Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

1020 drcpmbor 5. T>;' i MM;v.\KOHS/Xfí 0 Délmagyarorszái állandóan gyarapodó kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetőknek I pengő, tisztviselő-előfizetőknek 80 fillér, heti előfizetőknek 16 fillér. A DÉLMAGYARORSZÁG REGÉNYE: IFJÚSÁG, SŰRŰ ERDŐ Irla: Feiks Magda 13 IX. Marika számára gyönyörű és súlyos hónapok következtek. Charlotte asszonnyal az élet nehéz lett nagyon. Arról az olaszról — soha ki nem mondta Chiaramontesi nevét —, hallani sem akart. — Amíg én élek, nincs semmid, Marika. Gazdagon kell férjhezmenned. Idősebb emberhez kell menned, olyanhoz, aki ismeri az életet. Nem ilyen jött-ment olaszhoz. — De anyám, hogy beszélhet igy! Hisz tudja, hogy Francesco orvos és jó orvos. El tud engem tartani. Vagyona is van, hisz maga volt is nála Velencében, látta a házát. Nem emlékszik, hogy el volt tőle ragadtatva, mikor a Lidón gyógyította magát. Nem emlékszik, milyen kedvesnek, uriuak találta az. anyját és nővérét? . , — Nem emlékszem, — válaszolt. Charlotte asszony, aki mindig csak arra emlékezett, amire akart. Marika ilyenkor kétségbeesetten sietett el hazulról Francescohoz» aki türelmetlenül várta. — Jaj, hogy lehetek ilyen boldogtalan, mikor ilyen boldog vagyok! — mondogatta magában útközben s minél közelebb ért a gesztenyefák közül kivillanó fehér épülethez, a kórházhoz, annál jobban sietett. Megérezték-e a vakok, hogy Mária kisaszszony gondolatai máshol kalandoznak — miközben olvas neküc —, nem lehetett tudni, de mintha meglazult volna az a hid, amelyet a Marika kedves hangja épitelt a szivükig. Amint letelt az óra, Mária kisasszony felugrott és repült. Ki, ki a kórház kertjébe ahoi Francesco várta. Csak egy órájuk voll együtt. Csak egy órát járkálhatott a kórház körül a kertben Chiaramontesi kapitány, aki fogoly volt és sebesült. Egy lugasnak készülő hosszú uton sétáltak. Két oldalt és fejük lelett a lugas vázán bátortalanul kúszott fel a vadszőlő, amelynek gyenge leveléről, indáiról enyhe japános rajzú ár- ! nyakat fotografált a nap az útra, a Marika j világos arcára, világos ruhájára. Csak egy óra. Remegő árnyak alatt. Ó milyen sok, ó milyen kevés! Ép elég ahhoz, hogy Marika azt képzelje, ime az első és utolsó halálos szerelem. De kevés ahhoz, hogy megértse, hány a szerelem, hányszor öltözik álruhába. Nem értette! Bár, mint minden leány, Marika is szerelmi légkörben élt: könyvek, versek, barátnők, akik közül sokan nem álltak meg a flörtök fele utján e háboruutói években. Pirkadt a »garconneok« hajnala. Az estélyeken mindgyakrabban aludtak el a csillárok s a harctérről néhány boldog napra hazatért fiatal tisztek uniformisára söléternyőjü asztali lámpák világítottak halványan, mint a holdvilág. A díványok árván gubbasztottak. Földretett párnákra ülni divatos dolog lett a fiatalok világában s nagy fotelok árnvékában töltött szép órákról Eliane részletesen számolt be Marikának. S míg az estélyek végén az anyák nagynehezen szedték össze lányaikat a sötétben, Charlotte asszony biztos lehetett abban, hogy ha valahol ¡ég egy csillár — azalatt ül az ő Marikája. — Szegény gyermekem, nem tud a férfiakkal bánni, — mondta magában Charlotte aszszony, miközben a csillár alul hazavitte Marikát. De milyen kényelmes az ilyen gyerek. Az ember nyugodtan alhat. Charlotte asszony a fal felé fordította Eold:krémbe pácolt klaszszikus arcát és álmodni kezdte örökérvényű álmát. Arról, hogy mi lenne, ha hízna, ha fogyna, ha a haja barna lenne és a szeme is. Francesco Chiaramontesi harminchét éves lett azon a napon, amikor először csókolta meg Marikát, a Kis-Svábhegy alján, egy, viharos tavaszi délutánon. Harminchét éve vojt Don Jüan Francesco. Calábriai dadája óta minden nő szerette. Nem, mintha szép lett volna. Nem - De hiszen éppen ez volt Don Juanságának titka: ez a kü'.öuös vidám, elrajzolt arc, amely elég csúnya volt ahhoz, hogy bizalmat gerjesszen azokban a nőkben, akik különben megfutamodtak volna szép, barna szemétől. Mert az okos nők a szép férfiaktól félnek. Tudják a regényekből, mennyi baj van velük. Francesco nagy és bizalmat gerjesztő orra azonban egymásután szedte az áldozatokat szeme számára. Bolognában, ahol tanult, majd később Rómában és Velencében magasra csaptak a lángok az elegáns Francesco körül, kinek szive azonban különösképpen hűvös maradi mindég. 'A háború megváltásként jött számára. Mi volt a Piave pergőtüze ama viharokhoz képest, amelyeket feketeszemű, férjes barátnője, zúdított rája?... Hogyan esett fogságba, hogyan került sulvoff sebével a fogolytábor helyett a budai kórházba, maga is alig tudta Francesco. Ösz volt akkor s mire magára eszmélt, tavaszt igért a februári nap. Egy délutánon kitolták a kertbe. Olvasni próbáit, de a könyv a földre esett. Nem tudott érte lehajolni és szomorúan nézett a könyvre. A közelben nem volt senki. De mégis! A háta mögül kinyúlt egy kéz s felemelte. Fiatal nő állt Francesco előtt. — Grazié, — mondta s maradék erejét könynyelmiien egy mosolyra pazarolta. ,A kertben gyakran látták egymást ezután. — Milyen ismerős, — gondolta Francesco, mikor Marika elsietett mellette. — Hol láthattam vájjon, — gondolta Marika ugyanekkor s egy cs ugyanazon pillanatban jöttek rá nevetve, hogy ismerik egymást, hogy találkozták a Lidó.i... Hány éve lehet annak, hogy Charlotte asszonyt a sors épp akkor sértette meg egy kellemetlen betegséggel, amikor lidói szépségversenyre készült. Orvost kellett hívni Velencéből. Chiaramontesi doktort. S Francesco emiékezeiében felmerült a Hotel des Bains. A díványon zöld négligében Charlotte asszony. Épp oly idegenkedve próbálta visszautasítani a betegséget, mint ahogy az ember a más nevére szóló, tévesen kézbesített adóvégrehajtást utasítja vissza. ...Hogyan... a tüsző neki szól? De hisz ez lehetetlen! ő, a szép Charlotte itt feküdjön betegen, mialatt más, csúnyább nők... Nem! Nem! Doktor Chiaramontesinek intézkednie kell azonnal, azonnal. És ez a kislány — mit áll itt tétlenül, rémült arccal?! — Hozd ide a tükrömet, a porokat, a lázmerőt,' a könyvemet. Marika csukd bc az ahlakot, Marika nyisd ki az ajtót. A sápadt, pápaszemes kis kuli sürgött-forgott az anyja körül. A másik szobában kisirt orral ült a nevelőnő és a komorna. A' betegség első szimptornáinak jöttén Charlotte asszony alaposan leszidta őket. — Nem lehet, nem lehet, hogy maga az a félénk kislány, aki csupa szeplő volt, csupa I pápaszem! — kiáltott Francesco nevetve. — Emlékszem, annyi foga volt, hogy egy aranvrácsnak kellett fékentartani az egészet. — Mondja, mit csinált? Hova lette fogait, honnan vette szemeit cs ezt a mosolyt, amely... Francesco egyszeriben egészségesnek érezte magát. Fiatal nő, szép TJŐ S kilátásban a szerelem amaz első stádiuma, amelyben az életet páratlanul szépnek s magát páratlanul fiatalnak, tehetségesnek érzi az ember. Kezdődő szerelem — boldogság-innyekció... Ami később jön, nem érdekelte Francescot. Amint múlni kezdett a nagy stimuláns hatása, megunta a nőket, (Folyt köv.) A legszebb és Regolcsób karácsonyi és újévi aiándék órásnál, a svájci óra. arany, ezüst ékszer. TAftfo kapható 6 havi részletfizetésre is ® €$171 «S®2&S€s? ucca Kölcsey 7. szám. „Hts Maaíers" táskap;ramofonok 12 havi részletre! Nagy iavitó műhely Aranyo Zás, ezüstözés! Tóit arany, ezüst beváltás! A. Bj?, bevásárlási hely! 321 Karácsonyi vásár keretében leszállított árak .«v Blau Ignátz Kelemen u. 5. s A. 1.1 Ml S«afláfoS( bunda gallér P 30"40 5080 70 ~ Férfi féli kabátok P 30 40 50 60 P 100 417 Fekete féli ikaisáf síi gallér P 60 05 100 •w