Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

ESSE OftLMUíY MnrsZ Af. Byrd ezredes étrepülte a Déli Sa Nowyork, -november 30. Byrd ezrede* pcalck?n Alrrpült a Déli Sark feleli. Középeurópai időszámítás szerint pénteken reggel félnégy órákor startolt az expedíció littleamerjcai bázisái-ól és három társával 18 órás uUt tett meg. Este 9 óra 20 perckor visszaérkezett L.ittle Americába. A 18 óra alatt 2500 kilométert repült. Az első két órában a repülőgép rádióállomása állandóan érintkezett a newyorki állomással, amely reggel félhétig tisztán vette Byrdék üzenetét. Reggel félhét órakor elhallgatott Byrd rádiója s csak a késő esti órákban jelentkezett újból, közül ve, hogy az ezredes és három lársa átrepülték a Béli Sarkot. Egész Amerikában óriási lelkesedést keltelt a Déli Sark átrepülése. Elsőnek ííoovcr elnök üdvözölte Byrd kapitányt, hosszú szikratáviratban. A revíziós mozgalom fepyvere az igazsáp A Pevizíós liga igazgatósági ülése Budapest, november 30. A Magyar Revíziós Liga ma délelőtt kezdte meg igazgatósági ülését, amely két napig fog tartani. Herczeg Ferenc, a liga országos elnöke, megnyitójában beszámolt arról, hogy a revíziós liga tagjainak száma elérte a másfélmilliót, ezzel kapcsolatban fejtegette, hogy a revíziós liga sem a szociáldemokrata párt vezetőségének, sem másoknak a politizálásra vonatkozó kívánságát nem teljesítheti. — Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban érvényesítse demokrata, keresztény vagy szociáldemokrata elveit. Ha revízióról van szó, akkor nem ismerünk sem szegényt, sem gazdagot, sem radikális, sem konzervatívot, sem királypártit, sem köztársaságpárti, nem Ismerünk keresztényeket és zsidókat, akkor mi csak magyar testvéreket Munkásotthon tánciskola ni tánctanfolyamán Haler Mária oki. tánctanárai a szezon tíncujdonságait tanitja. Beiratkozni szerdán, szombaton és R vasárnapi táncestékon lehet. Jazz band! Mérséket ' Pec. 5-én Mikulás-esti Ha köhög!! OasxaáM/on Rövid tanitás a férgekről Irta: Móra Ferenc. Dehogy én irom, dehogy! Ezt a nyomda csak ugy szokásból szedi ki. Én meg állom, pintén csalt ugy szokásból, üsse kő, most már több egy negyedszázadánál, hogy úgyis minden rosszat én csinálok a szegedi sajtóban, hát mért na vállalnám ezt is? Ez a kicsi már se árt, se használ. Az igazság azonban az, hogy ami itt következik, azt én csak tovább adom, ugy, ahogy találtam. Azt is megmondom, hogy a Társalkodó-tan találtam. A Társalkodó volt száz esztendővel ezelőtt az Tlf Idők, meg a Napkelet, meg a Budapesti Szemle. de mindahárom együtt a íegfőlhapottabb magyar »időszaki írás* abban az időben. A szerke&ztetö-je Helnieczy Mihály. (¡•Helraeezy, aki a szavakat elmetszi«, — ahogy a szőjátékos kortársak mondták.) A munkatársai Kölesei) Ferenc, Bajza József, Trefort Ágoston. Irányadó publicistája: Széchenyi István. Cenzora Rrscia János egyetemi tanár, a jó öreg Reseta bácái, később Petőfinek is cenzora. Ez volt az az áldott jó ember, aki mikor a Hóhér kötele kéziratát elolvasta, azt mondta Petőfinek: —- Aztán mennyit fizetnek ezért öcsém-uramnak? A költő megmondta, hogy ennyit, meg ennyit. Nem lehetett a Dárius kincse, mert Reseta • bácsi nem a fiókban szedegette össze a mondoit öszszeget, hanem a zsebéből huzía ki. — Hát nézze, kedves öcsém, én kifizetném magának azt a pénzt, ha nem nyomatná ki ezt a regényt. Mert nem ütközik ez se törvénybe, se erkölcsbe, én keresztül is eresztem, de beleütközik a kegyed tehetségébe. Higyje el nekem, ez a munkája nem méltó Petőfi Sándorhoz. Hát ahol ityen rendes ember volt a cenzor, ott ismerünk. Akciónk pacifista-mozgalom, eszközei éppen oiyan békések, mint céljai, amelyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenyegető háborús veszedelmeket. A revíziós mozgalom fegyvere az igazság, taktikája a világ alvó lelkiismeretének felélesztése. Eckhardt-Tibov azt hangoztatta, hogy a magyar eszményeket csak akkor lehet megvalósítani, ha belekapcsolódik az ország a világpolitika eszmeáramlatába és nem fekszik keresztbe; azon az uton, amelyen a világpolitika szekere halad. A jóvátétel kérdésével foglalkozott ezután, a szónok: — Lehetetlen — mondja —, hogy Magyarország jóvátételi terheit súlyosbítsák akkor, amikor a Young-egyezmény a jóvátételi terheket. enyhítette. Lukács György volt kultuszminiszter szólalt fel ezután. A kisebbségek .védelméről tartott előadást. Berkes József református lelkész a megszállott délvidék magyarságának helyzetéről beszélt. Józűn Miklós unitárius püspök »Trianon és a protestantizrhusi címen tartott előadást. Az utolsó szónok Hevesi Simon főrabbi volt. — A' zsidók' -- mondotta a fó'rabbi — az egész világon át tudják érc/..:!, hogy az igazságtalan békeszerződés nem lehet életképes. (Nagy taps.' A magyar zsidóknak kötelessége volt az anyaország mellé állani. Ez az együvé tartozás ugy beidegződött a magyar zsidóságba, hogy elszakadni nem is tudna. Kell, hogy hittestvéreink az egész világon megtudják, hogy itt egy világsérelem reparációjáért 1929 decc r.bcr 1 • (szerêsznê!, :<eïec:en ucca 12 °.zeművepkülönl'>gességek! folyik a küzdelem. Az egész emberi kultura megszenvedi azt, hogy Magyarországot szétrombolták. Délután 4 órakor folytatták a Vigadóban a Magyar Pieviziós Liga nyilvános igazgatósági ülését. Fali Endre, a liga ügyvezető-igazgatója beszámolót mondott. A liga összeköttetésbe lépett a külföldi államok magyarbarit vezető egyéniségeivel, komiíékat szervezett s titkárságokat állított fel. A liga megalakulása óta, 27 hónap alatt, mindössze 356000 pengőt vett be és költött el, mig Benes saját bevallása szerint évi egymillió szokolt fordított külföldi propagandára s hasonló összegekkel dolgoznak a románok és a szerbek is. BMMrit^l'/'t. 'AtA1. [ávéSiáz-megflyitásül Tisztelettel van szerencsém bejelenteni, | I miszerint a •Roya!-kávéház vezetését! átvettem és azt ufonnan M'nt az epybori Corzó-Kóvéház votl lulaldono««, j régebbi sregedi működésem alatt sok kedves ven Heggel, JA baráttal és ismerőssel dicsekedhettem j és ez azl hiszem, qa'ancta erra is, hogy a IBvőben [ is csak igen tiszteli vendégeim megelégedésére I oonlos kiszolgálásra és a méltányos kávéházi árakra f tfireksze.n. Színházi vacsora. Elsőrendű cigányzene.! Szíves pártfogást kér 221 Ifovács József. legmegbízhatóbban Régi tollak beváltása 125 12. PeíöS Sándor sugárul ágyloll gőztisztítás. az írók se volta!? mordályégetők. Látnivaló a föntebbi névsorból is, hogy a Társalkodó szerkeszíőríge éppenséggel nem volt valami destruktív banda és az iránya még mai szemmel se íekinthet-j úgynevezett nemzetmételyező iránynak. Ennélfogva senki se gyanúsíthat meg vele. min'v.a szándékosan keresteiB volna ki betula a követ- j kezö tanulmányt, amelynek' cimát adtain ..cimiil en- | nek a reprodukciónak is. Rövid tanítás a' férgekről. Véletlenül akadt meg rsjta a szemem s mivel ugy láttam, nem érdektelen dokumentuma annak, hogy a magyar természetvizsgálók akkor koruk színvonalán, állottak, átadom a kötökül ásnak a Jeles tanulmányt. Ugy, ahogy a Társalkodó 1832 február 22-iki számában megjelent. Adom a pontos dálumot, hogy aki ráér, utána járhasson. — A' féreg oly állat, melly csúszik, egy pillaimtban tarka,' másban egyszínű. Mindenütt igen nagy *2ámbin találtatik télen-nyáron de fészkéül leginkább a nagyvár isckat választja: falun és mezőn ritkább. Ezen állatokat természetüknél fogva két fönemre osztályozhatni: tarkákra s egyszinüekre, a változó szintieket majd ez, majd pedig amaz aio itályhoz kapcsolván. A' tarkák .között 1. a' közönséges sokszínű. féreg mindenütt bőven találtatik, lakása többnyire az előszobákban van, hajlongásal a' bölcsnek sok mulatságot csinálnak. 2. A' hízelkedő féreg igen veszedelmes állat, mellyet kivált a* nagy urak palotáiból sohasem irthatni-ki egészen. Természete ez: minekelőtte valakit megmérgezne, vakító fénye támaszt maga körül, mellyen csak a' rendkívül éles látású 's a nemhiu nézhet keresztül. 3. A' politikai jéreg. Ez a' férgek röpülő neméhez tartozik; igen oktalan állat, végig táncolja <i világot, a' nélkül, hogy tudná, mit akar. Nyugta sehol sincs, szárnyai vannak, mellyeken gyakran igen sebesen röpdel. 4. A' fondor féreg, másképp cselszövények' férge. Egy rendkívül mérges állat, veszedelmesebb a' viperánál. A' rendet, békét és nyugodalmat kérlelhetetlenül szokta üldözni. 5. A' kapzsi féreg. Ezen álnok féreg leginkább a magtárokat szokta lakni, de találtatik Igen nagy számmal a' kereskedő házaknál is. Az egy színűek között: 1. A' világosság-futó féreg — — — — — (Az öreg folyóiratban itt ez a cenzori jel árul;a el, hogy Reseta bácsi ebben a nemben alighanem a maga cenzori foglalkozására ismert.) 2. Az alkalmi jéreg. Ez a' szín változók' neméből való. Nagy számban van kivált Magyarországon: azonban létük nem igen vetetnék észre, ha minduntalan nem hallatnák csillogó sz3vokat. 3. A' rágalom-féreg, sárgás-vörhönyeg színű, mindenütt csuszkái, hol valami magánál különbet érez s' mérges nyálával mindent bemocskol; semmi sincs eiötte szent. Mások' kárán és szerencsétlenségén alapítja önnön jólétét. 4. A' papiros-féreg. Ennél nincs veszedelmesebb az emberiségre nézve. Az ujabb időkben sok vérontást okozott 's mert még most is feni fegyvereit 's titokban szünet nélkül öldököl, hihetőleg még sok vérözönnele lesz oka. 5. A' kém-féreg. Ennek régi időkben Spanyolország volt hazája (az inkvizíciók korában), később elszármazott mindenfelé. A' palotáktól kezdve a legszegényebb kunyhókig ostorozva a' népeket, beférkőzik a' férj és feleség, atya és fiu közé, tőle se testvér, se barát, se szerető, se rokon, vagy idegen nem menekhelik meg. 6. A' lélekismeret férge, melly régenten nagy számmal találtatott az emberek szivében s gyakTen nagy mardosásokat vitt végbe, a mi időnkben nem igen ismeretes 's egyedül egy mesés vildtf koholmányának tarliatik.