Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

1029 december 5. DíI.V * r-V * ÍC 3 WalJfralla — a 1 em plom-iér árRádfai alati A töríénel&m, a íudomány és as Irodalom magyar &öselneK szobraival dissiiih az árltádoUal fA Délmagyarorszáy munkatársától.') Meg­írta a Délmagyarország, hogy a polgármester kedden, a kultuszminisztérium meghívására Budapestre utazott és résztvett a kultuszmi­nisztérium művészeti osztályában tartott meg­beszélésen, amelynek tárgya a Templom-tér árkádsorainak művészi továbbképzése volt. A polgármester szerdán érkezett vissza Buda­pestről és érdeklődésünkre a kővetkezőket mondotta: — A kultuszminisztérium művészeti osz­tályában arról beszélgettünk, hogy a Temp­lom-tér árkádsorait milyen művészi alkotá­sokkal diszitsük fel. A terv az, hogy ezek alatt az árkádok alatt szoborban, reliefben, mozaikban megörökítsük Magyarország egész politikai, irodalom- és tudománytörténetét, illetve ennek a történelemnek az alakjait és kimagaslóbb jeleneteit. Szó volt arról is, hogy ebből a nagyarányú miivészi munkából meg­jelelő arányban részesüljenek a szegedi.szob­rászok is. — Tudomásom szerint — mondotta tovább a polgármester — Szegeden három szobi ász van, Pelri-Pick Lajos, aki ugyan most nem él állandóan Szegeden, Papp József és Szolcsá­nyi Gyula. Mindhárman kapnak majd meg­bízást a kultuszminisztertől. Azt már meg­állapították. hogy a püspöki palota már ki­épített részére és a kémiai intézet palotájá­nak árkádjai alá milyen szobrok és reliefek kerülnek, most csak arról volt szó, hogy a püspöki palota ezután kiépítendő szárnya és a fizikai intézet milyen szobrokat kap. Az egyházi épületre a megállapodás szerint két relief kerül, az egyik az Anjouk korának, a másik pedig a Hunyadiak korának valamelyik szegedi vonatkozású jelenetét örökiti majd meg. A Hunyadiak korából valószínűleg azt a jelenetet dolgozzák ki, amely a Nándor- | fehérvárt felszabadító hadsereg szegedi to­borzását ábrázolja. Ennek két főalakja lesz, Hunyadi János és Kapisztrán János. Szó volt ugyan arról is, hogy Szilágyi Mihály szegedi szereplését örökitsük meg, amint elindítja Szegedről azt a negyvenezer főből álló sere­get, amely a Duna jegén Mátyást királlyá kiáltotta ki, de Mátyás királynak külön szobra lesz. Az Anjouk korából még nem találtunk alkalmas szegedi vonatkozású jelenetet. Egye­lőre nem tudjuk, hogy Nagy Lajosnak volt-e valamilyen szerepe Szegeden, csupán annyit tudunk, hogy Róbert Károly — szegedi ház­tulajdonos volt. — Megállapítottuk azt, hogy a fizikai in­tézet árkádjai alá helyezzük el majd a kultur­poiitikusok közül Berzsenyi. György, Kazinczy Ferenc, Örményi Ferenc, báró Eötvös József és Trejort Ágoston szobrát, a történetírók kö­zül Szalag Lászlóét, Horváth Mihályét, Toldy Ferencét, Henselmann Józsefét, Apáczay Csery Jánosét és Szamoskeőy Istvánét, a jogtudósok közül Werbőczy Istvánét, Venczel Gusztávét és Plósz Sándorét, a nyelvészek közül Budcnz Józsefét Hunfalvy Pálét és Körösi Csorna Sándorét. A polgármester elragadtatással beszélt ar­ról, hogy ez a kulturhistóriai szoborsorozat milyen világraszóló nevezetességet ad majd Szegednek, megállapította, hogy igennel a világ egyik városa sem dicsekedhetik. — A szobrok anyaga is változatos lesz — mondotta ezután —, az egyik nyers kőből, a másik márványból, a harmadik bronzból ké­szül. Kísérletezünk majd a A-Zini-er-anyaggal is, sőt kisérletképen az egyik reliefet szines mozaikból készíttetjük el. — Ilyen magasztosan szép dolog, mint ami­lyen ez a tér letz, páratlan a maya nemében | az egész világon! — fejezte be nyilatkozatát. A világhírű személy- és teherben és a M.kir,a Vas-, Acél-és Gépgyárak által gyártott ¿a' ¥ér@$ harc ét sztrájktörők között: egyhőnapm és 14 napra iíélíek három kendergyári munkást A vádlottak szerint a sztrájktörő munkások kezdték a verekedést (A Délmagyarország munkatársától.) A tava­lyi kenderfonógyári sztrájk ügye már többizben foglalkoztatta a bíróságot. Legutóbb Takács Mária munkáslányt Ítélték el, aki a vád szerint megtámadott egy sztrájktörő munkáslányt. Szerdán hasonló bűncselekményért vont fele­lősségre a szegedi törvényszék Habermann­tanácsa három kendergyári munkást. Amikor 1928. októberében még javában állt a sztrájk, az igazgatóság Budapestről hozatott szerelőket a sztrájkoló ^szerelők helyébe. Ok­tóber 28-án reggel a Margit-ucca és a Báró Jósika-ucca sarkán a sztrájkolok és az uj mun­kások között verekedés zajlott le, melynek so­rán Grünwald Lajos pesti sztrájktörő szerelőt súlyosan megverték. A rendőrség a verekedés színhelyén elfogta Hornok István, Horváth Mi­hály es Kiss Sándor sztrájkolókat, akik részt­vettek a verekedésben. A három munkást le­tartóztatták, de december 2-án szabadlábra he­lyezték őket. Az ügyészség magánosok elleni erőszak és súlyos tcstisértés vétségével vádolta meg a három munkást. A vádirat szerint Hornok, Kiss és Horváth megtámadták Grünwald Lajost, kővel, téglával és vasdarabbal oly súlyosan bántalmazták, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. A szerdai tárgyaláson az elsőrendű vádlott, Hornok István beismerte, hogy bántalmazta Grűnwaldot, de nem igaz az, hogy lesett rá. Amikor Grűnwaldot és Gutfreund Jánost leho­zatták Pestről, Grünwald azt üzente a sztrájko­toknak, hogy jó lesz, ha vigyáznak magukra, mert ö ferencvárosi jassz és húsz méterről belevágja akárkibe a bicskáját. A verekedés reggelén találkozott Grünwalddal és megkér­dezte tőle, hogy miért üzenget ilyeneket a sztrájlsolóknalí. Grünwald a feielőssésirevoaásra azzal válaszolt, hogy bicskát rántott elő és megakarta szúrni. Erre öklével arculütötte, majd amikor a másik pesti, Gutfreund is neki­ugrott, kődarabot kapott fel és azzal ütötte meg. Tulajdonképen önvédelemből cselekedett. Habermann elnök Hornok vallomására meg­jegyzi, hogy a bicskáról egy szóval sem tett emlitást, amikor a detektívek és a rendőrség kihallgatta. — Megmondtam a detektiveknek Is, ai rendőr­kapitány urnák is, de azt mondották, hogy hazudok —, válaszolta Hornok. A másik két vádlott, Horváth Mihály és Kiss Sándor tagadta, hogy bántalmazta volna Grűn­waldot. Csak akkor mentek oda, amikor látták a csődületet és szét akarták választani a vere­kedőket. Mindketten látták, hogy Grünwald ke­zében bicska volt. — Maguk sem tstíek említést a detektívek előtt arról, hogy Grünwaldnál bicska volt —, jegyzi meg az elnök. — Mondtuk, de 9 detektívek kinevettek' és nem vették be a jegyzőkönyvbe. Három tanút hallgatott ki a törvényszék, akik szemtanúi voltak a verekedésnek. Két tana eskü alatt vallotta, hogy Gritnuxild bics­kát rántott, egyedül Fischer Simon állította ugyancsak eskü alatt, hogy a kezdeményező Hornok volt. A törvényszék másfélórai tanácskozás után mindhárom munkást bűnösnek mondotta ki a vádiratban foglalt bűncselekmények miatt és ezért Hornok Istvánt egyhavi, Horváth Mihályt és Kiss Sándort 14—14 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a munkások felebbezést jelen­tettek be. kíflcí EÉÜ&5SI teneraiissii, auiSBussoii es küiftoieses aassüt •ezérképtiselets és eladdal kfcpofitígs MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. J?«Td«3>e»t, 5V„ Váci n?« 24. H.12 '< % KörzBtkénviseJat: Fafcrítzkv István antoiBOhll- U 9 kereskedő. Szeged, Kossuth Lajos suoárat 5. s?. « Tréning kőiben lóbál löríe Barsi Lászlé fuléliajnok (Budapesti tudósítónk tehfonjdentóse.) A' BBTE tornacsarnokában szerdán este sú­lyos szerencsétlenség történt. Barsi László, a nagyhirü középtávfutó-rekorder, aki az idén a legjobb olasz és német középtávfutókat le­győzte, tréning közben lábát törte. Barsi Lászlóaak a ballábszárcsontja törött el, kő-, zel a bokához. A holnapi Böntgen fogja meg­állapítani, hogy Barsi sérülése milyen ter­mészetű. GáTTEászlé szerencsés aníékalaictia Budapestről jelentik: Különös baleset érte tegnapelőtt éjjel a szegedi származású, min­denütt jól ismert dr. Gál László miniszteri ta­nácsost, Zsitvay igazságügyminiszter személyi titkárát. Szolgaegyházán volt a miniszteri ta­nácsos, ahonnan még az éjszaka folyamán Adonypusztaszaboleson át haza akart utazni. Egy bérautóval Adonypusztaszabolcs határáig jutott el. a vasúti átjárónál történt a baleset. A bérautó ugyanis a vaksötétségben letért a rendes átjáróról, amely az országút folytatása és valahogyan a sinek közé került. Hiába for. dult az autó jobbra-balra, nem tudott a sinek közül kivergődni és a soffőr egyszerre ré­mülten látta egy közeledő vonat két égő lám­páját. — Tessék valahogy, kiugrani az autóból, kiáltott a soffőr Gál miniszteri tanácsosnak. Az autó baloldali ajtaja felöl lehetett volna a töltésre ugrani, azonban a miniszteri ta­nácsos minden erőfeszítése ellenére az ajtó nem nyilt ki. Bégi, rozzant bérautó volt, amelynek ajtaja különösen nehezen nyilt vagy csukódott. Közben a vonat már csak néhány lépésnyi távolságra volt és ugy látszott, hogy a katasztrófa elkerülhetetlen. Gál azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem az utolsó pillanatban nagy lendülettel, a jobb­oldali kocsiajtót kirántva, azon át egy ugrás­sal immár a sínpár túlsó oldalára vetette magát. A soffőr az ijedtségtől dermedten csak ült a volán mellett és nem mozdult. A vo­nat ekkor nagy dübörgéssel összeütközött az autóval, annak hátsó részét teljesen leszakí­totta, a kocsi első fele azonban lefutott a töltésen. Gál tanácsos az eséstől könnyebb zuzódá­sokat szenvedett, soffőrjének csodálatoskép­pen semmi baja nem történt. A 7000 kalórlás pécsi tojásszén teljesen oótolia a koksiot, oorosz-szenel. 844 A pécsi béjiy&ü képi ¡selcte: * _ K5|csey ucea II. Telefon 21-01.

Next

/
Thumbnails
Contents