Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-21 / 291. szám

1929 december 2Í. nr 1! A GV \ RORSZ AG ^j'riWKiüs: ^.AK^iaAE^^ —_ Megkönnyítjük bevásárlási goncHait [| karácsonyra Kötöttárugyárunk egyes kítiinő mlnő«égü mintadarabjait — puillo-wer, kötött kabát, kötött mellény — 10' Pengő» P eladásra bocséjtfuk. Igen leérjük, 3ogy ezen occassio bevásárlást a d. e. órákban szíveskedjék eszközölni. LAMPEL és HEGYI Tisza Lajos kiírat, PüspSkhazár. |j| A dálHumos bsteg balesete a sebészeti klinikán Kiugrott ágyából és a lépcsőről lezuhant — Halálát vérmérgezés okozta '(.A Délmaggarország munkatársátólPénteken egy, a sebészeti klinikán ápolt betegről olyan hirek terjedtek el Szegeden, hogy az operáció előtt megszökött és lázas állapotban legurulva a lépcsőről, halálrazuzta magát. A rendőrség megindította a nyomozást, amelynek során megállapították, hogy Kiss János nevü beteg súlyos vérmérgezésben szenvedett. Utolsó óráit élte, öntudatlan állapotban kiugrott az ágyból és leszaladt a lépcsőn, amelyről leesett. Az eséstől azonban csak jelentéktelen zazódásokat szenvedett. Kiss Jánost ezután visszavitték a kórterembe és nemsokára a vérmérgezés okozta betegség következtében meghált. A rendőrség a tényállás teljes tisztázása végett elrendelte Kiss János holttestének felboncolását. A boncolást pénteken délután ejtették meg és megállapították, hogy Kiss János halálát vérmérgezés okozta, n-em Bedig a lépcsőkről való lezuhanás. Kilenc, csalás és kél sikkasztás miatt egyévi börtönre Ítélték az összeomlott ,Papagái" volt tuüafdonosát Lokálalapltástól - házépítésig (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes és nagyarányú sikkasztási és csalási bünpört tárgyalt pénteken a szegedi törvényszék. Az ügynek két vádlottja, az azóta megszűnt Papagáj-bár két tulajdonosa: Bóka László és Nagy Antal volt Tavaly a téli szezon kezdetén Nagy Antal Bleger Jakab, a helyiség főbérlőjének tanácsára elhatározta, hogy a volt Európa-kávéház helyén éjszakai lokált fog nyitni. A beszélgetésnél jelen volt Bóka László szigorlómérnök is, aki hajlandónak mutatkozott pénzzel társulni az üzlethez. A megállapodás létre is jött, a bár rövidesen megnyílt. Nagy Antal, akinek italmérési engedélye volt, vezette az üzletet, míg Bóka László inkább a művészi részt intézte: műsorokat, artistákat szerződtetett és óvadékos főpincéreket alkalmazott A mulató, amig ujdonságszáma ment, jól prosperált, később azonban anyagi bajok keletkeztek. Az üzlet nem hajtott jövedelmet, sőt minden nap effektiv ráfizetéssel végződött Bóka ekkor Nagy Antal hatáskörét megnyirbálta, ezentúl Nagy csak napi öt pengőt kapott Amikor az üzlet rosszul kezdett menni, a tulajdonosok érezték, hogy elvész lábuk alól a talaj és fühöz-fához kapkodtak. A hitelezők és az adóhivatal nap-nap után szorongatták és árveréssel fenyegették az üzletet Az alkalmazottak is menekültek a rossz üzletből, amit azonban Bókáék mindenáron fenn akartak tartani. Bóka László, aki vagyonos ember, de akinek ingatlanai súlyosan meg vannak terhelve, forgótőke után nézett és ugy gondolta megoldani a dolgot, hogy óvadékos alkalmazottakat szerződtetett. Az első főpincér, Feidt Emil 2500 pengős óvadékot adott, amikor aztán otthagyta az üzletet azt nem kapta meg, a kifizetést későbbre Ígérték. Egymásután jöttek az óvadékos főpincérek: Grün Lajos, aki 300, Verhovay Miklós és Sipos Ferenc, akik 2500, Gárgyán Antal, aki 2000 pengő óvadékot Vstt le. Bóka László ezenkívül Verhovavval és Sípossal megállapodott, hogy beveszi őket az üzletbe. Igv vergődött még egy ideig a Papagáj, míg aztán februárban végleg megszűnt. Az óvadékosok, akik nem kapták vissza a pénzüket, feljelentést tettek a tulajdonosok, Bóka László és Nagv Antal ellen óvadéksikkasztás miatt Még mielőtt azonban ez a feljelentés megtörtént volna, Bóka László uj, de ismét labilis vállalkozásba kezdett. Egy ugrással, a lokálból, az építkezések terére ugrott- Hatalmas tervet dolgozott ki, amely szerint kisemberek részére csoportos kisházakat épit. Mindössze terve volt, pénze azonban semmi. Ugy gondolta keresztülvinni a dolgot, hogy párezer pengő forgótőkével megkezdi az akciót és majd az építtető kisemberek által fizetett részletekkel és más kölcsönökkel sikerül az építkezéseket keresztülvinni. Bonyodalmas terv szerint kezdett a dologhoz. Felkereste az egyik biztosító intézetet, ahol elmondotta a tervét és kérte, hogy a társaság adjon kölcsönt neki az építkezésekhez. Ennek ellenében felei a társaságnál kötnek tüz-, betörés- és életbiztosítást. Ez azonban nem sikerült, mire a Maitinszky-céggcl lépett összeköttetésbe. Közben azonban már gyűjtötte a kisembereket, /<w^nrTTT4 xim tTiT-ZT^í .nii.HTn .-r-rt mrI? nrrHTnT akik bizalommal hordták hozzá a pasast Eddig azonban egyetlen fillérje sem volt még. Az építtetők azonban, akik vakon hittek a »mérnök urában, nagy összegeket adtak át neki. Tizennégy kisemberrel kötött szerződést, akiknek mindegyike 350—4-000 pengőig adtak előleget. A Maitinszky-cég ígért ugyan húszezer pengőnyi kölcsönt, amely ősszeg tulajdonképen alapja lett volna a vállalkozásnak, de amikor látták, hogy ez veszélyes üzlet, visszaléptek. Bóka már benne volt a dolgokban. Az előlegekből teherautót vett, 500 köbméter homokot kötött le, sőt építtetett is. Négy megrendelőnek fel is építtette a házat, kilenc azonban semmit sem látott a munkából. Ez a labilis üzlet is megingott és róvid idő alatt, a megbízók legnagyobb kétségbeesésére, összeomlott. Megindult a feljelentések lavinája, Bókát letartóztatták, az ügyészség kilencrendbeli csalás és néggrendbeli sikkasztás bűntettével vádolta, Nagy Antalt pedig kétrendbeli sikkasztás büntette miatt helyezték vád alá. A monstre-ügyet pénteken reggel kezdte tárgyalni dr. Apczy Ernő törvényszéki egyes bíró, A tárgyalásra megidéztek mintegy husz tanút, akiknek a kihallgatása a késő délutáni órákig húzódott Bóka László a sikkasztásokban is, a csalásokban is tagadta bűnösségét A sikkasztásokra vonatkozólag azt adta elő, hogy az óvadékos alkalmazottak pénzét nem volt szándékában elsikkasztani A csalásoknál is jóhiszeműségére hivatkozott és azzal védekezett, hogy a rossz konjunktura gátolta őt tervei keresztülvitelébe, azonban mégis elintézett volna mindent, ha az összeomlás nem vágja útját Pénze igaz, hogy nem volt de ígéretet kapott a Maitinszky-cégtő! a nagyobbarányu fahitelre, mikor megtudta, hogy erre nem számithat, már késő volt De jóhiszeműségét igazolja az is, hogy négy házat felépített, homokot rendelt, téglát, autót vett Minden emberit megtett, hogy szabaduljon az összeomlástól. Nagy Antal, aki a Feidt Emil és Gárgyán Antal sérelmére elkövetett sikkasztásokkal vádolt az ügyészség, azzal védekezett, hogy semmi része nem volt a sikkasztásokban. Az óvadékiével$t aláirta, de akkor, amikor a Gárgyán-ügy tőrtént ő már semmiféle szerepet nem játszott a mulatóba, ötpengős napidíjat kapott, ezt is azért, mert az övé volt az italmérési engedély. Az óvadékokból nem kapott pénzt A tanuk, az építtetők terhelő vallomást tettek Bóka ellen. Bóka akkor is biztatta őket és akkor is veit fel pénzeket, amikor mindennek vége volt. Az ily módon neki átadott összegek 7400 »mnnmw^i fMesws u&m mi gí£lÍM!f$! olcsó árban. 563 AOICSIi Ööiw •ujJuizJOjTsitTiri»! ¡¿11« LJUJmmU »O ¡Szeged, Kölesen n. 10* iniriTxmrixiiimrt^ Eksiert részletfizetésre |f A--« AnS csakis a készitSné! drágán vesz !! r&©53bP@!raZ€BBnE vehet legolcsúbbanü Siessen ícOül bevásárolni brlllians, arany, cxUsí sxUhségleíéí F. Molnár BélSné aranyművesnél, Kölcsey ucca 7. szóm. ¿Uoscrlavltásl leatobban €a leaoicsóbban vúllalcU. m nniUáns befoglalás megvdr&aíó.