Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

9ZEOED. Vrerkeísífíséq: Somogyi ucca 22. I. em. Telelőn: 13-33.^KlttdöMvetol, )sQlc«(Snk№yTt6r «s Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teteton: 306. — Nyomd« • töw lipól ucca 1!>. Xeietoci 16-34. Távirati és levélcím: BÉImagyororíség Szeged. Csütörtök, 1929 december 5 Ara te fillér V. évfolyam, 270. szám Városi Mm a hipvSseilfházban 'A képviselőház közigazgatási bizottsága le­szavazta a miniszLereluököt és a belügyminisz­tert. A miniszterelnök is s a belügyminisz­ter is amellett kardoskodtak, hogy a főváros iskoláiban működő s a főváros által fizetett tanárok csak a kultuszminiszter engedélyével legyenek kinevezhetők, a közigazgatási bizott­ság azonban ellenszegült a kormány akaratá­nak s a törvényjavaslat eredeti szövegéi mó­dosította. Ez a tény számunkra nagyobb jelentőségű s tanulságosabb, mint annak a kérdésnek egész komplexuma, ami felett csatáztak. A miniszterelnökkel szembehelyezkedett — Wolff Károly, Kozma Jenő, Bródy Ernő és Peyer Károly, valamennyi politikai párt képviselője. Amit mi, távoli szemlélők fájlalni tudunk, az nem ez a határozat s nem a törvénytervezet eredeti szövegének leszavazása, hanem annak a ténynek egyedülállósága, hogy akkor, ami­kor a főváros érdekeiről van szó, megtalálják egymást a főváros pártjai s a legkormány­hübb^és leglojálisabb csatlósok is uruk ellen szavaznak. Fájdalom, a vidéki magyar városok képvi­selőiben nincs mag az a szolidaritás, ami Budapest képvi. ?', A'if összetalálkozásra kész­teti minden, a fővárost érdeklő nem politikai természetű kérdésben. A vidéki magyar váro­sok képviselőit csak a pártszempontok veze­tik s tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a vidéki városokra kedvező-e, vagy nem: a kormánytámogató kép­viselő esetleg bírálja, de elfogadja s az ellen­zéki képviselő esetleg magasztalja, de nem fogadja el. Ha a vidéki városok képviselői függetleníteni tudták volna magukat a párt­szempontoktól, kétségtelenül sok törvényalko­tással szemben meg tudták volna védeni a magyar városokat. A kereseti adó egy részé­nek átengedése kérdésében bizonyára rnas lenne a magyar városok helyzete, ha ebben a kérdésben egyetértésre juthattak volna párt­állásra való tekintet nélkül a képviselőház­nak városok által küldött tagjai, a rendőrség fentartási költségeibea való részeltetés sem akadályozná a városok fejlődését, ha a vá­rosok szeretete a városok képviselőiben na­gyobb lenne, mint a párthüség kötelezése s — ezt kellett volna legelőször említeni, — az úgynevezett közigazgatási reformtörvény sem sújtotta volna agyon a városok önkor­mányzatát, ha a városi lakosság választottjai tekintet nélkül kormány támogató, vágy ellen­zéki voltukra, kollektív védelmét vállalták volna a városok önkormányzatának. A képviselőház tagjai nem egy esetben ala­kítottak már blokkot. Volt ljlokkja a határ­széli városok képviselőinek. Készítettek egy memorandumot a kormány számára s azután feloszlott a blokk. Volt agrárblokk és volt iparosblokk, ez a két blokk csak korteske­dett a kormánypolitika számára, de még a memorandumkészités munkájáig sem jutott el. Miért nem alakítják meg a magyar vidéki vá­rosok képviselőinek blokkját is, hogy a párt­keretek által nem feszélyezetten s a párt­politika által nem okkupáltan tudnának részl­venni minden olyan kérdés tárgyalásán, mely a magyar városok sorsát érinti s olyan egysé­gesen tudnának felvonulni a magyar váro­sok védelmében, mint ahogy Budapest kép­viselői vonulnak fel partálíásra való tekin­tet nélkül 9 kormányjavaslat ellen. A kor­mány leghnbb támaszai szegülnek a kormány tervének ellene, — milyen vigasztaló jelenség lenne ez, ha egyetlen precedens^ vagy egyetlen következmény hangsúlyozhatná ennek a je­lenségnek példaadó voltát. Nem tudjuk, nem is hisszük, hogy ennek a tnzottsági állásfoglalásnak kihatása lesz a plé­numban történő tárgyalásra, kell azonban, hogy más irányban éreztesse hatását. Ha a fővárosban megválasztott kormánytámogató országgyűlési képviselők a fővárosi törvény tárgyalásakor nem a kormányzatnak, hanem a fővárosnak kívánságait szolgálják, akkor miuden olyan törvényjavaslat tárgyalásán, ; mely a magyar városok életét szabályozza. I ELŐFIZETÉS: Hnvonto helyben 3-2 O vidéken és Dudapesten 3-eo, kUUSldön fi-40 pengő. - Egye* szám Ara hélköe« nap 16, vaWir- és Ünnepnap 24 «¡111. Hir­detéseit felvétele terlla szerint. Megt».­lenlk héMdkivélr.lével nnponta reggel a képviselőház városok által kuldótt képvi­selőinek is meg kell találniok azt a független­séget és szabadságot, mely őket párttekintetek nélkül a magyar városok érdekeinek védel­mére képesiti. A magyar városok már nem adhatnak képviselőiknek követi utasítást, de követi utasítást tartalmaz minden mandátum, mellyel a városok népe köpeteit a tőrvény­hozásba küldi. S ez a követi utasítás párt­állásra való tekintet nélkül azt követeli tő­lük, hogy védjék a városok érdekeit, ne en­gedjék csorbítani életfeltételeiket s az önkor­mányzat kincseit ne engedjék eltékozolni. A magyar városok képviselőinek legelső kö­telességük az, hogy megalakítsák a városi képviselők blokkját. Viharos Jelenetek a német birodalmi Ölés szerdal tárgyalásán A renitens kommucisfa képviselőket kizár lék az ülésről (Budapesti tudósítónk felefonjdentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés mai ülésén viharos jelenetek voltak a köztársa­ság hatályo*a.bb védelméről szóló törvényja­vaslat tárgyalása során. A kommunista kép­viselők állandó közbekiáltásokkal zavariák a szónokokat, sértegették őket, vadul lármáz­tak, úgyhogy Loebe elnök felfüggesztette az ülést, majd javasolta az egyik kommunista képviselőnek az ülésből való kizárását. A kizárt képviselő nem volt hajlandó el­mozdulni a helyéről, mire az elnök újból felfüggesztette az ülést. Nyomban összeült 3 vének tanácsa, amely az összes renitens kom­munista képviselőket kizárta az ülésről. A kommunista képviselők nem akarták elhagyni az üléstermet és csak akkor távoztak, amikor látták, hogy az elnök erőszakos rendszabályo­kat akar foganatosítani eltávolításukra. Erre kivonultak és velük tartolt a kommuuisU frakció valamennyi tagja. Szegednek január eleién felsőházi tagot keli választania Budapest, december 4. A MTI. jelenti: Az ujjáalakuló törvényhatósági bizottságoknak a felsőházról szóló törvény értelmében uj felsö­I házi tagokat kell választaniuk. A belügymi­niszter ennélfogva elrendelte, hogy a törvény­hatóságok részéről a felsőházba küldendő uj felsőházi tagok, illetve póttagok választását január 7. és 15. közbeeső időben kell meg*. tartani. Január 3~ára hivják össze a II. hágai konferenciái Paris, december 4. Az átengedett javak és a keleti jóvátételek bizottsága ma délelőtt vég. leg befejezte munkálatait. A mai ülésen vég­legesen jóváhagyták azt a jelentést, amelyet Jaspar belga miniszterelnökhöz, a hágai ér­tekezlet elnökéhez intéznek. A hágai értekezlet elnöke értesítette a hol­land kormányt, hogy a II. hágai értekezletet január 3-ára óhaitia eavbehívni. Nyolc Interpelláció a román kamarában a Itipényi vérfürdő ügyében (Budapesti tudósi'ónk tclejonjelcnlósc.; Bukarestből jelentik: A kamarának holnap viharos ülése lesz annak a nyele interpellá­ciónak során, amelyeket a lupfnyi .vérfürdő ügyében jegyeztek elő. A kormány nevében Maniu miniszterelnök fog válaszolni az in­terpellációkra.

Next

/
Thumbnails
Contents