Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-29 / 272. szám

1929 november 29. DÉLMAGYARORSZAjG Csütörtökön délután № a Szikra gyufagyárban 4 gyári tűzoltóság azonnal eloltotta (A Délmagyarország munkatársától.') Csü­törtökön délután túz támadt a Szikra gyuj tó­gyár Kertész-uccai telepének egyik munka­termében. Az itt dolgozó munkásasszonyok egyikének kocsijában kigyulladt a gyufa, a túz gyorsan átterjedt még másik három-négy kocsiban Ievö gyufamennyiségre is. Nagy fűst keletkezett, az üzemet le kellett állitani. A gyár tűzoltósága egészen rövid idő alatt végzett a tűzzel, úgyhogy, semmi különösebb baj nem történt. Mégis a biztonság kedvéért értesítették a tűzoltóságot, amely a helyiséget vízzel árasztotta el. A viz okozta káron kivül anyagiakban nem esett kár. A gyár teljes üzemmel dolgozik tovább. A tűznél dolguk akadt a mentőknek is, mert Ábrahám Demeter Jánosné 51 éves és Almássy Ilona 18 éves gyári munkásnők el­ájultak, Kocsis Ferenc tűzoltó pedig oltás közben a balkezének egy, ujját összezúzta. Mindhármukat a mentők részesítették első segélyben. Kéül! vizsgálják fii a városatyák mandátumait és döntenek a petíciók ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság igazoló választmá­nya, amelynek tagjait az alakuló ülésen vá­lasztotta meg a közgyűlés, illetve kinevezte a polgármester és a főispán, hétfőn tartja dr. Aigner Károly elnökletével első ülését. Ezen az ülésen a városatyák mandátumait vizsgálja meg a bizottság. Mint ismeretes, a régi iga­zoló választmány, amelynek tagjait még az uj közgyűlés megalakulása előtt nevezte ki a főispán, a virilista városatyák mandátumait megvizsgálta és megállapította, hogy a vi­rilis városatyák megválasztása a törvényes rendelkezéseknek megfelelően folyt le, sza­bálytalanság sehol sem történt és az összes j mandátumok megfelelnek a törvényes kellé- j keknek. A válasz^nány igy mind a hetvenkét ! rendes tag és a 36 póttag mandátumát igazolta. Az uj igazoló választmány hétfőn a kerületi választásokat és az érdekképviseleti választá­sokat birálja felül, megállapítja, hogy a vá­lasztások szabályszerűen folytak-e le és a be­választott rendes és póttagok a törvény értel­mében meg voltak-e választhatók. Megvizs­gálja a választások ellen benyújtott petíciókat és meghozza elsőfokú döntését. Mint ismere­tes, a törvényben megállapított határidőig két petíciót nyújtottak be, az egyiket dr. Tóth Imre mandátuma elleö, a másikat pedig Olej­nyik József mandátuma ellen. Az igazoló vá­lasztmány határozata ellen az érdekeltek a közigazgatási bírósághoz felebbezlictnek. amely, azután jogerős döntést hoz. c-xars 15 is ugy akarunk majd cliL int a Heimwehr Bécsben S * • Harcias szónoklatok a szegedi volt frontharcosok alakuló ülésén (A Dé!mag,;arorszAg munkatársától.') A .»MÓVE Frontharcosok Szövetsége« csütörtök este 6 órára a Baross Szövetség helyiségébe hivta meg a szegedi volt frontharcosokat, hogy megalakittassa velük a frontharcosok szegedi osztályát. Pár héttel ezelőtt indult ilyen mozgalom — ímnt ismeretes — Ormos Zsigmond főtanácsos irányításával, de akkor hiányzott az országos központ támogatása. Csütörtökre azután Szegedre érkezett a MOVE két embere, vitéz Mándoky Sándor nyugalma­zott ezredes-pap, a MOVE osztályelnöke és Kertész Elemér osztályalelnok. A gyűlést, amelyen mintegy 60—SO volt frontharcos jelent meg, Veress Gábor Máv. üzletigazgató nyitotta meg, aki után Kertész Elemér, a budapesti kiküldött, ismertette a iMOVE Frontharcos Szövetsége célját. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a szövetség po­litikamentes es azt akarja, hogy a szervezet tagjai megbecsülést, méltánylást, tiszteletet nyerjenek ugy az államhatalom, mint a tár­sadalom részéről. Ismertette ezenkívül a szö­vetségnek kilenc pontban lefektetett kérelmét, melyek a frontharcosok gazdasági, társadalmi bajait hivatottak orvosolni. Arra kérte a meg­jelenteket, hogy minél többen tömörüljenek a szövetségbe. Ezután a másik kiküldött, vitéz Mándoky Sándor ezredes-pap mondott feltunést keltő beszédet, — Ez az egyesület olyan legyen, hogy ne kapjon benne helyet a felekezeti kérdés, zár­juk ki onnan a politikát és a magánérdeke­ket, egy legyen benne: magyar testvériség... A frontharcosok összetartásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a frontharcos megérdemli, hogy őt a társadalom megbecsülje. Ezért kell szervezkedni. De ezenkívül óriási feladatok is várnak a frontharcosokra Magyarország in­tearUásáual Uaiicsola'.ban... — Nem akarunk politikát, egy a bizonyos, hogy minden megmozdulásunk az államha­talom tudtával történik. Amikor a szövetség felkérte József főherceget és ő tanácsért Beth­lenhez ment, hogy megbeszélje a dolgot és tanácsot kérjen, a miniszterelnök meguyug­tatta, hogy minden rendben van. Mert ha a kormány nem akarná, minden erőlködésünk hiábavaló lenne. — Van politikánk is, de ez nem szolgál pártérdekeket, mert az az ország integritá­sáért küzd. A Frontharcos Szövetség hadsereg akar lenni. Ezért nagyon sok emberre van szükségünk. És ha majd sokan leszünk, akkor azt mondhatjuk, hogy: ebben a városban pél­dául ez a volt frontharcos legyen a polgár­mester, ez a képviselő..., akkor meg lesz a politika is és mi is épp ugy. diktálhatunk> mint a Heimwehr Bécsben... — Nekünk kell visszaverekedni a /égi hazát és tudni fogjuk, mikor kell elmenni... Akik pedig nem ugy gondolkoznak, mint mi. a?ok csak éljék idehaza szennyes, hitvány, interna­cionális életüket.., — Furcsa ugy-e, hogy, én, az Isten szolgája, dicsőítem a háborút — mondotta vitéz Mán­doky, amikor látta, hogy a közönség fagyosan hallgatja beszédét —, de nekem az a Krisztus a példám, aki a kufárokat kiüldözte és aki azt mondotta: ha békességet akarsz, indíts háborút!... — Ha 150 ezer frontharcos Összegyúl és azt mondja egyszer, hogy előre!, akkor sem­mi sem állhat többé a szövetség útjába. Ezért van szükség a szervezkedésre és ezért kérem, hogy induljon ki Szegedről a szövetség leg­erősebb oszlopa... Vitéz Mándoky beszéde után Ormos főtaná­csos arról beszélt, hogy most folyik a szegedi szervezet megalakítása és a legközelebbi idők­ben már megalakul. Arra kéri a megjelente­ket, hogy fogadják el az előkészítő "bizottság tagjaiul a következőket: Veress Gibor üzlet­igazgatót, Dobó József bankigazgatót, vitéz Gárgyán Imre földbirtokost, Jároli Géza kár­pitost, Szidanovits Jenő nyugalmazott pósta­felügyelöt, Szeitz Ferenc kereskedőt és a vi­tézi szék megbízottját. Jegyzőnek dr. Földes Károly erdőmérnököt ajánlja. Arra kéri <? megjelenteket, hogy határozatilag mondjak ki a szegedi szervezet megalakítását­Miután a megjelentek a beterjesztett ha­tározati javaslatot elfogadták, a nyű lés felosz­lott. Változatlan az angol kamaüáb London, november 28. Az Angol Bank mai ülésén a bankkamatlábat változatlanul 5.5 szá­zalékban állapította meg. Beszélgetés Einsteinnel aPáris a német tudományt tisztelte meg sze­mélyemben", — mondja Einstein, akit a Sor­bonne első német díszdoktorává avattak (A Délmagyarorsiág berlini tudósítójától) Einstein professzor, akit a múlt héten Párisban nagy ünnepségek közepette a Sorbonne. ?lsö német díszdoktorává avattak, visszatért Berlinbe. Einstein professzor dolgozószobájában fogadta a Délma. I gyarország berlini tudósítóját és a következöőket mesélte párisi ünnepelteléséról: — Mélyen meghatott az a rendkívül meL'g fogadta­tás, amelyben ugy a francia tudomány, mint a frau­da kormány részesített engem. Megindultságomat fokozta, hogy ugy a francia közoktatásügyi mi­nisztérium, mint a Sorbonne rektora és ifjúsá­gának szónoka a felavatáson hangsúlyozták a kö­vetkezőket: »Mi önben elsoífifban a német tudo­mány képviselőjét tiszteljük, fia mos': mi ónt, a német tudóst a Sorbonne díszdoktorrává avat­juk, ugy azt szeretnők, hogy ezt az ünnepélyes aktust ugy önöknél, mint nálunk a szellemi köz«' ledés szimbólumának tekintsék.* — Párisi tartózkodásom az ünnepeltetés szaka­datlan láncolata volt. Módomban volt megismer­kedni a francia tudomány jelenlegi kiválóságsmiír. Beszéltem számos tudományos ellenfelemmel, aklfc a lehető legszívélyesebb fogadtatásban részesítet­tek. Franciaországban, legalább is tudományos körökben, a személyi gyűlölet ismeretlen. Mindenki, akivel összejöttem, politikusok és tudósok egyaránt, biztosítottak, hogy Franciaország a lehető leg­bensőbb viszonyra törekedik Németországgal. A jelenlegi Tardieu-kormány külpolitikai magatar­tása is bizonyítja, hogy Franciaországban az összes pártok, a legszélső jobboldaltól a legradi­kálisabb baloldalig a béke politikáját: követik. Tudatára ébredtem annak, hogy Németország és Franciaország között ma még azért olyan hideg a viszony, mert nem ismerjük eléggé egymást. A francia-német együttműködés azonban mindkét nép vágya és szükségessége és ezért uéhany év alatt meg is fog valósulni. (lián csak ek& intim ej *] <*1 «I t] % uri Köxönség J t* íalálMoszó J&elye ej 303«! Fázik a keze? feieí'S szakii/le^ben. Széchenyi tér 8. — Telefon 3-63, 22s

Next

/
Thumbnails
Contents