Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-06 / 252. szám

SZEGED. SierkeWlO*«g: Somogyi UCCB 22. L cm. Telefon: 13-33.^KlBdóhlTntei, kOletankOnyrMkr és Jegyiroda • Aradi UCCB 8. Teleion: 306. - Nyomda ; L8w LIpOl ueca 19. Teleion - 10-34. TAvIrefl é® levélcím: DélmaqyaronzAg »reged. Szerda, 1929 november 6 Ara lö fillér V. évfolyam, 243. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Mdélcen és Budapesten 3-00, [«uifdlddn 6-40 pengd. — Egyes se&m Ara hétki5z> nap vatAr- és Ünnepnap 24 «111. Hir­detéseit felvitele tarifa szerint. Megje­lenik hélfO Kivételével naponta reggel Lengyel íeslvérelnk Néha még a bukaresti lapokat is érdemes elolvasni. Különösen olyankor, mikor vala­melyik külföldi államnak miniszterelnöke, vagy külügyminisztere vizitel a román fő­városban. A nyilvánosság számára ugyan az ilyen magas állású urak nem szoktak sokat mondani, de néha még a diplomáciai óvatos­sággal kicirkalmazott mondatokból is kicsil­lan valami, amit nem árt tudomásul venni azért, hogy ahoz képest tudjuk idomitani ro­konszenvünket, sőt esetleg még külpolitikai állásfoglalásunkat is. Nem árt tudni, hogy merről lehet puszta szavakon kivül egyébre is, vagy esetleg még a szavaknál is kevesebbre is számitanunk. Mostanában Zaleski lengyel külügyminisz­ter járt lent a román fővárosban. Látogatása alkalmával fogadta a román sajtó képvise­lőit, akiket informált Lengyelország külpoli­tikájáról. A fogadtatásról hivatalos kommü­nikét adtak ki, amely megérdemelné, hogy az összes magyar lapok is egész terjedel­mében közöljék. Szól pedig a kommüniké szószerint következőleg: »Zaleski lengyel külügyminiszter fogadta a sajtó Képviselőit. Országának a kisántánthoz való viszo­nyát illetően kijelentette, hogy Lengyelország nem lehet tagja a kisúntántnak, mert ez határozott és pontosan körülirt célra alakult, amely Varsót köz­vetlenül nem érdekli. Lengyelország azonban ez­zel a politikai csoportosulással és annak általános politikájával tökéletesen egyetért. A gyakorlatban ez olyan nagymérvű közeledést jelent, hogy Len­gyelországnak a kisántántban való részvétele sem ¡ehetne szorosabb. Lengyelországnak Magyarországhoz való viszo­nyára vonatkozólag Zaleski azt jelentette ki, hogy a Lengyelország és Románia közötti politikai vi­szony egy formális szövetségi szerződésben van lefektetve, Magyarország irányában azonban Len­gyelország régi időktől fogva csupán bizonyos szimpátiákkal viseltetik. Politikai lekőtelezettség vagy szövetség azonban Varsó és Budapest között nem áll fenn. A különbség tehát a Romániával és a Magyarországgal szemben fennálló viszony kö­zött nagyon jelentős. Hangsúlyozni kell azonfelül, hogy Lengyelország kategórikusan ellene szegül a békeszerződések minden megváltoztatásának. Ezt a lengyel külügyminiszter már előzőleg kijelentette és ezúttal újólag hangsúlyozta.» A nyilatkozat többi része, amely a Szovjet­Oroszországgal szemben fennálló viszony vár­ható alakulásáról szól, bennünket közvetlenül nem érdekel. Szóval tudjuk, hogy a lengyel külügymi­niszter Walkó Lajosnak varsói látogatása után miként vélekedik Magyarországról. A külügyminiszteri nyilatkozat megvilágításában tudjuk azt is, hogy mennyire szabad ériékel­nünk azokat az évszázados testvériségre utaló megnyilatkozásokat, amelyek a magyar újság­írók lengyelországi láíogalása és a Báthory István által alapított vilnai egveiem jubiláris ünnepélye alkalmával elhangzottak. Udvarias­sági kijelentések voltak, amelyek nagyon messze állanak Deák Ferencnek és a magyar országgyűlés többi tagjainak az 1830. évi len­gyel felkelés alkalmával elmondott beszédei­től. És ha esetleg a bankettek hangulatában a nem hivatalos lengyel közvélemény érezné is esetleg a testvériség sugallatát, tudnunk kell, hogy a hivatalos Lengyelország katego­rikusan kitart a szerződések megváltoztat­hat lanságá n a k á 11 ásp ontj á ni'. A mi nagyon könnyen rajongó és külpoliti­kailag nagyon naiv közvéleményünknek nem >l,i '"domást szerez erről a megnyilat­kozásról is, mert nincs veszedelmesebb do­log, mintha külpolitikában homokra légvá­rakat építenek. Eddig is csak a külpolitikai tájékozottság nagymérvű hiánya mellett le­hetett ugyan feltételezni, hogy Lengyelország a viszonyok bárminő megváltozása esetén száz százalékos szilárdsággal fog a magyar érde­kek mellett síkra szállani. Hiszen Lengyelor­szágnak nagy kiterjedésű olyan területei van­nak, amelyeket a népszavazás ellenére kap­csoltak át hozzá Németországtól, vagy ame­lyeket ő maga népszavazás és egyéb formali­tások mellőzésével szedett el a litvánoktól. Rossz néven se lehet venni tehát tőle, ha vé­dekezik a jelenleg fennálló helyzetnek bár­minő megváltoztatása ellen, amely nagyon könnyen az őt érintő kérdések napirendre tűzését is eredményezhetné. Nem is Lengyelország vagy a lengyel kül­ügyminiszter az, akit hibáztatnunk kell eb­ben az esetben. Benne legfeljebb csalódhat­tunk, de nem vehetjük tőle rossz néven, ha a sacro egoismo és nem a ködös rokonszenv politikájának irányitója. Hibáztatnunk kell azt a nálunk lépten-nyomon jelentkező déli­bábos politikát, amelyet felelőtlen és kávé­házi külpolitikusok lapokban és beszédekben minduntalan megcsillogtatnak a hiszékeny magyar közönség előtt és el akarják hitetni vele, hogy akár lengyel »testvéreink«, akár mások csak ugv égnek a vágytól, hogy tettek­kel tehessenek hitet a magyar revízió igazsága mellett. Mert amennyire a revízióra kell be­állítanunk külső és belső politikánk minden mozzanatát, annyira hidegen és reálisan kell mérlegelnünk mindazokat az erőket, amelyek mellettünk és ellenünk megnyilatkozhatnak. Eszünk ágában sincs lebecsülni a lengyel ! testvérek szimpátiáit, de építenünk csak a ( valóságok talaján lehet. Bulgária a II. hágai ¡konferenciához fordul a íeljesilhelellen Jóvátételi követelések ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szófiából jelentik: A szobranjeban egyszerre három interpellációt jegyeztek be a párisi konferencia és a bolgár jóvátétel ügyében. : Az interpellációt a parlament három legna­\ gyobb pártja: az agrárpárt, a demokrata párt | és a szociáldemokrata párt terjesztették be, részletes felvilágosításokat kérve Liapcsev mi­niszterelnöktől a jóvátételi tárgyalásokról. A miniszterelnök a holnapi ülésen válaszol az j interpellációkra. A kormány tagjai kedden este miniszter­tanácsra ültek össze, amelyen Liapcsev mi­niszterelnök részletesen tájékoztátta a kor­mány tagjait a jóvátételi követelésekről. Fél­hivatalos közlés szerint Bulgária ezeket a kö­veteléseket semmiesetre sem fogadja el és reméli, hogy a II. hágai konferencián többet tud majd elérni, mint a párisi értekezleten. Német lapok a párisi tárgyalásokról és a magyar jóvátételről Berlin. november 5. A Deutsche Allgemeine Zeitung vezető helyen foglalkozik a keleti jó­vátételek kérdésével s rámutatott arra, hogy ha a tanácskozások nem vezetnek célhoz, a felelősség azért nem Magyarországot, hanem a cseheket, jugoszlávokat, románokat, lengye­leket és görögöket terheli. Amikor Hágában a cseheket is bevonták a tárgyalásokba, bár a Young tervezethez semmi közük sem volt, hiába kérdezték, hogy mi az oka a tárgyalá­sokba való bevonásuknak. Most már világos, hogy miért tolakodtak oda a csehek. Kétség­telen azonban, hogy ha más okok nem hiúsít­ják meg a Young-tervezetet, nem fogja azt meghiúsítani a románok elkedvetlenedése sem amiatt, hogy zsarolási kísérletük Magyaror* szággal szemben nem sikerült. A Germania szintén foglalkozik a kérdés­sel s kijelenti, hogy Magyarországot semmi' esetre sem érheti szemrehányás, hogy hajt­hatatlan magatartásával veszélyezteti a ke­leti Jóvátételi tárgyalások sikerét. Ez a vád épp ellenkezőleg azokkal az államokkal szem­ben emelhető, amelyek a jóvátételi kérdések­nek és az optánsok kártérítési igényeinek egybekapcsolásával azt a sajátságos elvet igye­keznek érvényrejuttatni, hogy a döntőbírósági Ítéletek folytán előálló kötelezettségek min­dig csakis a legyőzött államokat terheljék. I munkáskormáiiv »fepasitéli tanácsát« létesít, i ametynek halászatai küfeSezők lesznek a kereskedők számára Mümn és LSoyd George IlsivSzöIIe az imeriká&éi visszatér! MacDonatóof Lo:id!on november 5. Az alsóházban Grahatn kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a kor­mány a jelenlegi élelmiszer tanács helyébe, amely­nek javaslatai nem kötelezőek, a fogyasztók ta­nácsát lervezj, mely az élelmiszerek és egyéb köz­szükségleti cikkek tekintetében értesüléseket fog szerezni és amelynek javaslatait a kormány a ke­reskedőkkel szemben köJelc/ö erővel fogja fel­ruházni. A kormány erre a célra legközelebb felhatalmazást kér. beleértve az ellenszegülő ke­reskedők ellent kényszerrendszabályokat 1». Ezután Ramsay MacDotiald miniszterelnök szá­molt be amerikai útjáról. A miniszterelnök után Baldwin a konzervatív párt nevében üdvözölte a miniszterelnököt, aki mint az Egyesült Király­ság miniszterelnöke, nem pedig mint pártvezér járt el Lloyd George üdvözölte ezután a miniszterelnö­köt utjának sikeréért, hangsúlyozva, hogy Mac­Donald a viláübékének tett szolgálatul.

Next

/
Thumbnails
Contents