Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-22 / 292. szám
DÉLMACYARfiBSZAG 192S «tecernher 22. adó, mert a Budapesti Községi Takarékpénztár oly nagyméretű intézet, amilyen a szegedi községi takarékpénztár sohasem lehet. Szegeden működik három helyi intézet, de itt működnek az ország legnagyobb intézeteinek fiókjai is. Ezek Szegeden tisztviselőket tartanak, hiteleket folyósítanak és két nagy intézet szegedi fiókja szerzett már Szeged városnak milliókat beruházási célokra. Ezenkívül ezek az intézetek, a helyi és országos intézetek szegedi fiókjai, folyósítják az összes legitim hiteleket. Aki ezektől az intézetektől pénzt nem tud kapni, az nem hitelképes. A községi takarékpénztár csak másodkézből kapná a pénzt a fővárosi intézetektől, ennélfogva nemhogy olcsóbb pénzt tudna rendelkezésre bocsátani, hanem jóval drágábban tudna kölcsönöket folyósítani, mint a most működő intézetek. Nem volna helyes, hogy a város ezeknek az intézeteknek versenyt támasszon, mert ennek csak akkor volna létjogosultsága, ha ezzel komoly és nagyarányú közgazdasági tevékenységet lehetne kifejteni. Magyarországon, sajnos; nagyon kicsi a tőkeképződés. A takarékbetétek nem szaporodnak, sőt bizonyos visszafejlődés tapasztalható. Ennélfogva a szóbanforgő községi takarékpénztár uj betéteket nem tudna szerezni, csak arról lehetne sző, hogy a meglévő betéteket a régi intézetektől elvegye, azt pedig csak akkor tudná a régi intézeteklől megszerezni, ha magasabb betétkamatot fizetne, ami újra pénzdrágításhoz vezetne. Hangsúlyozni akarom, hogy a meglévő intézeteknek semmi okuk nincsen arra, hogy a versenytől tartsanak. Ezt azért jegyzem meg, mert előre tudom, hogy ez lesz a válasz, amit kapok. Viszont, csak komoly közgazdasági célok érdekében szabad és lehet ilyen terveket megvalósításra ajánlani és a inai idők erre egyáltalán nem alkalmasak. Ha az indítványozó ur arra gondol, hogy u városi betétek képezhetik alapját ennek a községi takarékpénztárnak, akkor erre az a válaszom, hogy a városnak nincsenek betétjei, amiről nyomban meggyőződhet az indítványozó ur, ha a főpénztárnál érdeklődik. Ha vannak a városnak betétjei, átmeneti természetűek, amelyeket kihelyezni éppen átmeneti jellegüknél fogva nem lehet. Ezenkívül azt is megállapítom, hogy ezek a betétek rendszerint a város által kölcsönvett pénzek maradványai, amelyeket fokozaiosan vesz igényMeinl ufíermé&iiíea Kelet Virága v&logatoti, finom indiai (Darfeeling) és blnal fajlék keveréke; teljes illatos an&ma, sötét telöuiés . V* U> P 4 40 532 Szeged, Kárász u. 6. be a város, ugy, ahogy arra szüksége van. Ilyen átmeneti jellegű tőkéket pedig állandó jelleggel kihelyezni nem lehet. Ez nyomban immobilizációra vezet. Már pedig a Földhitel Intézetnél szerzett tapasztalatok mulatják, hogy az immobilizáció a legnagyobb intézetet is tönkre teheti. Az alapítandó községi takarékpénztárnak alaptökére is van szüksége. Kérdem, honnan venné ezt a milliókra rugó összeget az indítványozó ur"? A városnak nincs felesleges pénze, a város lakossága nem tud részvényeket jegyezni. Azt pedig nem tudom feltételezni, hogy az indítványozó ur hitelművelettel akarja az alaptőkéi előteremteni. Szűkségesnek tartottam, hogy mindjárt az első pillanatban rámutassak azokra a nehézségekre és akadályokra, amelyek egy községi takarékpénztár létesítését a mai viszonyok között kizárttá teszik és remélem, hogy a törvényhatósági bizottság a iárgyi igazság elöl nem fog elzárkózni, Szivessy Lehel. Zsarolási, csalási, közoklralhamisiíásf és rágalmazási pör egy komplikál! birtokharc ulán A Perhács-család pöre Pécsi Mihály SöSdbiríokos ellen (A Délmoggnrország munkatársától.) A szegedi törvényszék szombaton egy nagyszabású birtokcsere bűnügyi részét tárgyalta. A jelenleg Szegeden élő Perhács-család 1924-ben Jugoszláviában lévő üirtokát, hogy a szerbek koiifiskálása alól megmentse, eladta és helyette Vásárhelyen és Püspökidén vásárolt két birtokot. Nemsokára aztán Pócsi Mihály, gazdag vásárhelyi földbirtokos azzal az ajánlattal fordult a családhoz, hogy a püspökleiéi birtokukat cseréljék el az ő vásárhelyi birtokával. A cs tládnak kouvcniált az ajáulat ős megkötötték a csereszerződést Mivel azonban Pöcsi birtoka ériekben alatta állott a püspökielei birtoknak, Póe.si a szerződés szerint köteles volt ezt a pluszt 6 vagon búzával kiegyenlíteni. A csere megtörtént, Pócsinak 1926 októberében kelleti volna kiűzetnie a 6 vagon búzának megfelelő összeget. Pócsi azonban csak két vagon árát fizelte le, a többi után kamatfizetési kötelezettséget vállalt. Az uj határidő is lejárt, de I'ÓCÍÍ csak nein fizetett. Perhács Sándor tanár, akinek rcsze volt a birtokban, testverét, vitéz dr. Botond Béla iövárosi ügyvédst bízta meg a polgári pör megindításával. A pór a szegedi járásbíróságon indult meg és a család zálogjogot nyert az esedékes 11.750 pengő erejéig. A bírói egyesség szerint Pócsinak 1927 julius és szeptember havában kellett teljesen kiegyenlítenie tartozását. olcsón vásárolhat P. Reicb Erzsinéi! Széchenyi lér 17. sz.350j divaíáruháza Klauzál tér beszerzési ár®n még sgy hátlot Az esedékességkor Pócsi megint nem fizetett, hanem levelet h-t dr. Botondnak és kérte, hogy adja meg a zálogjog törléséhez az engedélyt, mert máskülöniben nem tud fizetni. Ugyanis, hogy végleg rendezni tudja az ügyet, az egyik makói banktól kölcsönt kért és a bank csak abban az esetben volt hajlandó a kért összeget folyósítani, ha a kölcsönt az ingatlanra, első helyen bekebeleztetheti. Ennek állott az útjában a Perhácscsalád zálogjoga. Vitéz dr. Botond Pócsi kéréséneK ereget tett és elküldötte a törlési engedélyt. Egy kísérőlevelet mellékelt azonban, amelyben azt a feltételt szabta, hogy csak abban az esetben szabad felhasználni a törlési engedélyt, ha a bank a folyósított kölcsönt közvetlenül a családnak fizeti ki. A bank az összeget megszavazta és az összeget Pócsi felvette. A fizetést azonban nem teljesítette azonnal, hanem bejött Szegedre özv. Perhács Bélánéhoz, a Perhács-fiuk édesanyjához és azt a kérést terjesztette elő, hogy adjanak neki 20 millió engedményt a tőkéből, vagy pedig engedjék el a kamatokat, özv. Perhács Béláné kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem diszponálhat, mire Pócsi azt mondotta, hogyha nem adnak engedményt, ! nem fizet semmit, mert most már könnyen be; szél, mivel a zálogjogot töröltették, a birtokot J eladta, igy rajta semmit sem lehet megvenni. ; Amikor dr. Bolond erről értesült, bűnvádi feljelentést telt Pócsi ellen csalás, közokiralhamisitás büntette és zsarolás kísérlete miatt. Pócsi időközben kifizette a tőkét, később a kamatot is, mire egyezkedések során Perhácsék viszszavonták a feljelentést, Pócsi ellen az ügyészség is elejtette a vádat Amikor mindez megtörtént, Pócsi a makói járásbíróságon özv. Perhács Béláné és Perhács Sándor ellen hatóság előtti rágalmazás miatt feljelentést tett. Dr. Botond erre ismét megtette az előbb visszavont feljelentését, az ügyészség megint vád alá helyezte Pócsi Mihályt. A szombati tárgyaláson Pócsi Mihály a csalás és közokirathamisitás vádja ellen azzal védekezett, hogy a Botondtól kapott törlési engedélyhez nem volt mcilékelve kísérőlevél, amely feltételhez szabta volna uz engedély felhasználását. A zsarolásra vonatkozólag azt mondotta, hogy az nem történt meg. A törvényszék kihallgatta dr. Botond Bélát, aki csak arra emlékezett, hogy ezt a levelet megírta, de hogv biztosan elküldte, arra nem. Az elnök megkérdezte, hogy miért folytatják ezt az ügyet, mikor anyagi kára.a családnak nincs. Dr. Botond erre kijelentette, hogy fennek a bünpörnek a kimenetelétől függ a makói bíróság előtt fekvő rágalmazási pör. A biróság több tanú kihallgatása után Ítéletet hozott, amelyben Pócsi Mihályt zsarolás vétségének kísérlete miatt mondotta ki bűnösnek é.t iO pengő pénzbüntetésre ítélte. A biróság Pócsi t a többi vád alól felmentette. Az ítéletben a felek megnyugodtak, így az jogerőre emelkedett IRITZ MMEÉSZNM XR/.RS'JÍ SZÁLLÓ Budapest, VII., Baross-tér 19. Egypár lípis a Keleli pályaudvartól. Kedves vidéki vendégeinket a karácsonyt ünnepek a.Siaitnóbf.l ezúton köszöntjük s boldog Újévei ki vénünk. Kiváló tisztelettel az Igazgatóság. Fentiekre hivatkozó látogatóinkat árainkból 20 u/0 eredményben részesítjük. B