Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-12 / 257. szám

DKlMAGYARORSZAG 1929 november 12. A férfi és a nő egymáshoz való viszonya határozza meg az egyes korok karakterét Dr. Rapaport Samu előadása a nemek harcáról * ••••MHMBMlHMMSHraBabiaEsaNtfMMHHHMI MiTpécsf tojásszélt teljesen pótolja a kokszot, porosz-szenet. 844 SdiSn és Baiai ÍSffi.'T-S: amelynek tiz jelöltje volt. A kamara Szegeden bejegyzett tagjai igen nagy számban szavaztak, száznegyvennyolc közül száznegyvenkettő. A szavazás eredménye 74 szavazattal dr. Hajnal Istvánt, 71 szavazattal dr. Székért:e Lajost juttatta rendes közgyűlési tagsághoz, póttag 47 szavazattal dr. Bodnár Géza lett. Szavazatot kapott még dr. Barta Dezső, dr. 1Bírd Sándor, dr. Csikós Nagy József, dr. Fülöp Zsigmond, dr. Kersch Ferenc, dr. Pistor Egon és dr. Schwartz József. Igen nagy volt az érdeklődés a kereskedelmi és iparkamara kereskedő alosztályának Választása iránt. Közel ezer kereskedő adta le szavazatát, az eredményt már este nyolc órakor megállapították. A szavazatok megoszlása szerint rendes tag lett: bástyái Holtzer Tivadar 919 Fenyő Hugó ' «85 Löffler György 544 Korda Jenő 510 Póttag» Pirrich János 461 Péterffy Ferenc 425 Szavazatot kaptak": Kocsis Ferenc 393 Neumann Gyula 341 Benedek Pái 339 Pollaschek Lajos " 278 Danner János 12, Pollák Sámuel 8, Sc'hwarz Béla 2, Rőmer Miklós 2, Kurucsev Sándor 2. Egy szavazatot kaptak: Barlos Lipót, Szokolovszky Gyula, Hutter Károly, Bokor Adolf, Tóth Andor, Otlovay Károly, Danner Mihály, Danner Péter, ördög Ferenc, Kovács Mihály, Rónai János. Az Ipari alosztályban nagy volt a küzdelem: A különböző frakciók listáin nem kevesebb, mint huszonnégy jelölt küzdött az öt mandátumért. A szavazás eredményét — miután nagyon sok volt a javitott lista — csak éjfél után állapították meg a következőképen: Rendes tag lett: Gombos István 787 Keller Mihály 748 Kertész József 707 vitéz Csányi János 653 Jároli Géza 638 Póttag: Marosán Emil 630 Osznovics István 630 Kovács István 618 Szavazatot kaptak? Kérv Béla 568 Katona András 548 Faragó Lajos 494 Kónya János 454 Váradi Márton 426 Schatz Izsó 424 Berg János 416 Cserép Sándor 400 Újvári József 396 Pázmán János 287 Vénig Gyula 277 vitéz Szőke István 272 Deák Péter 259 •Ábrahám Szilveszter 253 Gólity Lajos 230 Schwartz Manó 208 Dacsó Arnold 110 Schulter Vilmos 7o, Gerő Béla 42, Fogel Ede 16, Deutsch Mór 15, Cserép Ferenc 5, Mefzger Péter 4, Dávid Sándor 3, Klein Ottó 2, Nagy Mihály 2, Bői a Ignác 2. Egv szavazatot kaptak: Kopasz Mihály, Bajszár Mihály, Süveg Mihály, Moskovitz Lajos, Kiss Dezső, Pázmán Péter, Czeglédi Lajos, Herczog Samu, Spitzer Sándor, Sebestyén József, Gera József, Erdélyi András, Ábrahám János, Steiner Miklós, Bock János, Czucz Ferenc, Széli József, Kovács Ferenc, Marton György, Balogh Péter. Trinkula József, Kopasz József, Tápay Dezső, Kecskeméti László, Martonosi Ferenc, Bitó János, Faragó József, Krier Péter, Scherk Sándor, vitéz Papp, Osztrovszky, • Dobóczky Imre, Rigó István, Dobóczky József. Gál József. " (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelmi és iparkamara zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta meg vasárnap délután fél 6 órai kezdettel dr. Rapaport Samu előadását A knlturnő lelki problémáiról. Az előadásnak eredetileg A nemek harca volt a címe, ezt a cimet azonban Rapaportnak az előadást engedélgező rendőrség kívánságára meg kellett változtatnia. Dr. Rapaport Samu azzal kezdte előadását, hogy az uj ember meg akar szabadulni azoktól a hazugságoktól, amelyek guzsbakötik az életét. Meg akarja ismerni az igazságokat, bár alapjában véve fél tőlük, mivel ezek magát, az embert jelentik. Az élet legnagyobb problémái közé tartozik az a probléma, amelyet a nemek harca jelent. Az irodalom kezdettől fogva ezt a problémát állította az élet tengelyébe, mert a férfi és a nő egymáshoz való viszonya adta meg mindig az egyes korok pontos keresztmetszetét. Az analízis feladata, hogv felfedje a két nem egymásra utaltságának okait. A biblia elgondolása szerint a nő, akit az Isten a férfi oldalbordájából teremtett, a férfi hiányzó része. A férfit testi és szellemi strukturája a nehezebb feladatok elvégzésére predesztinálja, ennek pedig az a következménye, hogy a férfi főiébe kerekedett a nőnek. Az őskorban a férfi erejével hódította meg a nőt és ezzel kiszélesítette a maga életlehetőségeit. A nő sohasem fogadta megnyugvással a férfi fölényét, mindig keresett valamit, ami egvenrangusitsa a férfivel. A nő passzív szerepe domborodik ki a házasodásra vonatkozó kifejezésekből. A nőt feleségül veszi a férfi, a lányt feleségül adják a férfihez. Minden nő lelkében ott él a lázadás vágya a férfi ellen, de ott él a meghódolás vágga is, ezért a nő rendszerint olyan férfit keres, akinek behódolhat. Minden asszony a maga Siegfriedjét keresi. A nemek harca minden társadalmi rend kialakulásának legfontosabb meghatározója A polgári társadalom a házasság mai formájával kivánta megszabadítani magát az őrök harc bilincseitől, az elfojtott harci készség azért él és különböző formákban nyilatkozik meg. Ezek között a megnyilatkozási formák között talán első helyen áll a nőnek a gyermektelenség iránti vágva, az anyaságtól való félelme. Az anyák, a feleségek a rossz gazdasági helyzet ürügyére hivatkoznak rendszerint, amikor meg akarják indokolni gyermektelenségüket, a szociológusok materialista felfogása akceptálja is ezt a magyarázatot, amelynek azonban ellentmond az a tünet, hogy éppen a szegéng családokban bő a gyermekáldás és a gyermektelenség, vagy az egyke a jól szituált, gazdag családoknál a divat. A gyermektelenségnek tehát lélektani okai is vannak. Az egyke mögött a nő küzdelmét lehet megtalálni az elnyomatás elten. A nő ezzel akarja kifejezni azt, hogy nem ákar csak szerelmi tárgy, csak szülőgép lenni. Rapaport Samu ezután a párválasztás problémájáról beszélt. Az ember a párjában mindig önmagát keresi, de cs^k na.« on ritkán találja meg. A legtöbb rosszul sikerűit házasságnak az az oka. hogy vagy a férfi, vagy a nő nem találta meg párjában saját énjének kiegészítő részét. A kiegészülés vágyának van döntő szerepe a párválasztásban. Ezért történik meg igen sokszor, hogy zseniális férfiak egészen alacsonyrendü nőkhöz kötik életüket — Goethe és Francé házassága —, de megtörténik sokszor az is, hogy a nő választ nálánál alacsonyabb intelligenciájú férfit párul. Megtörténik sokszor, hogy jó családból való lányok szüleik akarata ellenére hozzájuk nem illő, alacsony intelligenciájú férfiban lesznek szerelmesek és hajlandók az öngyilkosságra is, ha nem követhetik »szivük szavát«. Ez a dacházasság, amely ellen az okos szülők engedékenységgel, beleegyezéssel védekezhetnek leginkább, mert ebben az esetben a szerelem, amelynek mélyebb gyökerei nincsenek, rendszerint nyomtalanul elpárolog. Az ellenzés viszont erősiti, aminek a gyermekek és a szülök között duló rejtett harc az oka. " A nő egyenlő akar lenni a férfivel és képzelt egyenrangúságát szimbólumokban kívánja kiélni. Ezért választ sokszor alacsonyabb rendű párt magának, de azért lesz rajongóan szerelmes kimagasló, nagy férfiakba is, mert a nagy férfiak hódolatában egyenrangusitását látja. A behódolás elleni küzdelem megnyilatkozása a frigiditás, a nők érzéktelens'ége, hidegsége is. A nő nem akar játékszer, szórakozás lenni a férfi életében, hidegséggel bosszulja meg magát az erősebb férfinemen. A mai nő az élet minden megnyilatkozásában szét akaria törni bilincseit Ez a vágy ter« melte ki a kulíurnő tipusáí, amely gazdaságilag is, szellemileg is felszabadítja magát a férfiuralom alól A felszabadulás utáni vágy és harc a reálitások keretei kőzött örömmel üdvözölhető, ezen tul azonban meddő, beteges és káros kísérlet marad, szizifoszi munka, mert a nőt eredeti, természetes rendeltetésétől akarja eltéríteni, anyák helyett amazonokat nevel. A mai lány típusából lesz a monoklis, cigarettázó, elférfiasodott külsejü figura, aki örökké elégedetlenül járja a maga örömtelen útját. A nemek hárca termelte kl a démont is. A férfi mindig érezte, hogy a nő nagy, sokszor végzetes vonzalmat gyakorol rá. A férfi vonzódását használja ki a démon, nevezzék azt bűnre csábító Évának, Messalinának, vagy Cleopatrának. A férfi kénytelen védekezni a veszedelem ellen és ez a védekezés termelte ki a ma is uralkodó fceííős morált, amelv a férfi számára kitágította a szekszuállS kereteket, viszont a nőlől feltétlenül hűséget követel. A nő természetesen lázadozik ez ellen, szabadságot követel a külsőségekben, pedig a szabadság előfeltétele az. hogy belül legyen az ember szabad, Sofc olyan esttber Sár szabadon az éleiben, aki belül hordja a bilincseit, viszont Kossuth Lajos még a kufsteini börtönben is szabad volt. A nemek harcából fejlődött ki a vénlány és az agglegény figurája ;s. Érdekes, hogy a vénlányok rendszerint az intelligensebb lányokból lesznek, akiknek lelkében túlsúlyra jutottak az uralomravágyás elemei. A múltban más volt a nő helyzete, a család gondoskodott róla, a család szerzett férjet számára, ma azonban már a szülői háznál tapasztalnia kell, hogy a házasság nem jelent számára feltétlenül életbiztosítást. Ez az egyik oka annak, hogy a nő függetlenségre törekszik, tanul, diplomát szerez, férfiasan felfegyverkezik az életre, amikor azonban kikerül az életbe és magára marad, megijed, mert szembe találja magát az évezredes harcban megedzett férfisereggel. Aztán elébe mered a polgári morál is, amely minden megsértőjét kegyetlen társadalmi halállal bünteti. Tévedés lenne azt hinni, hogy a nemek harcát meg lehet valamikor is szüntetni. Ez a harc kezdettől fogva örök, de csak akkor egészséges és hasznos, ha sem a férfit, sem a nőt nem lendíti ki nemiségének keretei közül. Ebből a harcból nő majd fel a jövő felszabadult ember típusa az élet csúcsára. Rapaport Samu előadását és fejtegetését mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség, amely lelkes taoso1:!;::! honorálta az előadót. Ozlolóben ked4. szerda, csiltö?l5<'i nnookon § ©Icsétofe ár^ton cfolgozik. Elsőrendű munka Tarló* ondolálás már lO P-től. Henna halfes'és természetes színekben már 8 P-től. kaphatók a 504 ió márkás ücréhpároft Szántó Sándor césrnél Szeged, Kiss ucoa 2. az.