Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

l'J'^D december 25. |)PJ .v U1V iT>»-»MS7, VG n : d kftzgazdasi 1929-ben Mikor* a krónikás maga elé rakja a jegyzeteit, hogy beszámoljon az alkonyra hajló esztendő közgazdasági életének alakulásáról, mindenekelőtt azt kénytelen megállapítani, hogy Szemesi gazdasági életének . teleissé^elt rcero lesie! az általános gazdaság; vísionwohtá! függetlenül tárgyalni. Évek óta egy folytonosan erősödő világgazdasági krízisnek az állapotában vagyunk, amely hatását talán nem egyforma intenzitással ugyan, de mindenütt érvényesiti. Ez alól Szeged sem lehet kivétel. A világszerte mutatkozó hitelválságnak, pénzszűkének és pénzhiánynak jelenségeit Szegeden is kénytelenek voltuk megérezni. Szegeden is érezhető volt annak az általánosan mutatkozó eizlrkózási politikának a hatása, amely főleg a túlnyomóan mezőgazdasági jellegű országokra nézve megnehezíti terményeiknek és termékeiknek elhelyezését és a világgazdasági feszültségen kivül ezekben az országokban külön mezőgazdasági válság formájában is mutatkozik. Éppen az elmúlt három-négy esztendő tapasztalatai, szomorúan ugyan, de meggyőző erővel bizonyították, hogy speciálisan Magyarország gazdasági életének prosperitása, még az iparosodás óta is, amely az Ausztriától való elválás óta végbement, igen nagymértékben a mezőgazdaság helyzetének alakulásától függ. Ha a gazdának van pénze, hogy vásároljon, élénk az ipfu* és kereskedelem, ha a gazda anyagi bajokkal küzködik, panganak a közgazdasági élet többi ágai is. Meg kellett ezt országszerte érezni egy olyan esztendőben, mint az idei, mikor a gabonaterméshez fűzött reménységek egyáltalán nem váltak be, még ! pedig nem is annyira a termés mennyisége, mint inkább az árak alakulása miatt. A legfőbb szemes termények ára az aratás után aunyira leszállt, hogy a gazda jóformán még a gabona kitermelési költségeit sem tudta megkeresni. Országos vonatkozásban főleg erre a jelenségre kell rámutatni. Közvetlenül Szegeden j és Szeged környékén ez a gabonakrizis nem j jelentkezett olyan akut formában, mint az ország többi részein, különösen azért, mert a gazdálkodási rendszer itt már évek- óta más irányokba tolódott el. Ez évben jó volt a gyümölcs- és paprikatermés, ami a kisebb gazdáknak és bérlőknek biztosított annyi bevételt, hogy a gabonaárak kedvezőtlen alakulásából előállott bevételcsappanást némileg ki tudták egyenlíteni. Anélkül, hogy sokat beszéltek volna róla, Szeged év alatt az ország e£№ ieSíieöisoíKö guQnri№hivllcüi piacává fejlődött Az idei szezonban például Szeyedről 604- vagon gyümölcsöt és 35 vagon főzelékfélét szállítottak el. Olyan mennyiség ez, amely már nemzetközi viszonylatban is számottevő és mindenesetre szükségessé teszi, hogy a város a legközelebbi jövőben komolyan foglalkozzak a piackérdés rendezésével és ennek keretén belül az exportpiac megszervezésével. Ugyanez a helyzet a baromfikivitel tekintetében is, amely évről-évre erősen emelkedik és i növekvő bevételi forrást jelent az önálló gaz- j dákra és a város bérlőire nézve. Ha mégis komoly bajok vannak Szegeden & mezőgazdaság körében is, annak az általános viszonyok vázolásán kívül a mezőgazdasági t:- i$ar§ ffermeEés dlsznarlfásáftan Keresendő az ©Ka. A2 ipari termelés ugv megdrágult, hogy a gazda még nagy termésmennyiségek mellett is, saját termékeinek értékesítése és szükségleteinek fedezése között a régi arányt nem találja meg. Ez az, amit a világgazdaságban agrárollónak neveznek. Olyan jelenség ez, amelyet a gazda minden pillanatban keserűen nxegérez, anélkül, hogy az iparos tehetne róla. Ellenkezőleg válság&an vei a gazda melleit ez iparos Is. Az iparost különösen két körülmény nyomja erősen. Az egyik a magas bankkamat, amely termelését ugy megdrágítja, hogy jóformán míg üzemi költségeit sem képes megkeresni. A másik a közönség pénztelensége, amely a rendelések csökkenésében és a késedelmes fizetésben jut kifejezésre. Szegeden is legfőként e két egymásba kapcsolódó jelenség miatt panaszkodnak az iparosok. A legtöbb kezet foglalkoztató ruházati iparokban a forgalom egészen szokatlan módon összeszűkült és az egészségtelen kihitelezés megnehezítette az iparosoknak üzletük fentartását. Egy iparágban kivételes volt Szeged helyzete ez év folyamán. Az az ősipar, amely legtöbb más iparágnak ad foglalkozást, az építkezés, Szegeden jobban volt foglalkoztatva, mint Budapestet kivéve, az ország bármely más városában. A nagyszabású egyetemi építkezések ez évbrn is teljes erővel folytak, befejeződött a három klinika építése, a pedagógium építkezése és kialakulóban vannak a fogadalmi templom körüli épülettömb körvonalai is. A város befejezte a Szent Gycrgyuccai bérházat, az ipartestület pedig megépítette Horváth Mihály-uccai székházát. Hacsak ezeket az építkezéseket néznénk, meg lehetnénk elégedve. A jövő szempontjából azonban aggodalommal tölt el az a körülmény, hogy magánépitkezések egyáltalán nem voltak és a kultuszminiszter kijelentése szerint, a jövő évben az egyetemi építkezések tempójának meglassulására kell számítani. Éppen ezért a városnak egész energiáját kell belefektetni, hogy a következő évben azok a beruházási tervek, amelyekre már kifejezett Hássípelye te villamos ineöúilónó', vizvezeíé«kei és villannyal Jutányosán eladók. Oi'ovfiv építési mérnök. Po'iér ucca 3. 96 bank- és váltaüzlete Alapítva ISIO. évben Foglalkozik mfadan bankszerű üzletággal, különösen váltóleszámítolással, folyószámla kölcsönökkel, áruüzletek financirozásával, külföldi átutalásokkal, valuták vétele és eladásával. retikOU, aklol&sfeU és mindennemű bSriral ad<i!g, mlg neg nem gyözodöíl J2 &»«**!!• bSrtndös, bőrdíszműves 90)41 késiHésfl laSsa árulnak olcsAs&gAró!, KELEMEN l'CCA Z. ÉÍS5» E hirdetésre hlva'kozftls 10 szftzaifek engedmény! bepnak mmmuam i ígéret van, feltétlenül megvalósításra kerüljenek. Ezek a rendőrség központi épülete, a Társadalombiztosító hivatali épülete és a vasút mellett emelendő elosztó postahivatal. Egyik fontos jelenség, amely évek óta tapasztalható Szeged éleiében, » Küzdelem az elveszteti fogyasztó placoK visszaszerzéséért. illetőleg uj piacok keresése az elvesztettek' helyébe. Szegednek egész kereskedelme és ipara az ország megcsonkítása előtt sokkal nagyobb vonzási körzetre volt dimenzionálva, A déli területek elvesztése így a várost katasztrofálisan sújtotta. A kisvasút és az autóbusz-járatok által teremtett forgalom ezekért a veszteségekért nem tud teljes értékű kárpótlást nyújtani. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a lefolyt évben ennek a két közlekedési eszköznek a személyforgalma kerekszámban hétszázezer utas volt. Ha ennek a felét befelé irányuló forgalomnak vesszük és feltételezzük, hogy százötvenezer ember gyalog, vagy kocsin amúgy is bejött volna a városba, még mindig marad egy •kétszázezer főnyi többlet, amely a yáros gazdasági életét gyarapította. Ez azonban nem elég, különösen azért, mert a tanya és a szomszédos községek vásárlóerőben nem jelentenek túlsókat. Ezért kell uj piacok megnyitásáról gondoskodni. Ezt a célt szolgálta a kereskedelmi és iparkamarának az algyői hid, a bajai müut megépítése és a szentesi motoros körforgalom megvalósítása érdekében megindított akciója. Októben folyamán Klebelsberg kultuszminiszter, mint a város egyik képviselője, ez ügyben egy küldöttséget is vezetett Bud János kereskedelemügyi miniszter elé. Mindhárom kérdés ma még az igéret stádiumában van. A' város feladata most, hogy ezeket a nagyfontosságú kérdéseket ne engedje e'aludni. A Kereskedelemben a megkérdezett szakértők a mult esztendővel szemben körülbelül és átlagosan harminc százalékra teszik a forgalom megcsökkenését. Ez a csökkenés természetesen szakmánkint nem egyenletes és az egyes szakmák természetükhöz képest különböző mértékben érezték meg a válság megnyilvánulásait. Általános tapasztalat az a kereskedőknél, hogy a vásárlások száma nem csökkent meg annyira, mint a vásárlások mennyisége. A pénztelen közönség redukálni kénytelen az igényeit Röviden, ugy az iparban, mint a kereskedelmben a Helyzetet a nqomottság Kifejezésével icfiel legic&öen fdlemeznL Számottevő alapítások ilyen viszonyok mellett nem történhettek. Az időről-időre felmerült hírek, amelyek egy cellulozegyár, vasipari vállalat, selyemgyár és más textilipari vállalatok alapításáról szóltak, rövidesen szétfoszlottak a válság ködében. Történt azonban néhány összeomlás, melyek megemlítését egy általános gazdasági beszámolóban nem lehet elmellőzni, bár meg kell mondani, hogy a bukások, csődök és kényszeregyezségek országszerte tapasztalható járványa Szegedet kevésbé érintette, mint a többi városokat. A legnagyobb e felszámolások között a Hazai Textilipari Részvénytársaság kéuyszeregyezsége volt, amelynek ingatlana berendezéseivel együtt árverés utján egy angol érdekeltség kezébe került. Ez annyiban volt örvendetes, mert az uj tőkeerős kéz biztosítani tudta négyszáz munkás kenyerét és a gyárnak további fenmaradását. Ha ezek után a jövő kilátásokat nézzük, sok biztató momentumot alig találhatunk. Az egyetlen kedvező jelenség az év vége felé a pénzpiacnak némi enyhülése, ami azt a reményt kelti, hogy jövőre talán bizonyos könnyebbség fog beállani. Mindenesetre a magyar közgazdasági élet legnehezebb esztendői egyikének befejezéséhez közeledik és a sok megpróbáltatás után joggal .várhatná már. sorsának jobbrafordulását.