Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-03 / 250. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG 1929 november 3. Szűcs Szalón Színes Szőrmeárui IV., KRISTÓF TER 6. Szenzációsak legújabb modeUfeinkrOt prospektust ís árajánlatot szívesen kttidttnk. BUDAPEST, A DELMAfiYARORSZAO REGÉNYE GertrHde Alberton: MIKOR \ KÖD I(.OSZLIK Fordította: JUháSZ AßdOf 85 XXII. Gita sötétén tekintett maga elé. Geoffrey lesimította a haját, amely ugy felborzolódott, mint egy kakastaréj. Polly szemei villogtak, Elsie összeszorította az ajkait. Gita megfordult. — Topper a te kedvenc cilrompuddingodat tálalta be, — szólt vissza az ajtóból Elsienek. — Kimegyek, megmondom Amandának, hogy vacsorára is csináljon iljet. — Szólt cs sietve elhagyta a szobát. — Megnézem, mit csinál Eustace, — mondta Geoffrey és avval elvonult ő is. Polly szövetségeséhez fordult. — Mi történt itt? — Szemei inkább ijedtséget árultak el, mint haragot. — Olyan zavarban vannak, mintha Geoffrey éppen most csókolta volna meg Gilát. — Ugyan, ostobaság! Elfelejted a körülményeket. — Elsie szemei az asztalra tévedtek. — De valaminek mégis történnie kellett, a citrompuddinghoz egyikük sem nyúlt, pedig ez az Amanda chefd'oeuvreje és mindaketten nagyon szeretik. — Azt hiszed, hogy Geoffrey megmondta neki... megmondta neki... óh, de az nem is lehet, hogy még mindig szerelmes belé. Nem lehet! De azt hiszem, Gita be tudja hálózni a férfiakat, ha elég fáradtságot vesz magának hozzá és most ugy látszik, nagyon is vett. Egyszer azt mondta nekem, hogy olyan híu, mint egy páva és hogy nagyon megszokta, hogy bámulják. — Megragadta Elsie karját. — Mondd meg Eustacenak, hogy ne engedje elmenni! — kiáltotta rekedten a félelemtől. — Hitesd el vele, hogy csak ki kell tartania, a végén még minden jóra fog fordulni. Jaj! Majd el felejtettem! Hiszen te őrá spekulálsz! Én ugyan szépen vagyok! Elsie még mindig sötét pillantásokat lóvéit a citrompuddingra. — Csak ezután fog még eldőlni minden, — mondta. — Talán semmi sem lesz belőle. Mindenesetre jó lenne, ha addig melegen tartanád Geoffot, amíg nem lesz több kifogása ittmaradni. — De hirtelen megrázkódott és haragosan simította végig homlokát. — Nem, én nem vagyok képes ilyen undorító, alattomos dologra. Hát még én is megvessem önmagamat'/ Hiszen együtt kell élnünk önmagunkkal, tehát kell, hogy jóban is legyünk egymással. Téged nem féltelek, te majd csak elintézed a saját dolgaidat egyedül is. Könnyű dolgod van, itt vagy a helyszínen. Vigyázz rá, hogy sohase legyenek egyedül. Pelham doktor könnvü lépései jöttek le a lépcsőn. A két lány gyorsan kivonult a hallba. — No, mára már szabad vagyok, — mondta Geoffrey. — Eustacenak ma már nem lesz szüksége rám. Polly közeledett felé. — Eljönne velem egy kis sétaautózásra Cape May felé? Öh, nagyon sajnálom. Megígértem egyik kollégámnak, hogy vele töltöm a délutánt. Mái- három órakor találkozunk. Csak egy napra tudott átjönni Atlantic Citybe. Reggelre jövök csak vissza. Menj föl Eustacehoz pár percre. Elsie. Nagyon fog örülni, ha láthat. Mosolygott és fejével intett bucsut Pollynak. Egy perccel később már ment is lefelé az avenuen. Az autóját ugyan elhozta New-yorkbői, de csak ritkán használta. Gita lépett be a hallb2. — Amanda csinált még két citrompuddingott. Még teljesen érintetlenek. A személyzet számára almásgombócot készített. Áthoztad a holmidat Elsie? — Topper már föl ís vitte a szobámba. Geoff ép most engedte mes. ho«y pár percre beüljek Eustacehoz. — Nagyon helyes. Csak menj föl egyenesen. Egy pillantást vetett Pollyra, aztán ő is elindult a lépcső felé. — Én most lefekszem egy kicsit, — jelentette ki tiszta csengő hangon. — Rettenetesen fáradt vagyok. Nem aludtam jól az éjszaka. Sajnálom, Polly, de egyedül kell, hogy hagyjalak. — Gita! Gita megállt a legalsó lépcsőfokon és megfogta a karfát. Igen, most már Pollynak is meg kell végre látni, hogy az ő ittlétének nincs többé létjogosultsága. — Tessék! — Nem, semmi. — Evvel Polly is elindult. Nem akarta, hogy jelenetre kerüljön a sor, mert tudta, hogy akkor neki mennie kell. Erre pedig semmi kedve sem volt. Gita fölment a szobájába és bezárkózott. Nem volt fáradt, d'e nem akart gondolkozni, elővett hát egy regényt, amelvnek még az elején tartott. Egy félórával később azonban kilopódzott a házból és sétálni ment, amíg csak el nem jött a vacsora ideje. XXIII. ;• A vacsorát egészen vidám hangulatban töltötték el. Mindenkinek ki volt osztva a szerepe és mind elég okosak voltak hozzá, hogy azt jól el is játszák. Mintha hallgatólagos megegyezés lett volna köztük, Bylantról és Pelhamról nem beszéltek, egész idő alatt csak az elmúlt new-yorki télről volt szó, a Chelseabe tervezett nyári szórakozásokról és a tavaszi könyvpiac újdonságairól. Utóbbi téma jó alkalom volt, hogy, vitát kezdjenek egy,j mással, ami mindhármukra nézve nagy megkönnyebbülés volt. — Jó volna moziba menni, — kiáltott föl Polly, amikor elhagyták az ebédlőt. — A kocsimban mind a hármunk számára van hely. — Hová gondolsz? Én csak nem mehetek veletek? — Gita az ajkába harapott. — Nem akarok most illetlenül viselkedni. Mikorra gondoljátok, hogy visszaérhettek? — Ugy tiz körül, — Nem okos dolog éjnek ideién elhassott országutakon kocsikázni. — Atlantic City és a major között elég élénk a forgalom, ha már lekerültünk az országútról. De ha nem akarsz egyedül maradni, mah-jonggozhatunk. — Utálom a mah-jonggot. Vállat vont, amikor a két lány fölment az emeletre a holmijáért. Hiszen a kocsizörgést úgyis meg fogja hallani és a sürü fák mögött könnyűszerrel elrejtőzhetik. — Álljunk meg otthon, — szólt Elsie, mikor a kertészfiu kihozta a kapuhoz a Polly autóköpenyét. — Majd megkérem Geoffot, hogy jöjjön velünk és vigyen el minket egy hotelbe szuppéra. — Jó gondolat, — mondta Gita hűvösen és kíváncsi volt, Pelham milyen kifogást fog majd mondani nekik. Halkan kopogott a betegszoba ajtaján. Az ápolónő suttogva újságolta, hogy betege mélyen alszik, először altatószer nélkül. Miután ennek a kötelezettségének is eleget tett, leült buzgón a regénye mellé. De miután négyszer olvasott el egy oldal, az jutott eszébe, hogy is pazarolhatja valaki egész idejét ilyen hiábavalóságokkal és egy sarokba vágta ezt az igazán figyelemreméltó irodalmi törekvést. Elhatározta, hogy nem fog gondolkodni, de azért tüstént gondolkozni kezdett. (Folvt. k"őv.) I Fodor Nemzet! Aruház Sze9ed' Kölcsey u. sarok. Reklám áratnJt Kemény gallér -80. I'IO Selyem nyakkendő -•90. 1-50, 2*80 Sport sapkák nagy választékban Bemberg se'yem harisnya biiiátlan 4*50 Maya selyem reform nadrág 4*20 Selyem tíor zokni 1 eo NŐ: ernyő 8*80 férli „ 10-80 Legújabb tazonu divat kalapok Kérjük kirakataink megtekíniését! | Szegediek találkozó helye az | István Király szálloda SStíjh. (Nyugati pályaudvar melleit) Telefon (Interurbán) 202—43.. 294—34. Sürgönyeim: Hotelist. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. Minden szobában központi fűtés, hideg meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46-os kocsikkal. K. 54