Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-18 / 288. szám

*ZECED. Szerhe«zUt«ég: Somogy! oeca ÍZ. L em. TeleíPQ: 13—3".^Ktodíihivr.ln!. kOlcsOakSoyvl&r és Jegyiroda Arad! ucca 8. Teleíon: 306. - Nyamín • töw Lipót ucca 1<3. Teleíon - 16-34. TAvIratt levélcím: D6!mogyaronz&g Szeged. Szerda, 1929 december 18 Ara 16 fillér V. évfolyam, ZSO. sz&m mHmmmimmmm^iumm^a ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-6». utllftfldün 6-40 pengő. — Egyes szém Ara hCtküz» nap 16, vssar- és Ünnepnap Í4 Ull. Hír­deléstk felvétele (nríta szerint Megje» lenti« ^élf« kivételével naponta reggel Karácsonyi vásár Az ólmos, szürke ég alatt felfénylenek már esténkint a kirakatok. - Fenn az ernyő, nin­csen kas«, az üzletek mélyéből a kirakatokba vándorol minden ragyogás, fény és tündöklés, hátha történhetnek még csodák s az elzsib­badt, tehetetlenné ájult vásárló kedvet egy kis karácsonyi könnyelműséggel el lehetne csá­bítani? A karácsonyi vásár ma már, Iía sikerül ís, alig több, mint kámforinjekció a halállal viaskodó sziv számára. Valamikor, nem is régen, még építeni lehetett a karácsonyi vá­sárra. A munkaadó nem sajnálta a tizenhar­madik havi fizetést alkalmazottjától, a vá­rosnak is volt miből karácsonyi segélyt folyó­sítani tisztviselői és nyugdíjasai számára, volt mérlegpénz és volt remunerácíó, volt »ha nem csurrant, esöppent«-jővedelem: vidá­mabb és könnyebb volt az élet, bőkezűbb le­hetett az adakozás s több öröm szerzésére talált alkalmat a szeretet. Hová lettek ezek a szép idők? Akkor azt hittük, a véres háború s talán még Véresebb béke korszakát éljük s a történelem borzal­mas terhe alatt görnyedezünk. Most csak azt látjuk, ami utána jött: a szanált ország sza­nálatlan gazdasági életéi, freskókkal eldeko­rált tömegnyomorí, lapszubvenciókkal meg­hamisított közvéleményt s nyomortanyák fölé 'épült káprázatos dísztermet. Azt mondják: a gazdasági élet világválságának korát éljük. Lehet, hogy ez igy is van. Ám mi azt is lát­juk, hogy az angol bank másfél hónap alatt háromszor is leszállította a kamatlábat s ha a válság világjelenség, akkor világjelenség a kamatlábleszállilás is s miért van az, hogy mi a világjelenségek közül csak a katasztrófák megnyilatkozásait érezzük? Azt mondják, a nevvyorki tőzsde letörése visszafelé fogja for­dítani az Amerika felé megindult aranyfo­lyamot, azt mondják, hogy a visszafelé áram­lás már meg is kezdődött: ki veszi észre jelenségeit, ki érzi meg hatását a magyar határokon belül? Gazdasági válság van, pénzválság van és hitelválság van: a válságok pergőíüze sujt le a magyar gazdasági életre, melyben nem épülhetett még ki sem a tőkebizlonságnik. sem a hitel szilárdságának az a gránálbiztos fedezéke, amelyik védelmet tudna nyújtani ilyen koncentrikus támadásokkal szemben. Hiányoznak azok az intézkedések, amelyek legalább a válság lokalizálására lennének al­kalmasak, keservesen érezzük azoknak a kor­mányzati intézkedéseknek elmulasztását, me­lyek a közhatalom támogatását nyújtanák a válsággal küzdő gazdasági élet számára. A magyar közélet tényezői vagy érzéküket vesztették el mindazzal szemben, ami most ebben az országban végbemegy, vagy erejük­höz és képességükhöz képest annyira túlmére­tezettek a feladatok, hogy a csüggedéssel s a fásult tehetetlenséggel szemben nem tud­nak, talán nem is mernek, aktivitásba me­nekülni. Azt mondják: ez már nemcsak a tőkének és hitcinek válsága, ez már váisága a hitnek és bizalomnak is. Ám mi adjon erőt a kétségbeesésben s mi fogja össze a bizaiom szertehulló forgácsait? Eddig azt vallottuk, hogy bennünket már csak a hit tart életben s most kiszárad belőlünk a hitnek szentelt olaja is. Fehér és fekete karácsonyok váltakoztak eddig egymás után, ami inosi ránk köszön, az ( a hitetlenség karácsonua. Miben histyjen a I kereskedő, aki vevőt nem lát s miben higy­jen a fogyasztó, akit kíváncsisága elvisz még ugyan a kirakatok elé, a bámészkodó szem jóllakik még a karácsonyi fénnyel és ünnepi ragyogással, de hiányzik már »a dolgok ide­ge«, ami képessé tenné az érdeklődőt arra, hogy a vevőiváró kereskedőre rá is nyissa az ajtót. Csak a terhek növekednek, csak az akadályok, mélyülnek, a közhatalom még foly­tatja a kényszertakarékosság pénzügyi politi­káját, de a kisajtolt adófillérek egyre gyé­rebben csörgedeznek s a fölöslegből nemso­kára csak annyi marad, amennyi az öngyil­kosokat kimentő dunai motorosok üzemben­tartására szükséges. Hiába mondják, hegy nem szabad a reménytelenség kétségbeesését fokozni, kezdjék már ők a vigasztalás hitét prédikálni, de nem a -nagyszerű halál« ígé­retével — mint ahogy Hadik János gróf teszi —, hanem cselekedetekkel, az apostolok cselekedeteivel, akik nemcsak regéltek a cso­dákról, hanem a csodákat végrehajtani ké­pesek is voltak. Karácsony lesz, de lesz-e karácsonyi vásár? Ebben a rettenetes bizonytalanságban ki mer még költekezni? Senki nem tudja, a legkö­zelebbi napok milyen uj veszélyeket takar­nak föl, milyen uj katasztrófák leheletét hajt­ják felénk a böjti szelek. Kiveszett belőlünk a hit s egy irtózatos defetizmus lett úrrá a magyar élet fölött. Minlha már csak kirakati élet volna az, amit tengve-lengve huzunk nap­nap után, de a kirakat mögött üres a bolt, a lélek polcairól le került a bizalom s a hit maradék áruiból megkezdődött a rettenetes kiárusítás Borzalmas bányarobbanás Amerikában Eddig haívan halottai íaléllak a romok kSzőtt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Nexvyorkból jelentik: Az Egyesült Államok Oklaharua államában lévő Newcalester bányá­ban ma borzalmas bányai ég robbanás történt. A katasztrófa pillanatában többszáz munkás dolgozott lent a bányában. A robbanás óriási katasztrófát idézett elő, több tárna rombadőlt. A mentési munkálatok azonnal megindul­tak, nagy tömegben hozták felszínre az esz­méletlen állapo;ban levő sebesülteket, vala­mint 60 halottat. A halottak száma még nőni fog, mert a romok felkutatása még folyamat« ban van. Géppuskás kaíonák a fassy~I egyelem előli A diákok sztrájkba léplek, az egyetemet bezárták (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A diákzavargások ked­den Jassyban folytatódtak. A nacionalista diák­szervezetek héttön este gyűlést tartottak, ame­lyen proklamálták a diáksztrájkot és kimon­dották, hogy a diákság mindaddig nem megy az előadásokra, amig a rendőrparancsnokság­tól nem kap. teljes elégtételt az egyetemi auto­nómia súlyos megsértéséért. Este a városban nagy diakfelvonulás volt, amelyen azonban komoly összetűzésre nem kerüit sor. Az egyelem tanári kara elrendelte az egyetem bezárását. Az egyes fakultások épületei előtt géppuskás katonai osztagok tel­jesítenek szolgálatot, hogy megvédelmezzék az épületeket a diákok esetleges támadásai elől. A legszigorúbb titokban tárgyainak a lengyel válság megoldásáról Pilsudszky nyílt diktatúrát követel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) * Varsóból jelentik: A két hét óta tartó kor­mányválság ugv látszik ma éjszaka megol­dást nyer. A köztársasáág elnöke magához kérte a pártok vezetőit és a lengyel társadalom előkelőségeit. A kormány alakítás előkészületei olyan titok­ban folytak, hogy senki sem tud pontos hí­reket. Arról beszélnek legtöbbet, hogy Za­leszky külügyminiszter nem lesz tagja az uj kormánynak és hogy utódja Patek moszkvai lengyel követ lesz. Arról is vannak ellenőriz­hetetlen hírek, hogy Pilsudszky marsall a nyílt diktatúra proklamálását követeli. Súlyos munkanélküli tüntetések Frankfurtban (Budapesti tudósítónk teléfonjetentése.) Frankfurtból jelentik: A munkanélküliek tün­tetése kedden folytatódott. Délután és este nagyobb tömegek vonultak fel az uccán és lár­másan tüntettek a városi hatóságok ellen, úgy­hogy a rendőrség több ízben kénytelen volt beavatkozni. Este 9 óráíe a helyzet egészen komolyra J fordult. Az egyik főútvonalon egy nagyobb ' tömeg munkanélküli megtámadott egy rendőr­osztagot, amely erre sortüzet adott a levegőbe. A sortűz ulán a tüntetők szétszaladtak, de azulán újból összeverődtek és tovább folytat­ták a tüntetéseket, amelyek csak a késő éjjeli órákban szüniek meg. '<

Next

/
Thumbnails
Contents