hogy a P. K. eredeti feladatától eltérően feladatául tekintse bizonyos vállalkozásoknak a megsegítését.. . A P. K. nem azoknak a vállalatoknak nyújtott kölcsönt, amelyek jól mentek, hanem olyanoknak, amelyek zavaros viszonyok közé kerültek és ennek következtében nem tudtak könwen hiteti kapni. Peyer Károly: A vádlott beismerésben van! Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Azok az öszszegek, amelyeket a P. K. nyújtott egyes vállalatok szanálásához, nem túlságosan nagyok. Rassay Károly: Hány tisztességes kereskedő lőtte főbe magát sokkal jelentéktelenebb összegek miatt! Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Ez a vállalat olyan sajtóorgánumnak a kiadásával foglalkozott, amely Magyarország kulturéletében és nemzetí életében hosszú idökön keresztül érdemeket szerzett* A zajból Farkas István hangja süvit ki: — Rákosi Jenőt kirúgták! Puky Endre elnök tehetetlenül rázza a csengőt, egész sor rendreutasitást oszt ki. Peyer Károly (az elnök felé, aki éppen rendreutasítja): Azért mégis csak elloptak a pénzű szociáldemokrata. A cseh lapok közlik a kinevezendő csehszlovák kabinet listáját. Ezek szerint miniszterelnök Udrzal cseh agrárius, külügy dr. Benes cseh nemzeti szocialista, belügy dr. Slefanek tót agrárius, igazságügy dr. Meiesner cseh szociáldemokrata, honvédelem dr. Vyskovski cseh agrárius, iskolaügy dr. Berer tót szociáldemokrata, népjóléti dr. Czoch cseh szociáldemokrata. Wekerle Sándor pénzügyminiszter. — Jogsérelmet a P. K. beleavatkazásában nem Iátok és törvénytelen intézkedést sem. Friedrich képviselő urnák második kérdése az volt, hajlandó vagyok-e az egész ügyet kivizsgálni és ennek értelmében megtenni a megtorló lépéseket? Én megtartottam a vizsgálatot és ujabb vizsgálat megtartását feleslegesnek tartom. Bethlen István gróf miniszterelnök jelzi most, hogy beszélni kiván. — Az interpelláló képviselő ur — kezdi a beszédét a miniszterelnök —, néhány szóval a sajtóirodát is érintette beszédében. A Budapesli Hirlap, íegalább is eredetileg, közelebbi nexusban nem állott a kormánnyal... Málasits Géza: Az ön sajtókomornyikja! Puky Endre elnök rendreutasítja Malasitsot. Bethlen István gróf miniszterelnök: Felmerült a kérdés, honnan származnak azok a pénzek, amelyeket a P. K.-kölcsönökön kivül a sajtóosztály juttatott a Budapesli Hírlapnak? Ezzel, kapcsolatban a kormánynak két forrás állott rendelkezésére. Az egyik a rendelkezési alapjai, amelyek bizonyos fokig arra szolgálnak, hogy a kormány a maga sajtópolitikáját folytassa. Rassay Károly (a miniszterelnök felé): A nemzet sajtópolitikáját! Újra olyan nagy a zaj az ülésteremben, hogy a miniszterelnök beszédéből úgyszólván csak foszlányokat hallani. Az elnök sokáig csenget s a miniszterelnök beszédéből most ezt érteni: • — Ha ezt nyiltan nem mondanám meg. nem lennék őszinte! Rassay Károly: Az én adómból iratnak ellenem cikkeket! Bethlen István gróf miniszterelnök: Az egész kérdés nem abból áll, hogy cikkeket iratunk, képviselő urak ellen. Ez inkább az ellenzék cikkeinek privilégiuma. Rassay Károly: De nem az állam nánzén! Ez differencia! Bethlen István gróf miniszterelnök: Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy voltak a lapnak barátai, akik gyűjtést indítottak s igy tetemes összeg állt rendelkezésre. Rassay Károly: Ha a miniszterelnök gyűjtött, akkor elhiszem. Bethlen István gróf miniszterelnök: Arra nem vagyok kötelezhető, hojy az adakozó egyének neveit közöljem. Friedrich István áll fel ezután szólásra, hogy a viszonválasz jogával éljent A kormánynak jóidöben megjelent rendelete, amely beleavatkozott egy bíróság előtt folyó ügybe, hozzásegítette ehez. Megalakult a B. H. régi helyiségeiben egy uj részvénytársaság 500.000 pengő alaptőkével, ennek egyharmadát be is fizették. Ezzel az uj alakulással nyilván az volt a célja a P. K. urainak, hogy a B. II. szabaduljon régi tartozásaitól és óe legyen, mint ioflutód felelős elödiének tartozásaiért. ... r Rassay Károlv: A P- K. odaadia macát az ilyenhez? Friedrich István: A hitelezők azonban átláttak a manőveren és többen bűnvádi feljelentést is etttek. A P. K. kénytelen volt a hitelezőkkel egyezkedni és fizetni. Ezeknek a fizetéseknek a folyamán kapcsolódik bele az ügybe a Nemzeti Hitelintézet, mint a P. K. megbízottja. Több lett egy állami üzemmel, egy állami nyomdával, amely szorgalmasan nyomja a kormány lapját és amelynek régi veszteségeiért tarlja a hátát az önfeláldozó Pénzintézeli Közpout A pénzügyminiszter ur válaszát nem veszem tudomásul. Áz elnök szavazási-a teszi fel a kérdést. A többség a pénzügyminiszter válaszát tudomásul veszi. Rassay Károly: Hol van a kereszténypárt? A kereszténypárton egyedül Ilódossy Gedeota ül, de nem szavaz a többséggel. Esztergályos János közbekiáltása fejezi be a vitát: Vád alá kell helyezni a kormányt! (Zaj). Az ülés 2 óra után 10 perccel véget ért.