Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-22 / 292. szám

<m m D£MVACTA1t01tm& 1020 december 22. Mérgezések és mérgek Néhány nappal ezelőtt kőtéláltali halálra itélt a bíróság egy asszonyt, bűntársait pedig élethosszu fogságra. Ritkán beszéltek annyit Ítéletről, mint őrről. Moleschot hires kriminalista orvos azt állí­totta, hogy minden gyilkos meghibbant betegei­mé] ű, máskép elképzelhető sem volna, mi visz egy Bőt ilyen gonosztettre... Az emberiség már a legkezdetlegesebb időktől lógva ismeri a mérget Homéros Odysseában (I. lej. 261. oldal) már felemlíti a mérget Odysseus Ephirába jött Ilus király látogatására, nála akarta azt a mérget keresni, mellyel a nyilakat bekenik (curare), hogy az ellenséget megölhesse. Azon­ban Ilus félt az Istenektől és a mérget nem Is­mertette meg Odysseussall Az Odysseában és az Iliászban a mérgezett nyilak hatásáról sehol sincs emiilés téve. Az emberek maguk már a régi idők­ben mérgesek voltak, gyűlölték is egymást, hábo­rúskodtak, kasztokat képeztek, irigykedtek. Az em­ber kimutathatja a mérgek nyomát és ép ezért a gonoszlelküek azon fáradoznak, hogy oly mér­geket szerezzenek be, melyek kimutatása a tu­domány segélyével eddig nem sikerült. A vegytani ismeretek fejlődésének köszönhető, hogy nap­jainkban, bár még mindig fordulnak elő mérge­zések, családirtások; a mérgezések száma mégis csökken, mert a fémmérgeket: arsent, (mirennyt), higanyt, ólmot, a növény mérgeket: a morphiti­toot, strichnint, könnyen kimutathatjuk. A mérgezéseket vagy szándékosan okozzák vagy gondatlanságból keletkeznek. A véletlenségből ke­létkezett mérgezések a házi mérgezések, midőn valaki pl. lisztet, sót pl. patkányméreggel cse­rél fel, vagy, mint pláne egy kórházban megesett: egy beteg keserű viz helyett koncentrált karbol­oldatot ivott, mely ugyanolyan üvegben volt és minek következtében 10 perc múlva meghalt. Olyan esetek is fordultak elő, amikor a gyógyszertárban cserélték fel a gyógyszert. A mérgeket sokfélekép lehet osztályozni. Általá­nosan ismerünk roncsoló mérgeket, ezek az em­beri szerveretet úgyszólván marják. Az oltott mész és a különböző savak, lúgok sorolhatók ide. Ezek a mérgek mechanikailag támadják meg szerveze­tünket, szájnyíláson át a gyomorba jutva a vegyi hatás folytán a gyomorl, nyelőcsövet szétron­csolják. Nagyben felhígítva azonban nem is ár­lalmasak. A koncentrált (tömény) kénsav pl. ron­csoló méreg, a tömény sósav szintén méreg, a káli-, vagy nátronlúg is méreg, míg ha a savat lúg­gal hozzuk össze, ártalmatlan sót nyerünk. Második helyen állnak azok a mérgek, melyek az anyagcserére gátlólag hatnak. Ide tartoznak a fémvegyüietek amelyek a vérbe jutva, vagy aizzal. vagy a szövettel egyesülnek. Ezek a témmérgek a szövetben levő fehérjé­vel, a rostokkal oldhatatlan sókat képeznek. Is­meretes, hogy ép a fémvegyületek, arseaMw és higany, szublimatvegyek azok a vegyek, »melyek a hullákat a bomlástól némileg megóvják és bom­lásnak nem indult hullákból nem egy esetben is­merhettek fel mérgezést! Harmadik helyen állnak azok a mérgek, ame. lyek az idegekre hatnak, azokat izgatják, bénít­ják. Ezekről a mérgekről már kevesebbet tudunk. Ugyanazon alkatrészekből állnak, mint szerveze­tünk és különféleségük szerint különféleképen hat­nak. Az ópium pl. kábit és hatása az agyban ész­lelhető, a strychnin a hátgerincre, * chinin a gyomorra hat. Ezen mérgek a vérkeringésben sze­repelnek, a vérben átalakulást szenvednek és ki­mutatásuk a legnehezebb feladatok közé tartozik! A mérgek nyerési módjuk szerint eredhetnek az állatvilágból, származhatnak a növényvilágból és lehelnek ásványi termékek is. A legveszedelmesebb állati mérgek közé tartoznak: a kigyóméreg, ku­tyadüh, hullatnéreg. hurkaméreg, kőrisbogarak, de mint állati termék, még romlott sajt élvezetétől is keletkezett mérgezés. A kigyóméreg a fültőmirigynek megfelelő vá­ladéka, sárgás-zöldes szinű, megszárítva olyan, mint a gurami arabicum és emberekre, állatokra egyaránt veszélyes. Mérges kígyók harapása után testrészeink megduzzadnak és az ily szerencsétle­nek súlyosabb esetekben menthetetlenül veszve vannak. A Földközi tenger sziklás vidékein, part­jain lakó népeknél, Dalmáciában gyakran fordul­nak elő ily kigyóruérgezések, amelyek ellen leg­inkább ugy védekeznek, hogy vagy erős házi szap­pannal vagy hypermanganoldattal mossák ki a sebet, melyet míg orvos jön, erősen lekötnek. A dalmátok azt állítják, hogyha az illetőt rummái, alkohollal leitatják, megmenthető. A forró égöv alatt, Indiában, Délamerikában még mindig sok száz ember esik évente áldozatul a kigyóharapás­nak. Az ember összes testsúlyának 40.5 százalékát izmok, • J8.2 százalékát zsir. a hashajtők királya. 15.9 százalékát csont, 8.9 százalékát belek, 7.7 százalékát vér, 6.9 százalékát bőr éí 1.9 százalékát az agy képeit ' • A? emberi vérben pedig van 79-8 százalék viz, 19.2 százalék nitrogéntartalmú anyag, 0.2 százalék zsir, 0.8 százalék hamu* Ha az ember, vagy állat izmait, "csontjait el­égetjük, akkor c hamuban, mint égési termék­ben megtaláljuk a foszforsavas meszet, amely csontjaink 86.5 százalékát képezi, találunk konyha­sót, vasat, magnesiumot, de még klórt is! Megtalálunk az emberi szervezetben minden ele­met, minden alkatrészt, ami a föld kérgében elő­fordul! Mert az ember húsevő is lévén (omni­vora), állatokból is táplálkozik, melyek önmaguk­ba a földben termő növények által veszik fel al­katrészeit; igy jutnak a föld alkatrészei testünkbe. Vérünkben, testünkben tehát sok a nitrogéntar­talmú anyag és ha egyszer itthagyjuk földi létün­ket, ha testünk élni megszűnik, e nitrogénve­gyekből bomlás következteben uj vegyek, az úgy­nevezett ptomaiuek keletkeznek, amelyek a hulla­méreg főokozói. ílullamérgezések leginkább bon­coló orvosoknál fordulnak elő. Hullák érintésénél már a régi keleti népek is rendkívül óvatosak vol­tak. A keleü népeknél a Szent írás már évezredek előtt megparancsolta, hogy még a hullák, temetők látogatása után is az illető kézmosást végezzen és e mosakodás, mely tényleg máig is dívik a keleti népeknél, mérgezések meggátlására szokásos. A hullaméreg a legveszedelmesebb mérgek közé tartozik és feliérjenemü anyagokból képződő ve­gyületekből áll. Bőrkereskedőknél, akik nyersbőr árusításával foglalkoznak, állat- és emberorvosok kőzött, boncolás közben ejtett sérülések folytán nemritkán történik hullamérgezés. A romlott hns, a rothadó halak is idetartoznak, amelyek a ben­nünk képződött toxinck hatása folytán, némely­kor csak napok múlva idéznek elő mérgezési tüneteket Romlott hurka már 30—10 perc muloa, némelykor 10—15 óra leforgása után idézhet elő végzetes kimenetelt, sőt a romiolt sajtnak Is le­het mérges hatása. Ez leginkább a lágv, vagy puha sajtnál szokott előfordulni! A sajtból a sajtmér­get tyrotoxin név alatt ki is nyerték a kémikusok. De a sajt még az által is káros lehet szerveze­tünkre, ha a tejelő állat mérges füvekkel élt, vagy, ha a sajtot olyan ónlapokba csomagoljuk, mely ónstanióllapok ólmot tartalmaznak. A sajt jósága mindig a tej zsírtartalmától függ. Az állati mérgek között nevezetesek még a kő­risbogarak, kantharidák. Szándékos mérgezések ezekkel ritkák, részint, mert drágák és részint, mert nehezebben szerez­hetők be, nem ugy, mint például a Iug, mely tu­lajdonképen a szegények mérge. Fiatal gyerekek, ha szivarozni kezdenek, rosz­szul lesznek, a nikotinhoz nincsenek hozzászok­va, amely a dohány minősége szerint néhány százalékot is kitehet Mértéktelen szlvarozás ni­kotinmérgezést idéz elő. A tiszta nikotin maró­hatású és a mérgezési tünetek fejfájással, szédü­léssel, rendetlen lélegzéssel, hányással jelentkez­nek. Az eheM gombákat gyakran cseréljük fel mér­ges gombákkal. A jó gomba felismerésére az ösztön vezet, a leírások többnyire teórián alapszanak. Sajátságos, hogy míg bizalomból az árucikkeket rendszerint egyhelyen vásároljuk meg, addig gom­bákért egyszerűen a piacra megyünk és idege­nektől vásárolunk. A gombának alig van táp­értéke és elkészítve, de újból felmelegítve egész­ségtelen. mert alkatrészei igen gyorsan bomla­nak. Növényi termék, mert hiszen keményitőtartalmu anyagbői nyerik, az alkohol is. Ezt ugyan mind. nyájan ismerjük és tudjuk, hogy kiadták az al­kohol ellen a jelszót »Agyonitta magát«, mond­juk leginkább magukat ivásra szánt emberekről. Néhány év előtt égy Becskerek mel­Legalkalmasabb karácsonyi és ufévl ajándék: paplan,» teritö.| Legeiínyösebbbe-^^^g?, ís paglanéroháza, Oroszlán- és Kelemen ucee sarok. Tele-1 szerzési forrása fon 6-24. Az árusítás mélyen leszállított árakon már megkezdődött I j Megkezdődött karácsonyi és uiévl vásár ot divatáruházában Tisza Lafos körat, Püspökbazár (Telefon 16-87) és tart december hónapnak egész tartama Alatt!! Ebből az alkalomból különösen kedveskedni óhajtok igen tisztelt vevőimnek és gondosan összeválogatott hatalmas áruraktáramnak egyébként is ^#1°/ a 8 mérsékelem. Nem az ilyesféle alkalmakra közismerten szolid árait a vásár folyamán /o"9l külön 0 célból beszerzett selejtes árukat bocsátok forgalomba, hanem cégem hírnevének megfelelően minden igényt kielégítő bőséges árukész­letemnek szine-iava áll e lemérsékelt árak mellett is nagyrabecstilt vevőköröm rendelkezésére, hogy ez által a nagy ünnepek hangulatához méltó örömet áraszthassak széjjel. — Az eladásra kerülő sok-sokféle árukészletnek tömegéből néhány ajándékul és meglepetésre legalkalmasabbnak vélt cikkre külön is felhívom kedves vásárlóközönségemnek szives figyelmét és pedig: FérfsöStönsf-szövetsk Lepedővásznak 9-eA t»bb Mer mét-r, a legkülönfélébb d vatnir.tákban pamutból dupla fzé'es mé;er]C <6 Svájfci nansuh «>»s az 8»szes divat«zlne№en méterje • % p 20' — w- 12'- 10"­„Jtaimper" kelmékUnoffl ÍT,«d|­vatmlntákbsn métcije az eddigi eladási ír felerészén © —" „Ondamussa" 8 ,e8Ujabb B8' 2Í2S linóm gyapjúból, minüen elképzelhető szinbea mlrje •» «Í V 7ennisz-flane83ek pyj-mára, garantált színtartó méter]« . . Gyapiu-delasnek az eddigi eladási ár felerészé'i .... Crepe de Chiné imprimeé dlvatmintáhban raíter> . . . . ... 12" — .-'95 dlvatmintás m«'erie .... 2-49 az Összes dlvat«zlne№en méterje Selyem ing-puplin tf.vatm'n'átbm méferje 2*50 Francia bársonyflani»!! »^«fctt* mintában g^Q ^'20 -g-gQ 1° Cordbársony V-Eo divatmintákban méterje •§• *# Szenes damaszt reggeliző 6 személyes készlet I Len ebédlőkészlet nagy szalvétákkal . ........ 20" SK-'r Fid VPlf rn I Az esztendő folyamán BsszegyUIemlelt, végekből ^ ^ * ízérmazó ronradéhörukal leleárban árusítom KI. A Glrűetésemben Kiemeli árakon kivUl kérem a kirakataim uaeqíeklmését. afíol személye­sen la meggyőz-bű fiet űraim olcsóságáról. 293 SI553B

Next

/
Thumbnails
Contents