Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-29 / 296. szám

1920 december 29. DfJ mfiTATfnnS7Afí 3 R belügyminisztérium kiklildfittfe csupán klselili változtatásokat eszközeit aváros költségvetésén „Szegedi polgárok adóiéból csak szegedi cí­lókra szabad költeni" (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a belügyminisz­térium a város jövő évi költségvetését nem Budapesten, a város meghívott képviselői je­lenlétében tárgyalja le, hanem kiküldte Sze­gedre számvevőségének egyik tisztviselőjét, dr. Cserzy Istvánt, aki a helyszínen vizsgálja át a költségvetés tételeit és azután jelentést terjeszt a miniszter elé. Dr. Cserzy István Scultéty Sándor főszámvevő hivatalszobájá­ban a főszámvevő és Rock pénzügyi tanácsnok közreműködésével nézte át a közgyűlés által letárgyalt és elfogadott költségvetés minden tételét. Munkáját szombaton délelőtt befejezte és arról beszámolt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek Is. A polgármester érdeklődésünkre elmon­dotta, hogy a minisztériumi kiküldött a költ' ségvetésben nem sok változtatni valót találtt néhány kisebb módosításban állapodott csak meg a pénzügyi tanácsnokkal és a főszámvevő­vel. így például kifogásolta, hogy a város az ogész kereseti adóból származó jövedelmet a bevételek közé sorozla, pedig időközben megje­lent egy kormányrendelet, amety az állami nyugdijasok kereseti adóját elvonja a váro­soktól a falvak javára. A város képviselői ugyan azt az álláspontot védelmezték, hogy a szegedi polgárok szegedi adójából csak sze­gedi célokra szabad költeni, mivel azonban a kérdéses rendelet kétséglelenül megjelent, hoz­zá kellett járulnjok ennek az ősszegnek a költ­ségvetés bevételi rovatából való törléséhez. Dr. Cserzy István javaslatára hozzájárultak a város képviselői ahoz is, hogy az iskolán­l ivüli népoktatás költségeire előirányzott ősz­szeget kétezer pengővel emelje a város. Ez a két tétel volt a leglényegesebb azok kőzött a változtatások között, amelyeket a belügymi­nisztérium Szegedre küldölt számvevője szük­ségesnek talált és amelyekhez a város képvi­selői hozzájárultak. Dr. Cserzy István most a megbeszélések eredményét részleíjps jegyző­könyvbe foglalja és bemutatja a belügymi­niszternek. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy mi történik abban az esetben, ha a belügymi­niszter január elsejéig nem hagyja jóvá a jővő évi költségvetést. — Az élet nem állhat meg — mondotta a polgármester —a város nem kerülhet ex­lexbe. Az idei költségvetés keretében dolgoz­hatunk addig is, amig megérkezik az uj költ­ségvetés jóváhagyása. Olcsó brlílláns ékszer a Icgs.'fbh eiárid-k. 6 hovi részletfize'ésl 250 ROSENBERG, Károlyi u. 1. UtMTMMl ClPöK Belváros'CspgüzieS S38 Szceed, Széetien»' i*rl l. Városi bérhát E. SCHITZ m$M №sza!onia Somosíl u. 15., «.esiiii a egmodarneba íiiSkeí, bas­f!'::Shsf é* rn nf.en e "-znkmáha vágí kész'lmónvefcet. tn Ha köhög!! Qasandilton QERIE/é,e I MíovA naftiVáhan «STOP «hrffjtf"1' aapofiro scigyé püiikában » Ko»»u(h-»zoborrB« »Trmben. K 7000 halóriás Vonás Vanishinq &Cold Creatns A női szépség ápolására és megőrzésére! Kapható drogériákban, gyógyszertárakban és lllatszertárakban vagy a főraktárban Neruda Nándor, Bnrfaoest, IV., Kossnth Lalo» n 10. B.12 Ankét a szinház válságáról Pálfy József memoranduma a §zínhá^! válság megoldásáról Tervet dolqozott ki n »aanAlAsra és favasotla az Infendatura meg* szüntetését — Részletes adatok a szlnhár k91t»égvete értfl pécsi tojásszén teljesen pótolta a kokszol, onrosr.-stenet. W A pécsi bányák képylseleie: Schön és Balal Olefon 21- 01. (A Délmagyar ország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármesterhelyeltes, a színház intendánsa, terjedelmes memorandumot dolgo­zott ki a színház válságáról. Memorandumát szombaton nyújtotta át a polgármesternek. Pálfy József érdekes okfejtése beleillik a Délmagyarország színházi ankétjába, Így alább teljes egészében közöljük: Méltóságos Polgármester Urf Az a tény, hogy a közönség és a sajtó állandóan foglalkozik a szánház »válságaival* és ezzel kapcsolatos leg­különfélébb híresztelések és találgatások a szín­társulat körében nyugtalanságot keltenek és a színházi özemre ts kedvezőtlen kihatással van­nak, — arra inait, hogy Méltóságodtól • színház ügyének sürgős napirendre Hl­léséi kérjem. Ezt kívánja a városnak ez*m üzemnél fennálló nagy anyagi érdekeltsége, presztízse és a rendszer fen irtása esetén a jövő évi szervez­kedés sikeréne!? biztosítása. Egyben az ügy fon­tosságaira és a tárgyalási anyag nagy komplexu­mára való tekintettel, a tárgyalás megkönnyítése céljából bátor vagyok előterjesztőn: alábbi ismer­tetésemet, illetve javaslataimat. A színházi üzem raérlegszámlája f. év november 30-án «¡.954 pengő veszteséggel zárult. Ez a veszteség onnan állt elő, hogy a bevételi előirányzat nem folyt be, viszont a ki­adási tételek a legnagyobb igyekezet ellen- re ts inkább emelkedtek, mint csökkenlek. Ezt a kedvezőtlen üzleí eredményt szerény véle* ményem szerint min lehet az üzpmvezeté» ter­hére irnt. Mert igaz ugyan, hogy a szervezkedés­nél a társulat tuldimenzionálása folytán történtek hibák, azok azonban még nem idézték volna elő a kimutatott veszteséget, ha a bevételi előirány­zatok beválnak. A bevételi előirányzat lemaradása pedig a színház vezetőségén kívülálló okokból történt, mert az nern vonho :ő kétségbe, hogy hpto az előadások müvészteU«nsétfe, tehát nem a művezetés hibája volt oka a szín­házi bové'eiek csökkentében:, k, hanem az általános gazdasági helyzet előre u"tn lát­ható rosszabbodása, mely a magyar köz- és magángazdaság minden vonalán éreztette kedvezőtlen hatását. De az üzem különleges természeténél fogva nem irható igaz­ságosan az üzemvezetés terhére a kiadásoknak a bevételekkel fordított arányban való növelése sem, mert minél Inkább lanyhult a közönségnek a szinház iránti érdeklődése és minél inkább apad­tak a bevételek, annál fokozottabb gondot kellett 1 fordítani az előadások külső és tartalmi kiálli­j tására, változatosságára, hogy a közönség szinház j iránti érdeklődése lehetőleg ébren tartassék. Arről i megint csak nem tehetett a művezetés, hogy a mai ! divatos revüszerü operettekkel lehetett a közönség érdeklődését leginkább' felkelteni és hogy ezeknek előállítási költsége nagyobb, mint a prózai ¿15» adásoké, Itt azonban pazarlás nem történi. Miniden darab kiállítási költsége, a rendelési könyv tanúsága szerint, a város ellenőrző kötegeinek bevonásával a legszigorúbb mérlegelés tárgyává tétetett és nem haladta meg azokat a kereteket, amiket erre az ország legnagyobb vidéki Min­házának színvonala és a közönség tgenye meg­szabott. Sőt nem ment tul más nagy vidéki váro­sok: Debrecen, Miskolc, Pécs színházainak hasonló címen felhasznált költségén. Mindez azonban, amennyiben aziránt kétség tá­masztatnék, más irányú megállapítás tárgyát képez­heti és azért erre a helyen részletesen kitérni nem kívánok. Ezalkelommal a következő kérdések vár­nak sürgős megoldásra: I. Miként rendezhető a színházt üzemnél fenn­álló de f tett? II. Mi történjék a színházzal? Fentartható-e to* vábbra is a hazikeléees rendszer és fentartas«, sék-e? III. Milyen Intézkedésekkel biztosítható, hogy a színházi üzem szanálása esetén a jelenlegihez ha­sonló anyagi bajok ne Ismétlődjenek? IV. Milyen szerepe legyen Jövőben a stfnügyi bizottságnak? V. Mily összesben áHapittassék meg a városi segély? VI. Mi történik a Jelenlegi művészeti igazgató megbízatásával és változás esetén hogyan töltessék be a művészeti igazgató állás? L A deficit rendezése, a szan&­lás kérdése. Első és legfontosabb a bajba jutott városi színház szanálásának ügye. Akár házikezelésben maradja szinház, akár más rendszerre térünk át, számol­nunk kell a* adott helyzettel, amely szerint • színháznak ezidőszerint kerek 70.000 pengő adós. sága van, ami az éo végéig még 5—8000 pengővet I pmelkedhetik. Ez az 1930. évre még rendelkezésre j álló 94.000 pengő városi szubvencióból fedezhető • volna ugyan, azonban Így az 1930. évre előíriny­i zott városi segélyt teljes összegében kimerítjük és nyilvánvaló, hogy a színházi üzletmenet szem­pontjából kedvezőtlen nyári hónapok bevétele!, figyelembe véve egyhónapi teljes szünetet, meg­közelítőleg sem fedezik a kiadásokat A szín­ház anyagi ügye'nek rendbehozataléhoz kereken 140.000 pengőre tolna szükség. Számitásom a kö­vetkező: az 1930. évet két részre kell osztanL Az első rész 1930 január 1-től 1930 szeptember l-ig, amig a jelenlegi szerződések érvénye tart, a másik rész 1930 szeptember 1-től 1930 december 81-ig, amikor már az uj szerződések uj helyzetet terem­tenek. 1930 január 1-től szeptember l-ig napi 920 pengő bevételi átlagot szá­mítva 240 előadás után összes bevé­tel színházi jegyekből 220.800 H Ruhatár, cukrászda bérlet és jelmez­kőlcsőnzés és szinházátengedésért be­folyó jövedelmek 13.000 P Bevétel összesen 233800 E

Next

/
Thumbnails
Contents